Gyurcsány volt sokak reménye, én is
bíztam benne, támogattam is, csakhát a magát zsarukkal elvitető, meg éhségsztrájkoló Gyurcsány valahol ottragadt útközben, oly régen voltak az akciói, hogy tán már el is felejtette azokat. Ez a mostani, ez már egyszerűen unalmas: állandóan zászlót bont, nedemostaztánmár télleghúzzunkbele, annyiszor hallottuk már, és annyira nem történt valójában semmi, hogy minden józaneszű embernek, köztük nekem is föltűnt: kiégett a pali. Annyi tűz és átütőerő maradt benne mostanra, mint egy hűtőben tartott szivacslabdában, műgitározós performansza pont azt mutatta meg, amit el szerettek volna rejteni: látszattevékenység folyik, semmi sem élő, valódi már az egészből. Egész lavírozgatása másról nem szól jóideje, mint néhány százalékot elcsórni a másik két „ellenzéki” párttól, kommunikációjuk fele az Összefogás üres szövege, hogy aranyosnak tűnjenek, közben meg a másik felében az MSZP-re, meg az Együttre tüzelnek. Sikerült is pár százalékot elkaparniuk a másikaktól, a Narancsoktól egy darabot sem, meg a bizonytalanoktól sem, dehát nem is arra mennek, hogy megbuktassák az Orbán Rezsimet. A puszta lét a tét, mostanra semmi különbség nem maradt az MSZP meg a DK között, csak annyi, hogy utóbbi jóval kisebb: MSZP light. Valaha ment a nagy duma, hogy az utcán kell politizálni, aztán ebből se maradt semmi, helyette minden nap kiadnak öt közleményt, ha már úgyis logót, dizájnt, meg mondanivalót cseréltek, mint más a zokniját, akkor segítek a DK rövidítést is újrainstallálni: Duma és Kamugyár. Cikk itt.
