Márta PankucsiHolnap lesz 27 éve,
hogy 1988. március 5-én a Miskolc, Oszip István u. 1. I/3. szám alatti két szobás lakásunkban megalakult az MDF helyi szervezete. Alapítója és szervezője a férjem: Furmann Imre volt. Ez lett Miskolcon az első ellenzéki szervezet, és az országban is az első két helyi MDF szervezet egyike. Aznap alakult a másik Kiskunmajsán Kozma Hubáék lakásán. A tervek szerint az ország 20 különböző pontján egyszerre alakultak volna meg a helyi fórumok. A 20-ból 2 helyen történt ez meg. Máshol a félelem bizonyult erősebbnek. Hozzánk is sokkal kevesebben jöttek el, mint ahányan ígérkeztek. A férjem nem véletlenül indította a beszélgetést Bibó István szavaival: „demokratának lenni annyit tesz, mint nem félni”. Sokakat a direkt rendőri intézkedéstől való félelem tartott vissza. Utóbb a titkosszolgálati aktákból tudtuk meg, hogy lehallgatóink és a neki besúgók külön dicséretben részesültek sikeres bomlasztó tevékenységükért, vagyis azért, hogy sikeresen terjesztettek rémhíreket, hatékonyan beszéltek le másokat arról, hogy eljöjjenek hozzánk ezen a napon. Írtam már máskor is, hogy számomra ez a nap a megvalósuló szabadság élményét adta. Mindig hálás leszek Imrének, amiért ezt a napot megélhettem vele. Máig sajnálom mindazokat, akiket saját félelmeik visszatartottak és visszatartanak ma is a szabad élet vállalásától, megélésétől. Mára megváltozott a világ. Ám ma is sokakat fortélyos félelem igazgat. A kockázatos világ sokakat rettegéssel tölt el. Ma is kell a biztatás az autentikus élet vállalásához, ahhoz, hogy merjünk dönteni és vállaljuk döntéseink következményeit. Holnap 10 órán át tarok majd előadásokat. Reggel 8-tól 10-ig a Francia szociológia órán Foucault uralomfelfogásáról beszélek, arról, hogy korunk intézményei erőszak alkalmazása nélkül vethetnek bennünket teljes ellenőrzésük alá. 10-től 12-ig Politika szociológia órán Arendt elmélete alapján azt mondom majd el, hogy a totalitárius rendszerek miként teszik magányossá a bennük élőket. 12-től 14-ig Kommunikácóelmélet órán Habermas elmélete alapján az egymás megértésére és megegyezésre törekvés jelentőségéről beszélek majd.
Aztán 16 órától a „Párválasztás, szerelem, család” című kurzus keretében „A szerelem, mint az autentikus életre inspiráló erő” címmel tartok előadást. Onnan Menta körös barátaimmal megyünk Sajóecsegre, ahol a Polgármester úr meghívására ½ 7-től: „Nők és férfiak – együtt egymásért” címmel nőnapi töprengéseimet osztom meg az érdeklődőkkel. Van feladat bőven. A rendszerváltáskor rövid idő alatt lehetett az intézményeket, a jogrendszert átalakítani. A diktatúrát felváltotta a demokrácia, a központi elosztást felváltotta a piacgazdaság. Az emberek mentalitása nehezen változik. Sokan máig dideregnek félelmeik, bizalmatlanságaik jéghideg magányában. Jó lenne végre felismerni összetartozásunkat, jó lenne másokat fontosnak tartani és elhinni, hogy mi is azok vagyunk. Jó lenne lebontani a magunk köré húzott falakat. Elhinni, hogy jó élni. És cselekedni, vállalni a kockázatot azért, hogy jó legyen az életünk.
