Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék
2014 februárjában Cs. Tamás I.r.
vádlottat folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó
hűtlen kezelés bűntette miatt 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra
ítélte. A vádlott legkorábban a büntetés 2/3 részének letöltése után helyezhető
feltételes szabadságra. A bíróság kötelezte a vádlottat, hogy a HM Zrínyi
Kommunikációs Nonprofit Kft sértettnek fizessen meg 81.765.000.- forintot és
annak jegybanki alapkamatát kártérítés címén, melyből 14.400.000.- Ft erejéig
II.r. vádlottal egyetemlegesen tartozik felelősséggel. T. Ildikó II.r. vádlottat
bűnsegédként folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen
kezelés bűntette miatt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek
végrehajtását 4év próbaidőre felfüggesztette. O. István III.r. vádlottat
folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés
bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A
vádlott legkorábban a büntetés 2/3 részének letöltése után helyezhető feltételes
szabadságra. A bíróság kötelezte a vádlottat, hogy a HM Zrínyi Kommunikációs
Nonprofit Kft sértettnek fizessen meg 24.070.046.- forintot és annak jegybanki
alapkamatát kártérítés címén. A bíróság által megállapított tényállás szerint a
HM Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Társaságot a Honvédelmi
Minisztérium 2000-ben hozta létre. I.r. vádlott 2005 novembere és 2007
szeptembere között, III.r. vádlott 2007 októbere és 2010 júniusa között volt a
társaság ügyvezetője. A cég 2005 szeptemberében 2005. december 31-ig szóló
szerződést kötött II.r. vádlott kft-jával, melynek bejegyzett főtevékenysége
üzletviteli tanácsadás volt. A szerződésben meghatározott feladatok elvégzéséért
500.000.-Ft + Áfa/hó kifizetési kötelezettséget vállalt a Zrínyi Kht. Az I.r.
vádlott által képviselt Kht és a II.r. vádlott által vezetett Kft 2006-ra és 2007-re
is megkötötte a szerződét, változatlan feltételekkel. A HM Zrínyi Kht az éves
kommunikációs tervekben meghatározottak, illetve a HM-től kapott egyedi
megrendelések alapján folytathatott gazdálkodási tevékenységet, az azokban
meghatározott keretekben. Ezek a szolgáltatások ugyanakkor külső tanácsadói
tevékenységet egyáltalán nem igényeltek. A II.r. vádlott cégével kötött
szerződések üzletviteli tanácsadásra vonatkoztak, azonban ilyen típusú
tanácsadásra a Kht tevékenységének előmozdítása érdekében nem volt szükség.
A II.r. vádlott vezette Kft. a Zrínyi Kht részére nem teljesített a szerződés által
meghatározott körben ellenértékként értékelhető szolgáltatásokat, ennek ellenére
2006 és 2007-évben I.r. vádlott összesen 12.600.000.- Ft-ot engedélyezett
kifizetni a Kft részére, ezzel vagyoni hátrányt okozott. Mindkét vádlott tudta
azt, hogy az egyes kifizetésekhez szerződésszerű szolgáltatás nem kapcsolódott.
Végül a szerződést III.r. vádlott 2008 januárjától nem kötötte újra.
A Zrínyi Kht rendszeres tevékenységi körébe tartozik könyvek, kiadványok,
folyóiratok legyártása és terjesztése. Az I. és III.r. vádlottak cégvezetése alatti
időben nyomdai előkészítés tárgykörben egy kiadó kft-vel álltak szerződésben
és ugyanezzel a céggel kiadványszervezési szerződést is kötöttek. Azonban
a HM Zrínyi Kht az általa forgalmazott kiadványokkal összefüggésben
kiadványszervezői tevékenységet is végez. Lényegében a nyomdai előkészítési,
illetve a nyomdai kivitelezési szerződéshez kapcsolódó tájékoztatási
kötelezettséget emelték önálló szerződési formává a kiadványszervezői
szerződésekben. I. és III.r. vádlott tudta, hogy a szerződésben foglalt
szolgáltatások teljesen szükségtelenek, mert azokat tartalmazza a nyomdai
előkészítési szerződés, a feladatokat a Kht. saját munkavállalói is elvégezték
illetve elvégezhették volna. I.r. vádlott 2006-os, 2007-es évre, a III.r. vádlott
pedig a 2008-as évre kötött a kiadó kft-vel kiadványszervezési szerződést. A
HM Zrínyi Kht. illetve a jogutódja 2006-2010-es években, kiadványszervezési
szerződések alapján összesen 41.730.046.- Ft-ot fizetett ki a kiadó kft-nek, azaz
a sértett gazdálkodó szervezetnél ekkora összegű vagyoni hátrány merült fel.
I.r. vádlott 2005-ben 3 tanulmány elkészítésére kért ajánlatot 3 cégtől. I.r.
vádlott tudta, hogy a tanulmányok beszerzése felesleges, így az ezekkel
összefüggő vállalkozási díjak kifizetése indokolatlan többletköltséget, vagyoni
hátrányt okoz. Ennek ellenére I.r. vádlott 2005 decemberében szerződést
kötött egy kommunikációs kft-vel a tanulmányok elkészítésére 5.100.000.- Ft
vállalkozási díj ellenében, mely összeget a Kht. át is utalta a kft-nek.
I.r. vádlott 2006 februárjában ajánlattételi felhívásokat bocsátott ki, hogy
az arra vállalkozó a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium
tulajdonában vagy kezelésében lévő ingatlanok utcafrontokon kínált potenciális
reklámhordozó felületeket kutasson fel. I.r. vádlott tudta, hogy erre vonatkozó
mérés már 2005 őszén elkezdődött, illetve a Kht. maga is rendelkezik a
méréshez szükséges kapacitással. Ennek ellenére ismét szerződést kötött
a kommunikációs kft-vel. A vállalkozási díj 8.800.000.- Ft volt, mellyel a
vádlott vagyoni hátrányt okozott. I.r. vádlott 2005 decemberében egy másik
marketinggel foglalkozó céggel kötött szerződést olyan dokumentáció,
elemzés készítéséről, melyekre a Kht-nek nem volt szüksége. Az elkészült
elemzés ellenértékeként I.r. vádlott 5.625.000.- Ft díjat utalt át a cégnek. Még
ugyanebben a hónapban újabb szerződést kötött ezzel a céggel I.r. vádlott,
kommunikációs tevékenység megtervezéséről 8.400.000.- Ft vállalkozói
díj ellenében. A két szerződés lényegében azonos szolgáltatásról szólt. A
Magyar Honvédség kommunikációs tevékenységét maga a Kht. valósította
meg a kommunikációs tervnek megfelelően. I.r. vádlott a szerződések mellett
megbízási szerződést kötött a kft vezetőjével, mint országos hatáskörrel kijelölt
igazságügyi szakértővel kommunikációs csatornák vizsgálatáról 8 millió
forintos megbízási díjért. A megrendelt és megkapott néhány lapos tanulmányok
a HM Zrínyi Kht. Kommunikációs tevékenységét nem mozdították elő. I.r.
vádlott informatikai tárgyú szerződéseket is kötött 20 millió forint értékben,
azonban ezekről nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy összességükben
vagyoni hátrányt okoztak volna. A vádlottak bűnösségüket nem ismerték el,
tagadták a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését.
