A csecsemőhalálozás egy adott ország vagy régió fejlettségének egyik legfontosabb mutatója, mely a szakirodalom szerint a szociális, kulturális és gazdasági színvonallal mutatja a legszorosabb kapcsolatot. Az elmúlt évtizedek során mind az országos átlag, mind Borsod megye csecsemőhalálozása javult, azonban jelentősen eltérő ütemben. Figyelemreméltó, hogy 1980-ban Borsod megye csecsemőhalálozása még jobb volt, mint az országos átlag, az ezredfordulón azonban már 25 százalékkal rosszabb, míg az elmúlt években csaknem kétszeresére növekedett a különbség – sajnos a megyénkben születettek hátrányára. Jómagam 2005 és 2013 között a régió szakfőorvosaként évente elemeztem a borsodi adatokat, publikáltam azokat a szakmai lapokban, szakmai fórumokon, és rendszeresen tájékoztattam a szakigazgatási szerveket, többek között a megyei közgyűlés elnökét is a romló tendenciákról. Munkatársaimmal rámutattunk, hogy ebben a régióban – a gazdasági hanyatlás mellett – olyan változások történtek (például a népességszám-csökkenés, az anyai iskolázatlanság, házasságon kívüli születések magas aránya, a fiatal anyák nagy száma, legmagasabb válási arány, roma lakosság növekvő aránya stb.), melyek nagymértékben magyarázzák a kedvezőtlen folyamatokat. Ezek mellett azonban az is megállapítható volt, hogy az egészségügyi ellátás személyi és tárgyi feltételeiben is hiányosságok mutatkoznak a megyében. Előzőre példa az üres vidéki háziorvosi praxisok, védőnői körzetek, utóbbira pedig a születés előtti genetikai diagnosztika hiánya, mely miatt a veleszületett rendellenességek (vezető újszülöttkori halálok) felismerése, megelőzése megyénkben csorbát szenved. Nagy hiba volt a szakfőorvosi rendszer és a rendszeres értékelések megszüntetése, mely ugyan a szociális-gazdasági nehézségeket nem képes orvosolni, azonban legalább a szakmai-szervezési hiányosságokra volt lehetőségünk felhívni a figyelmet.
A fentiek tükrében kíváncsian várom, hogy amennyiben a megyei közgyűlés – nagyon helyesen – ismét napirendre tűzi a kiemelkedően magas csecsemőhalálozás kérdését, vajon milyen újabb következtetésekre fog jutni, és különösen arra, hogy a korábbiaktól eltérően lesz-e immár foganatja a szakmai javaslatoknak. De legjobban azokra az intézkedésekre lennék kíváncsi, melyek olyan társadalmi-gazdasági körülményeket teremtenének megyénkben, ami a régió fejlettségének emelésével javíthatná a csecsemőhalálozási mutatót” – írja levelében a gyermekgyógyász szakfőorvos. Prof. dr. Barkai László a a boon.hu-nak
