„Becsületemben hurcoltak meg…”
Interjú: Dávid Enikővel, a Kazinczy iskola volt megbízott igazgatójával, a Fazekas iskola igazgatóhelyettesével
Nem érti a körülötte történteket Dávid Enikő, szerinte ő csak a szaktudásának megfelelően pályázott.
Miskolc. Néhány héten át foglalkoztatta a közvéleményt a Kazinczy Ferenc angol kéttannyelvű általános iskola, s ezzel együtt DávidEnikő ügye. A hosszúra nyúlt történet dióhéjban: az előző tanév végi igazgatóválasztás első körben nem járt sikerrel – a két pályázó (az iskola régi igazgatója és egy külső jelentkező) közül –, egyikük sem kapott bizalmat. Aztán a tanév első napján mégis: a külső pályázó, DávidEnikő megjelent az iskolában a megbízásával. Annak ellenére kerülhetett az iskola élére, hogy sem a tantestület, sem a szülők nem támogatták, egyetlen szavazatot sem kapott a megmérettetésen. A szülők, később a tantestület is harcot indított az igazgató eltávolításáért, ami – hetekbe telt – de sikerrel járt. DávidEnikő lemondott a posztjáról, majd – ez a legfrissebb hír – a Fazekas utcai általános iskola igazgatóhelyettesi posztján jelent meg. Dávid Enikőtkérdeztük.
Eddig nem, vagy csak néhány mondatban nyilatkozott, most mégis úgy döntött, a nyilvánosság elé áll. Miért?
Dávid Enikő: Nagy vesztese vagyok a történteknek, becsületemben hurcoltak meg, a személyiségi jogaimat sárba tiporták. Hosszú pályafutásom alatt sok igazgatóváltást megéltem, de soha nem tapasztaltam, hogy ilyen ellenállást tanúsítottak volna a szülők, a tantestület bárkivel szemben is. Most pedig többszörös érdeklődésem után telefonon a hivatalos értesítést is megkaptam, hogy ebben a hónapban egy fillér fizetést nem kapok. A minisztérium és a tankerület nem tud megegyezni a szerződésem kezdetének időpontjában.
Hogyan is történt pontosan a kinevezése a Kazinczy élére?
Dávid Enikő: Augusztus 29-én este 9 óra 5 perckor csörgött a telefon, egy ügyintéző keresett a tankerülettől, hogy augusztus 16-ától érvényes kinevezésem van a Kazinczy iskola élére. Én voltam a legjobban meglepődve, már csak azért is, mert aznap úgy jöttem haza a Vörösmarty iskola tanévnyitó értekezletéről, hogy hétfőn ott kezdem a tanévet. Tudtam, hogy ezt hivatalosan kell intézni, így kértem, hogy a tankerület igazgatója beszélje meg egymás között a dolgot az iskolám igazgatójával, hiszen nekem semmiféle hivatalos papír nincs a kezemben. Ígéretet kaptam, hogy megbeszélik a dolgot, s engem visszahívnak, de ez elmaradt. Később kaptam egy emailt, amiben annyi volt, hogy szeptember elsején fél 9-re menjek a tankerületi igazgatóhoz, Ragályiné Hajdú Zsuzsannához a kinevezésemért. Az sehol nem hangzott el, hogy nem én voltam ott egyedül, hanem másik két iskola igazgatója is, a Szilágyié és az avastetői iskoláé. A tankerületi igazgató 10 után érkezett meg. Kértük, hogy értesítsék hivatalosan az iskolákat, jöjjenek el velünk, hogy bemutassanak a tantestületnek, de ezt nem tartották szükségesnek. Igaz, telefonon odaszóltak, hogy érkezem. Az iskolában az első pillanattól ellenségesen fogadtak. Azt később tudtam meg, hogy a megbízásom dátuma ellenére a tankerület igazgatója augusztus 25-ével megbízta a Kazinczy iskola általános igazgatóhelyettesét, Juhász Józsefet is a tanév egészére az iskola vezetésével.
Három évvel korábban, amikor megpályázta a Földes gimnázium igazgatói posztját, szintén ellenállásba ütközött. Akkor sem támogatták a pályázatát, s akkor is mindent megtettek a szülők, tanárok, hogy ne ön legyen az igazgató. Most, a Kazinczy esetén hasonlóan indult a megbízatása. Miért vállalta el mégis?
Dávid Enikő: A pályázati rendszer az egész ország részére nyitott, a pályázati kiírásban szerepelteknek kell a pályázónak megfelelnie. Én ezeknek a feltételeknek elég régen megfelelek, megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezem, a pedagógus pálya minden grádicsát végigjártam, modern, korszerű oktatási vezetői képesítéssel és a legújabb típusú pedagógusi szakvizsgával is rendelkezem. Úgy véltem, hogy egy ilyen posztra nyugodt lelkiismerettel benyújthatom a pályázatom. Nagyon rosszulesik, amiket a rosszindulatú kommentekben olvastam, miszerint nem rendelkezem önkritikával, hogy egy elit iskola igazgatói posztjára pályáztam. Holott én magam is elit iskolákban tanultam, s egy belvárosi, elit iskolában tanítottam. Mindenhol úgy szerepeltem a sajtóban, hogy ének-zene szakos tanár vagyok. Ezt nem értem, miért írják degradálóan, hiszen abban is magas a képzettségem, négyéves koromtól zongorázom, hatévesen kezdtem hegedülni, 13 évesen már felvettek a konzervatóriumba. Emellett az ELTE BTK történelemtudományi doktori iskolájának abszolutóriumával rendelkezem, mindezt kitűnő eredménnyel, közvetlen védés előtt állok. Végzem a jogi egyetemet is. Középiskolai és egyetemi oktatói gyakorlattal is rendelkezem, van intézményvezetői végzettségem, angol nyelvtudásom, ez utóbbi előnyt jelenthet egy olyan kéttannyelvű iskolánál, mint a Kazinczy. Az egész életemet végigtanultam. Mindezt saját költségemen, sokszor fizetés nélküli szabadság terhére. Én azt vallottam, hogy először rendelkezzem a megfelelő szakismeretekkel, s utána próbáljak meg esetlegesen valamilyen posztot betölteni. Ez az út közismert, hogy nem eléggé működő gyakorlat Magyarországon.
Sokan azt vetik a szemére, hogy a pályázata nem volt elég jó. Mondják, a minisztérium – igaz, nemcsak az önét, hanem a másik pályázóét is – érvénytelennek minősítette. Ennek ellenére megkapta a megbízatást.
Dávid Enikő: Arról, hogy érvénytelennek minősítették volna a pályázatom, nem kaptam semmiféle hivatalos papírt, de még csak értesítést sem. Azt tudni kell, hogy egy külső pályázó mindig nehezebb helyzetben van mint egy belső, az előzetes anyaggyűjtés is nehezebben megy, megvannak ennek a jól ismert buktatói. Úgy gondolom, mivel több évre szóló célokat kell megjelölni a pályázatban, így egy általánosabb részt is kell tartalmaznia, s nem egy tanév végi beszámolót táblázatokkal, statisztikákkal alátámasztva, mint ahogy a belső pályázók teszik. Törekedtem arra, hogy mindenki kapjon a pályázatból olyan ismeretet, amely nemcsak a pedagógiai törekvéseket tartalmazza, hanem hogy emögött kiérezhessék, hogy milyen személyiség vagyok. Mindezek mellett nem értem, hogy miért van olyan nagy ellenállás mindig a külső pályázóval szemben. Hiszen nem véletlen, hogy például a felsőoktatásban már rég bevált gyakorlat, hogy csak két cikluson át lehet valaki vezető. Úgy gondolom, hogy ahol tovább ül az igazgató a székben, ott felmerülhet az elszürkülés veszélye.
Azt sem értették az önt támadó szülők és a tantestület, hogy miért ön mellett döntöttek, hiszen csak kevés ideje van hátra a nyugdíjig…
Dávid Enikő: Magyarországon a hivatalos nyugdíjkorhatár 65 év, én azért attól még messze vagyok. Ez szintén indokolta, hogy be mertem nyújtani a pályázatot. Még távol vagyok attól is, hogy meglegyen a 40 éves munkaviszonyom, hiszen a nappali tagozaton folytatott tanulmányaim nem számolhatók bele a jogviszonyomba. Vagyis lett volna még elég időm.
Azt a tényt, hogy a Földes igazgatói posztjára és a Kazinczyéra is pályázott, sokan úgy magyarázták, hogy esetleg valaki, valakik patronálták, odahelyezték…
Dávid Enikő: Ezt a felvetést azonnal hárítom. Korábbi diákjaim és szülők támogattak és ösztönöztek, azt gondolom, egy pedagógusnak ennél nem kell nagyobb felkérés. És hozzá kell tennem, hogy soha nem voltam semmilyen politikai pártnak a tagja, ódzkodom mindenfajta politikai befolyásoltságtól, igyekszem magam távol tartani. Tudom, felvetődött az is, hogy rokoni szálak fűznek a polgármesterhez, a holding igazgatójához, vagy egyenesen unokatestvére vagyok Csöbör Katalinnak. Ez sem igaz, nem vagyunk rokonok. Valakik kiderítették, hogy erdélyi gyökerekkel rendelkezem, akárcsak a polgármester. Igen, ez így van, vállalom. Felvetődik a kérdés, hogy beszélhetünk-e így 2014-ben Magyarországról, mint befogadó országról, beszélhetünk-e diszkriminációellenes országról? Normális-e, hogy egy olyan valakinél, mint én, aki már az általános iskoláit is itt végezte, felvetődhet, hogy hátrányt jelent az erdélyi identitás?
Ön azt nyilatkozta lapunknak, hogy nem önszántából mondott le az iskolaigazgatói posztról. Mégis miért?
Dávid Enikő: Ehhez vissza kell lépni a kezdetekhez. Attól kezdve, hogy beléptem az iskola kapuján, támadtak. Csak az indulatokkal találkoztam, kevésbé fedeztem fel észérveket bármilyen ténykedésemmel szemben. Ennek ellenére nem volt tudomásom arról, hogy szervezkednek ellenem. Az nem igaz, ami a sajtóban megjelent, hogy csak azzal tárgyalok, aki előre bejelentkezik. Azt első nap kijelentettem, hogy az ajtóm mindenki előtt nyitva. Véletlenül szereztem tudomást az ellenem szervezett tüntetésről is, a rendőrségnek a szülőkkel való egyeztetéséből. Az ellenem szervezett demonstrációra való felhívást pedig kirakták annak az iskolának az ajtajára, aminek én voltam a kinevezett igazgatója, kedves szülők címzéssel, tantestület aláírással. Ez etikai kérdéseket is felvet. Egyetlen percnyi bizalmat sem kaptam, hogy a rám bízott feladatot ellássam. Mindez gondolkodóba ejtett, hogy érdemes-e folytatni. Ehhez hozzájárult még az utolsó sárga rózsás tüntetés is, ahol már – erről az internetről értesültem – a polgármester megígérte, hogy napokon belül jó hírekkel szolgál. Ezt nem lehetett másképp értelmezni, mint üzenetet, hogy mondjak le. Ugyanakkor ott volt a miniszter levele, amelyben bizalmat kért számomra a tantestülettől, a szülőktől, én ennek akartam megfelelni. Ám két nap múlva ért egy olyan hatás, ami után konkréttá vált, hogy az igazgatói feladatellátást a továbbiakban nem célszerű végeznem. Úgy gondolom, eljön majd az idő, amikor ennek részleteiről hajlandó leszek nyilatkozni.
Most a Fazekas iskola igazgatóhelyettesi posztját kapta meg. Ez hogyan történt?
Dávid Enikő: A tankerület igazgatója közölte, hogy ott van egy üres álláshely. Mivel a tankerület a munkáltatóm, nekem ott kellett elfoglalni a helyemet, ahová a tankerület irányít. A Fazekas iskola művészeti igazgatóhelyettese lettem, feltételezem, hogy a szakmai képesítésemet vették figyelembe a döntéskor. Egyébként én magam is fazekasos diák voltam. Az iskolában emberségesen, megértően fogadtak, ez egy teljesen más közeg. Nem találkoztam senkivel, aki ellenséges lenne, annak ellenére, hogy mondták, egyes szülők, pedagógusok nem örülnek.
Az interneten olvasható egy blog, amelyben önnek szeretnének igazságot szolgáltatni. Mit tud róla?
Dávid Enikő: Én magam is olvastam, közeli ismerős írhatta, de nem tudom ki. Sok benne a tévedés, így többet árt nekem, mint használ.
A Földes-ügy, majd a Kazinczy-ügy is az ön nevéhez fűződik. Ön szerint miért alakulhatott így?
Dávid Enikő: Nem értem a két történet összemosását. Nincs köztük összefüggés, az előző három éve történt, már rég lezártam magamban. Annyi támadás ért az elmúlt hetekben, olyan sokat tiporták sárba a személyiségi jogaimat, hogy ha ez folytatódik, kénytelen leszek jogi útra terelni az ügyet. Észak
