A média- és reklámpiac újraosztása mellett jobboldali

érdekkörök megregulázása is állhat a legújabb kormánypárti reklámadós tervezet hátterében. Legalábbis elemzők erre gondolnak, mivel a hivatalos magyarázatokat gyengének érzik ahhoz képest, amekkora érdeksérelmet és konfliktust okozhat a javaslat, ha elfogadják azt. A Hetek cikke.
Amint azt az atv.hu elsőként megírta, hétfőn L. Simon László, a Fidesz kultúrpolitikusa egyéni képviselői indítványként benyújtotta a reklámadóról szóló tervezetét, amely a médiapiacon egyfajta többkulcsos különadót vezetne be. Magyarán minden médiacég befizeti a normális adóját (társasági adó, forgalmi adók), de azon felül a reklámbevételei függvényében különadót is kellene fizetnie. Hat kulcs lenne, minél több valakinek a reklámból befolyó adóbevétele, annál (jóval) többet fizet. Legrosszabbul az RTL Klub járna, amely már a 40 százalékos kulcsba kerülne, így az évi 8-10 milliárdosra tervezett adónem akár felét is fizethetné. De persze más, nagy médiabirodalmakat is súlyos százmilliókkal érintene a javaslat elfogadása.

Struktúrák átszabása
L. Simon Lászlót politikai berkekben Lázár Jánoshoz közel álló politikusnak tartják, mert miután kulturális államtitkárként személyes konfliktusba került főnökével, Balog Zoltán miniszterrel, és emiatt távozni kényszerült, Lázárban talált szövetségesre. L. Simon által benyújtott előterjesztés alapján úgy tűnik, hogy azt nem a politikus dolgozta ki, hanem csak a nevét adta hozzá. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy L. Simon korábban nem találkozott és tárgyalt a reklámpiac szereplőivel, miközben Lázár János több ilyen egyeztetésen is részt vett.
A Miniszterelnökséget vezető államtitkár, aki ezekben a napokban avanzsál miniszterré, korábbi interjúiban többször hangot adott annak a meggyőződésének, hogy az ő egyik politikusi feladata a megcsontosodott struktúrák áttörése, amihez kész a konfliktusokat is vállalni. A reklámadó erre tökéletesen alkalmas, ráadásul, ha ehhez más (például a reklámcégek működését meghatározó) szabályokat is átírnak, akkor a magyar sajtó- és médiapiac szerkezetében jelentős változásokat lehet generálni. Az egyébként kevésbé hihető szcenáriónak tűnik, hogy L. Simon László és Lázár János ilyen súlyú ügyet Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök tudta nélkül a közélet napirendjére emelhetne. Feltéve persze, hogy igaz az a feltételezés, miszerint L. Simont valóban Lázár kérte fel az előterjesztés jegyzésére.
l. simon és orbánL. Simon és Orbán
Nemcsak ez, hanem az időzítés kérdése is talány. A Hetek megbízható kormánypárti forrásból úgy értesült, hogy a reklámadóról szóló tervezet már a választások előtt elkészült, a mostani benyújtás előre kitalált forgatókönyv szerint zajlott, tehát nem rögtönzés szemtanúi vagyunk. Sőt egyik forrásunk azt állította, hogy eddig a tervezetre született reakciók is a várakozások szerint alakultak.
A szándék valódi megértését az is nehezíti, hogy a tervezetre nemcsak a kereskedelmi csatornák, így például az RTL Klub és a TV2, hanem a Fideszhez közelállónak tartott, Simicska Lajoshoz köthető médiumok is szokatlanul kritikusan reagáltak. A Magyar Nemzetben a lap főszerkesztő-helyettese egyenesen arról írt, hogy – idézzük: – „a kétharmad most valóban rá akar lépni a sajtószabadság torkára”. Ilyen súlyú kijelentéseket – a jobboldali koordinátarendszer szerint – korábban csak az „idegenszívű” baloldali politikusok és a „külföldről pénzelt liberálisok” szoktak megfogalmazni. Ráadásul a Hír Tv csatlakozott ahhoz az akcióhoz, amelynek keretében tiltakozásul több tévé 15 percre elsötétült.
Drága dolog a tévézés
Polyák Gábor médiajogász, a Mérték Médiaelemző Műhely civil szervezet vezetője a Heteknek kifejtette: a törvénytervezet benyújtása nyitánya lehet a média- és reklámpiac újabb felosztási kísérletének, amire amúgy a Fidesz kormányzása alatt már máskor is történt próbálkozás. Számára az újdonságot az jelenti, hogy úgy tűnhet, a Fidesz vezetése korlátozni kívánja a Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó médiakör befolyását is, vagy elő kívánják készíteni egy új, általa még nem ismert jobboldali szereplő piacra lépését.
Polyák emlékeztetett arra, hogy a Fidesz a törvényhozás eszközét használta már máskor is, hogy beavatkozzon piaci folyamatokba. „Legutóbb tavaly, a TV2 eladásakor ugyancsak a gigantikus reklámadó beígérésével sikerült egy tőkeerős külföldi vevőjelöltet elbizonytalanítani, aki el is állt a TV2 megvásárlásától” – tette hozzá a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője.
Arra a kérdésre, hogy igaz lehet-e az a törvénytervezet indokául szolgáló felvetés, miszerint torz a magyar média- és reklámpiac, Polyák „részben igen”-nel válaszolt. Mint mondta: valóban igaz, hogy az RTL Klub és a TV2 is a nézettségüknél jóval nagyobb arányban részesül a reklámtortából, de a Gazdasági Versenyhivatal évekkel ezelőtt versenyjogi szempontból vizsgálta ezt a kérdést, és talált racionális magyarázatot a reklámozók viselkedésére. Tehát nem minősítette monopolhelyzetnek az RTL Klub és a TV2 pozícióit, még ha azok azóta is vita tárgyát képezik.
Polyák személyes véleménye, hogy valóban abnormális a magyar médiapiac működése, aminek egyik kiemelkedő oka az állam politikai alapú és túlzott szerepvállalása a szektorban, ezen azonban éppen a reklámadó nem változtatna. Sőt szerinte azért sincs szükség jelen formájában erre az adófajtára, mert az ágazat veszteséges, nagyon költséges a média, különösen televíziók működtetése, elvétve találni nyereséges céget, ezért hazug az a kormánypárti ideológia, miszerint egy ilyen lépéssel a multik által az országból kivonni kívánt extraprofitot adóztatnának meg.
„Egyrészt sarcról van szó, másrészt a piaci folyamatokba való beavatkozásról” – folytatta Polyák, aki felhívta a figyelmünket arra, hogy éppen ezekben a hetekben zajlanak televíziók és a kábelszolgáltatók közötti ártárgyalások, ami miatt a reklámadó kérdése a felek egyeztési pozíciójára óriási hatást gyakorol.
Lesz-e médiaháború?
A médiaelemző úgy tudja, hogy az RTL Klubot az előző ciklusban Fideszhez közelállónak tartott pénzügyi körök próbálták megvásárolni, de nem jártak sikerrel. Az RTL korábban politikai szempontból semleges volt, ám az utóbbi időben változtattak ezen a stratégián: az RTL2 híradóját, amely „politikaibb” bármely más RTL-es műsornál, a Való Világ elé pozícionálták, s ennek köszönhetően olyan rétegekhez is eljuttatták a pártpolitikát, akiket eddig az nem tudott megszólítani. Ha a csatorna „bekeményít”, akkor a Barátok közt táborának „áthangolásával” akár a kormányt is megbuktathatja, de minimum kellemetlen közhangulatot képes gerjeszteni vele szemben – vélte a szakértő. (A tervezet megjelenés óta a milliós nézettségű Barátok közt adása előtt rendre feltűnik az RTL Klubban az a híradás, miszerint a reklámadó veszélyezteti a csatorna működését, így a magyar szappanopera jövőjét is. Lehet, hogy az „ellenállást” a szövegkönyvbe is bekerül.) „A kormánypárti sajtóorgánumok piaci körülmények között nem versenyképesek, ha az állam a bevételeik felét nem folyósítaná, akkor tönkre mennének. Eddig a médiapiaci béke miatt egy versenytárs sem forszírozta a túlzott állami apanázst, ami uniós szinten akár tiltott állami támogatásnak is tűnhetne. Miként 70 milliárdból gazdálkodó közszolgálati médiumok viselkedése, elfogultsága is megtámadható az európai porondon” – állította Polyák, aki szerint politikai jelentőségű lesz, ha háborúvá eszkalálódna a Fidesz és az RTL Klubot működtető európai óriáscég, a Bertelsman közötti konfliktus.
Üzenet a törvényben
Krausz Péter, a Policy Agenda vezető elemzője a Heteknek kifejtette: meggyőződése, hogy nemcsak az RTL Klub lehet a reklámtörvény-tervezet célpontja, hanem jobboldali sajtóbirodalmak is. Mint mondta: törésvonal jött létre a kormánypárt és annak gazdasági holdudvara között, ami az utóbbi részéről nyílt üzengetése torkollott. „Ilyen nyílt konfliktusra nem volt eddig példa a katonásan és elképesztő fegyelmezetten működő jobboldali táborban, de még a szocialista kormányok idején sem „ – tette hozzá a vezető elemző, aki szerint a reklámadó nyilvánvalóan olyan súlyú ügy, amely Orbán Viktor jóváhagyása nélkül nem történhet meg.
Éppen ezért szerinte az sem véletlen, hogy a Fidesz médiabirodalma – a Hír TV, Magyar Nemzet és ma már hozzájuk köthető TV2 – kiásta a csatabárdot, és a sajtószabadság elleni támadásként értelmezi a javaslatot. Krausz szerint a kormánypárt politikai vezetése üzenni akar a kormánypárt gazdasági vezetésének. Az üzenet tárgya, hogy nemcsak az ellenzéket tudják ellehetetleníteni és kordában tartani, valamint a külföldi vállalatokat nehéz helyzetbe hozni az ágazati különadókkal, hanem – ha szükséges – „saját hátországukat” is képesek helyre tenni. atv.hu