A nyújtás (angolul: stretching)

fontossága megkérdőjelezhetetlen. Nyújtás nélkül az izmaink megrövidülhetnek, rugalmatlanná válnak és nagyobb eséllyel sérülhetünk le edzés közben és érezhetünk izomlázat testedzés után. A nyújtás alapfeltétele egy tökéletes edzésnek. Éppúgy ahogy a bemelegítést sem szabad elhagyni, a nyújtást is kötelező elvégezni minden edzés végén. Nem számít, hogy futottál, súlyzóztál, aerobikoztál, nyújtani kell. 

 

Szánj időt a nyújtása, meghozza eredményét!

 
 
A nyújtásnak több formája létezik, ki-ki mást preferál, mást szeret. Létezik aktív és passzív nyújtás. A legbiztonságosabb a passzív nyújtáson belül is a statikus nyújtás. Ez egy lassú folyamat, ami megkímél, hogy bármiféle sérülést érj el vele, mert sajnos, ha rosszul nyújtasz akár kárt is okozhatsz, ilyenkor is le lehet sérülni. Az adott izomcsoportot lassan megnyújtjuk, a végsőkig nyújtjuk, majd ezt az állapotot megtartjuk 15-30 mp-ig. Ha fájdalmat érzel, akkor engedd visszább magad, a nyújtásnak jól kell esnie, érzed, ahogy feszülnek az izmok, de nem szabad fájdalmat érezni. Ha valahol kötöttebb az izmod, akkor se aggódj, folyamatos nyújtással napról napra jobban meg tudod majd nyújtani. A hangsúly a rendszerességen van. 
 
 

Miért fontos a nyújtás? 

 
 
–          megtartsuk a hajlékonyságunkat
–          csökkentsük a sérüléseket, izomlázat
–          segít a tömegnövelésben
 
Érdekes dolog, hogy mikor nagyobb súlyokkal edzünk, bedurrannak az izmaink. Milyen jól is néz ki mikor edzés végén látszik, hogy olyan, mintha nőtt volna a bicepszünk. Nyújtás során, ezek az izmok visszarendeződnek és akár úgy is tűnhet, hogy semmi sem változott, éppen emiatt sokan nem nyújtanak. Pedig az izom nem akkor nő, amikor éppen súlyzóval edzel, ez egy folyamat, és ehhez a folyamathoz fontos az edzésen kívül a nyújtás, hogy megmaradjon a rugalmassága, és elkerüld a fájdalmas izomlázat. Rengeteg „felpumpált” testépítőt látni, akik olyan merevek és látszik rajtuk, hogy nem nyújtanak. Az okosak persze tudják nagyon jól, hogy hosszú távon ez az ideális és hasznos izmaik számára. Ezért is nem igaz a mondás, hogy a kigyúrt emberek nem hajlékonyak. A legtöbb profi testépítő akár spárgázni is tud.
 
Ami még egy érdekes dolog, hogy sokan akkor kezdenek el nyújtani, ha már fáj valamijük. Elég könnyen találhatunk magunkon megrövidült izmot, főleg ha eddig nem nagyon nyújtottunk. Ilyenkor a nyújtás segít, de nem biztos, hogy ez a teljes megoldás. Meg kell, hogy álljunk egy pillanatra, és meg kel vizsgálnunk a testünket, hiszen izom rövidülést az is okozhat, hogy az egyik izmunk gyenge és ilyenkor a vele ellentétes izmok próbálnak alkalmazkodni az állapothoz és az egyensúly megtartása érdekében merevebbek lesznek. Ez ellen pedig úgy tehetünk, hogy fejlesztjük a gyengébb izomzatunkat. Ez és a nyújtás kettőssége biztos siker.
 
A következő képeken lévő gyakorlatokat nézd át alaposan, láthatod melyik fajta nyújtás, melyik izmot nyújtja, majd próbáld ki a gyakorlatokat. Figyelj rá, hogy lassú mozdulatokkal végezd a nyújtást, mert közben is lesérülhetsz. Ha egy-egy gyakorlatot nem tudsz kivitelezni tökéletesen, mert már túl kötöttek hozzá az izmaid, akkor se hagyd abba, hétről-hétre egyre jobban vissza fogja nyerni izmod a rugalmasságát.
 
 
 
Futás után ne felejtsd el alaposan lenyújtani a comb és a vádli izmait. Külön fordíts figyelmet az elülső-, hátulsó- és belső comb izmaira, mindegyiket külön-külön nyújts le, így egy hosszú futás után is elkerülhető a fájdalmas izomláz.