Ülök az ágyon egymagamban a hotelszobában
itt Bukarestben, nézegetem a lábaimat (tudom, hogy lábamat a helyes) és gondolkodom, és röhögök, és hüjeségeket(tudom ezt is!) irogatok. Csak jó idegzetűek olvassák tovább. Ha megérem, 5O leszek ősszel a pesti maratonra. Oda 3O-as lefutását tűztem ki célul… Az lesz nekem a hájlájted ivent zidén. …ma a tizesen behaltam. A lábaim: a Bal: 3-szor műtve (kéccer viszerek, eccer térd), jókora bütyök a nagyújjnál, sarokcsont”sarkantyú”kinövés, megalúdtalp. a Jobb(ik): Bütyök, mint előbb, csak kisebb, de ezt jól ellensúlyozza egy girbe-gurba nagyújj melletti ujj, keményedések, jókora vizhólyag, ultramegalúdtalp. Na ezeken a gúdjireken futtatom a mázsámat. …és akkor olvasom a futók blogjait, cipőtesztjeit(ma reggel Hoka). Mi a szart akarok én a futókkal? Ők egy más világ. Ki szaladna közüluk ezekkel a kerekekkel? Komolyan le kéne dobnom egy tizest, hogy méltó legyek legalább a Spár startjára októberben. Az előbb mégis bevágtam egy csoki szuflét a sült kacsa után… Na ide toljátok a kommentjeiteket kedveseim…
