A koffeinfogyasztással kapcsolatos
hiedelmet cáfolja most egy tudományos kutatás, mely szerint a kávé és energiaitalok is károsítják a fiatalok agyát.
Általános hiedelem, hogy aki fel akarja frissíteni az agyát vagy próbál kicsit „észhez térni”, annak koffeint kell bevinni a szervezetébe. Ez többnyire kávé formájában jut be, ám a mai fiatalok körében a feketénél jóval elterjedtebb az energiaital fogyasztása.
Azt már számos kísérlet bebizonyította, hogy ezek túlzott fogyasztása káros hatással van az emberi szervezetre, érrendszeri betegségeket, végső esetben pedig akár maradandó kárt is okozhat a szívünkben. Most azonban egy svájci kutatócsoport arra világított rá, hogy a koffein mértékletes fogyasztása is végzetes hatásokkal bírhat.
A fiatalkorúak átlagos koffeinfogyasztása az elmúlt pár évben 70 százalékkal volt magasabb, mint korábban. Ez elsősorban a rengeteg energiaitalnak és azok korlátlan fogyasztásának köszönhető. Ez a szám pedig nem is fog csökkenni, hiszen a legnagyobb gyártók milliárdos hasznot tesznek zsebre ezen termékekből.
A Reto Huber vezette svájci kutatócsoport azonban most egy patkányokon végzett kísérlettel bizonyította, hogy ezen termékek célcsoportja, a fejlődésben lévő fiatalok komoly veszélyeknek teszik ki magukat egy-egy termék megvásárlásakor. A kísérlet során a nemi érés időszakában lévő patkányok agyába napi 3-4 csészének megfelelő koffeint juttattak és figyelték a reakciót.
Az eredmény szerint a koffein jelentősen megzavarja a mély alvás fázisát, szinte lehetetlenné teszi azt. Pedig egy fejlődésben lévő agy számára ez az az időszak, amikor a „pihenés” a legtovább tart és a legintenzívebb is egyben. Ilyenkor alakulnak át az agyunkban található idegsejtek, melyek az alvás hiányában kevésbé hatékonyan kapcsolódnak össze és ez kihat a későbbi időszakokra is.
Huber és csapata csupán öt napon át adagolták a koffeint, ám azok hatása még a 41. napon is kimutatható volt. Nem csupán az agyi működésük volt más, mint azon patkányoknál, akik csak vizet kaptak. Megváltozott a viselkedés is: félénken és óvatosan közeledtek mindenhez.
Természetesen Huber is elismeri, hogy a patkányok és emberek agya nem teljesen hasonló, de rengeteg átfedés és működésbeli hasonlóság van közöttük. „Azonban további kutatásokra van szükség” – árulta el a professzor.