A negyedik módosítás aláássa az Alkotmánybíróság lehetőségeit, veszélyezteti a fékek és ellensúlyok elveire épülő demokráciát, és ellentétes magával az Alaptörvénnyel is a Velencei Bizottság honlapjára néhány órára kikerült jelentéstervezet szerint.

 Zavara állt be a Velencei Bizottság honlapjának működésében, ezért néhány órára nyilvánosságra került a testületnek az Alaptörvény negyedik módosításáról szóló jelentéstervezete – írja a Népszava.

Az osztrák Christoph Grabenwarter, a német Wolfgang Hoffmann-Riem, a lengyel Hanna Suchocka, a finn Kaarlo Tuori és a belga Jan Velaers által készített, 34 oldalas, 7 fejezetes jelentés összesen 155 pontban fogalmazza meg kritikáit az alaptörvény legutóbbi módosításával, valamint a kialakult alkotmányos helyzettel kapcsolatban. A független alkotmányjogászok nem csupán kronologikus áttekintést adnak március óta folytatott vizsgálatukról, de részletesen beszámolnak a magyar kormánnyal és a politikai pártokkal, illetve a civil szakértőkkel folytatott tárgyalásaikról is.

A jelentés 7 fejezetéből 6 tételesen elemzi a negyedik alaptörvény-módosítás passzusait, különösen nagy figyelmet szentelve az Alkotmánybíróság (Ab) „döntéseinek felülírását” jelentő rendelkezéseknek, a korábbi határozatok hatályon kívül helyezésének, valamint az alkotmánymódosítások felülvizsgálatát korlátozó passzusnak. A jelentéstervezetben külön fejezetet kapott „az alkotmány folyamatos használata” is, ami a VB kritikái alapján is azt jelenti, hogy a sarkalatos törvényhozás, valamint az alaptörvény maga az utóbbi három évben a kormányzó kétharmad céljainak rendelődött alá, döntéseik bebetonozását szolgálta.

Ezzel kapcsolatban a tervezet felidézi: a delegáció budapesti látogatása során a magyar kormány végső soron már csak a parlamenti szuverenitásra hivatkozott a felmerülő kritikákkal szemben. „A Bizottság soha nem tagadta a parlament szuverén jogát ahhoz, hogy elfogadja vagy módosítsa az alkotmányt, de bírálja a magyarországi eljárást és módszereket” – írták. Úgy vélték, egy ország alkotmányának „valóban egy alapvető dokumentumnak” kell lennie, „és nem egy esetleges politikai nyilatkozatnak”. Kiemelték, az alkotmányok elfogadásának és végrehajtásának módja hűen kell tükrözze ezt a stabilitást, „nem lehet naponta, szeszélyeknek engedve módosítgatni” az alaptörvényt. Ráadásul a legutóbbi módosítás egyes rendelkezései együttesen és külön-külön is „ellentmondanak a magyar alaptörvénynek és a nemzetközi normáknak”. A VB különösen fájlalta, hogy az Ab korlátozása „negatív hatással van az Európa Tanács (ET) alapelveit jelentő mindhárom pillérre: a hatalmi ágak szétválasztására, mint a demokrácia alapvető tételére, az emberi jogok védelmére és a jogállamiságra”. Hangsúlyozták: a magyar alaptörvény nem lehet politikai eszköz, jelenlegi szolgálatba állítása „veszélyezteti a jogállamiságot és a demokráciát”.

www.168ora.hu