Rózsa K. Főorvos úr! Én az utóbbi időben sokat vagyok kórházban.(csípőprotézis,LIV.csigolya összeroppanása csontritkulás nélkül) Én műtét előtt megbeszélem az orvossal a műtét menetét.Jött az anasztézia! Hát az nem volt mindennapi. Ők ragaszkodtak az epidurális érzéstelenítéshez, én az altatáshoz! Szó szerint üvöltött velem a teltkarcsú főorvosnő. Nem engedtem! Műtét előtti napon a fiatalember (orvos) jött egy csomó papírt aláíratni. Ő ffolytatta, ahol a kolleganője abbahagyta, jelzem másik 4 beteg volt a szobában.Miután észrevette, hogy nem foglalkozom az ordításával, elhalgatott! Csendben megkértem tőle : Ön miért ordít, fél? Mérgében a takaromra vágta az aláírandó papírokat, olvasás nélkül aláirtam, volt vagy 10 oldal, visszaadtam neki és közöltem vele, hogy másnap a műtétem csak altatással vállalom, és ha műhiba történik, fel fogom jelenteni.
11 órája · Tetszik · 1
Másnap a műtőben megláttam a doktornőt, és még az ágyon voltam, mikor közöltem a már beöltözött orvosokkal, hogy ” Ez a nő meg fog engem ölni”! Ekkor én kiabáltam. Mérgében az altató maszkot keresztbe vágta az arcomon és elviharzott. Az asszisztens megfordította és megnyugtató hangon azt mondta ” nyugodjak meg, már elment” A műtétem nagyon jól sikerült ,hála Károlyi Zoltán főorvosnak. Pénteken műtöttek, vasárnap du 4 órakor már a saját lábamon a IV.emeletről liftel mentem a nővérkével levegőzni.Előre bocsátom, hogy egy fillér paraszolvenciát nem adtam senkinek.
11 órája · Tetszik · 2