A jogvédő szervezet MTI-hez eljuttatott közleményében arra reagált, hogy a Miskolci Törvényszék csütörtökön fegyházban, illetve börtönben letöltendő, két és fél évtől négy évig terjedő szabadságvesztésre ítélte nem jogerősen azt a kilenc sajóbábonyi romát, akit az ügyészség közösség tagja elleni – felfegyverkezve, csoportosan elkövetett – erőszak bűntettével és más bűncselekményekkel vádolt meg egy 2009-ben történt támadás miatt.

A borsodi városban a Jobbik helyi szervezete lakossági fórumot tartott, amit a helyi cigányság provokációnak vett. Vascsövekkel, karókkal és egyéb eszközökkel felfegyverkezve romák egy csoportja, „megdöglötök”, „meghaltok magyarok” kiáltásokkal rátámadt egy a Jobbikkal szimpatizáló család autójára, a kocsit jószerivel szétverték, a benne lévő három ember megsérült – áll a vádiratban.
A TASZ kijelentette: nem kérdés, hogy az elkövetők önbíráskodó cselekménye elítélendő, jogellenes. Közleményük szerint azonban a bíróság tévedett, amikor a történteket közösség tagja elleni erőszakként minősítette, és ezért súlyosabb büntetéseket szabott ki, mint „amelyek a törvényes minősítés esetén jártak volna”.
A jogvédő szervezet álláspontja szerint a gyűlölet-bűncselekmények, vagyis az előítélet által motivált bűncselekmények (mint amilyen a közösség tagja elleni erőszak) szigorúbb büntetését a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok védelme indokolja. A közleményben úgy fogalmaztak: az elkövetők indítéka „nyilvánvalóan nem előítélet, hanem a rasszistáktól való félelem és azok elűzésének szándéka volt”, ezért hiányzott a közösség tagja elleni erőszak megállapításának alapvető feltétele.
Hangsúlyozták: az indíték nem megfelelő értékelése mellett a bíróság abban is hibázott, hogy a magyar nemzet tagjai elleni cselekményként határozta meg a történteket. Ennek kapcsán kifejtették: az eset körülményei és a vallomások alapján az elkövetők általuk gárdistának vélt emberek autójára támadtak, ám a gárdisták, vagyis a „szélsőséges, cigányellenes” emberek csoportja nem azonosítható a magyar nemzet tagjaival.
A TASZ véleménye szerint „cigányellenes csoportok tagjait nem védheti a rasszista cselekményeket szankcionálni hivatott gyűlölet-bűncselekmény tényállás”, a bíróságnak a cselekményt tehát enyhébb súlyú bűncselekményként kellett volna minősítenie.