A nemzetközi sajtó kiemelten  foglalkozik azzal a pénteki eseménnyel, miszerint Örményország megszakította diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal az azeri „baltás gyilkos” kiadása miatt. Barack Obama amerikai elnök közleményt adott ki ennek kapcsán, amelyben mélységes aggodalmát fejezte ki, hogy Azerbajdzsán elnöke kegyelemben részesítette a Magyarország által pénteken kiadott, életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Safarovot. Magyarország ezzel egy feszültségekkel teli térség problémáinak kellős közepébe csöppent bele.

 

Obama magyarázatot kér a magyar kormánytól

A Fehér Ház péntek éjszaka kiadott hivatalos közleménye emlékeztet arra, hogy az azeri Safarov beismerte a 2004-ben Budapesten, Gurgen Margaryan örmény katona meggyilkolását.

A közlemény szerint az amerikai kormány jelezte az azerbajdzsáni hatóságok felé, hogy csalódottak az életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt gyilkos szabadon engedése miatt. Ez az intézkedés ellentétes azokkal az erőfeszítésekkel, amelyek a régiós feszültségek csökkentését és a megbékélést segítenék elő – fogalmaz a Fehér Ház oldalán megjelent közleményben Tommy Vietor, az USA nemzeti biztonsági tanácsának szóvivője. Emellett az Egyesült Államok magyarázatot vár Magyarországtól Safarov Azerbajdzsánba történő elengedése kapcsán.

Mi történt pénteken?
Az MTI péntek este számolt be arról, hogy Örményország megszakította diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal pénteken, miután Magyarországról Azerbajdzsánba szállították, majd ott Ilham Aliyev elnök kegyelemben részesítette Ramil Sahib Safarovot, aki eddig Magyarországon töltötte börtönbüntetését egy örmény katonatársa meggyilkolásáért. Szerzs Szargszján örmény elnök Jerevánban ENSZ-tagállamok nagykövetei előtt bejelentette: Örményország péntektől megszakította diplomáciai és minden egyéb hivatalos kapcsolatát Magyarországgal. „Hivatalosan bejelentem, hogy mától megszakítjuk diplomáciai kapcsolatainkat és minden hivatalos viszonyt Magyarországgal” – közölte az örmény elnök az Interfax hírügynökség tudósítása szerint.

Mit írnak rólunk külföldön ezek után?

Az azeri baltás gyilkos (aki 2004-ben Budapesten meggyilkolta az örmény Gurgen Margaryan katonát) kiadatásával számos külföldi lap foglalkozik. A Washington Post összefoglalja a pénteken történt eseményeket, idézi az örmény igazságügyi minisztérium megállapításait, valamint azt, hogy a magyar tárcát nem sikerült elérni. A BBC tudósításában részletesen bemutatja a pénteken kialakult helyzetet és megjegyzi, hogy a magyar és azeri oldalról hivatalos reakció még nem érkezett.

A Reuters hírügynökség is beszámolt arról, hogy Örményország felfüggeszti diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal. A hírügynökség tudósítása emlékeztet arra, hogy Örményország és Azerbajdzsán már azóta szemben állás egymással, hogy 1991-ben kitört a háború az örmények és az azeriek között az örmények lakta Hegyi Karabah terület miatt. A tűzszünetet 1994-ben írták alá a felek, de a viszony még mindig feszült.

 

Az azeri-örmény feszült viszony mellett a hírügynökség arról is beszámol cikkében, hogy közben a magyar kormány szorosabbra akarja fűzni gazdasági kapcsolatait Azerbajdzsánnal a keleti nyitás politikájának jegyében. Megemlíti, hogy a magyar állam azeri olajmilliárdokra pályázik adósságának finanszírozásához.

 

Az azeri-örmény feszültség forrása
Karabah miatt az Örményország és Azerbajdzsán közötti viszály a posztszovjet térség egyik legrégibb, úgynevezett befagyott konfliktusa – írja az MTI. Sztyepanakertben 1991. szeptember 2-án kikiáltották a Hegyi-Karabah Köztársaságot. Ezt Baku nem ismerte el. Az Azerbajdzsán, valamint az Örményország által támogatott Karabah között ezt követően megkezdődött háború különböző becslések szerint 15-25 ezer ember életét oltotta ki, 25 ezren sebesültek meg, több százezer ember elmenekült lakhelyéről. 1994 májusában fegyverszünet jött létre, amelynek nyomán Azerbajdzsán gyakorlatilag elvesztette az ellenőrzést Hegyi-Karabah felett. Azóta Azerbajdzsán és Örményország között folynak a tárgyalások a konfliktus békés rendezéséről az Oroszországot, Franciaországot és az Egyesült Államokat tömörítő úgynevezett Minszki csoport közvetítésével.

 

Emlékezetes, Orbán Viktor két hónappal ezelőtt járt Azerbajdzsánban. A magyar kormányfő akkor Bakuban azt hangsúlyozta, hogy a jelenleginél szorosabb együttműködést kell kialakítania a Kaszpi-tenger térségével az Európai Uniónak ahhoz, hogy minél biztonságosabb legyen a közösség energiaellátása. Az egynapos azerbajdzsáni látogatáson részt vett Orbán Viktor a nap folyamán találkozott Ilham Aliyev köztársasági elnökkel, Artur Rasizade miniszterelnökkel és a kaukázusi ország állami olajipari vállalatának vezérigazgató-helyettesével is. A magyar miniszterelnök ezt megelőzően 2010-ben járt Azerbajdzsánban. Akkor részt vett az azeri-grúz-román-magyar energiaügyi együttműködésről rendezett bakui csúcstalálkozón, amelyen az érintett országok vezetői megállapodást írtak alá az Azerbajdzsán-Grúzia-Románia gázszállító rendszer (AGRI) megvalósítását célzó projektről.

Barátságtalan lépés az örmények szerint

Örményország külügyminisztériuma barátságtalan lépésnek nevezi, hogy Magyarországról Azerbajdzsánba szállították a baltás gyilkost. A közlemény emlékeztet arra, hogy az örmény hatóságok többször tájékoztatták a magyar kormányt arról, hogy Azerbajdzsánban állami szinten – államfői szinten is – dicsőítik Ramil Safarov bűncselekményét. A tárca tájékoztatása szerint a magyar kormány korábban ígéretet tett arra, hogy nem adja ki az azeri gyilkost.

Hogyan reagált eddig Magyarország?

A magyar kormány (a közigazgatási és igazságügyi minisztérium) részéről eddig egyetlen sajtóközlemény jelent meg, még péntek délben, amely arról szólt, hogy Ramil Sahib Safarov Azerbajdzsán folytatja büntetésének végrehajtását.

„Az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium tájékoztatása szerint a Magyarországon meghozott büntető ítélet alapjául szolgáló cselekmény az azerbajdzsáni büntető törvénykönyv szerint is bűncselekmény, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető” – írta akkor a KIM, amely azt a tájékoztatást kapta az azeri kormánytól, hogy Ramil Sahib Safarov ítéletét nem alakítják át, hanem az ítélet végrehajtását közvetlenül folytatják a magyar ítélet alapján.

Közben azonban kiderült, hogy az azeri elítéltet hazájában elnöki kegyelemben részesítették.

A diplomáciai botrány kirobbanása óta egyelőre csak Szapáry György washingtoni magyar nagykövet szólalt meg. Az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, hogy péntek délután mintegy féltucatnyi örmény tüntető tiltakozott két órán át az amerikai fővárosban működő magyar diplomáciai képviselet előtt. Az Amerika Örmény Nemzeti Bizottsága (ANCA) pénteken a szervezet weboldalán keresztül arra szólította fel támogatóit, hogy mind a washingtoni magyar nagykövetnél, mind Obama elnöknél tiltakozzanak az ellen, hogy „az igazságszolgáltatást nevetség tárgyává tették”.