Az SZTE a vidéki felsőoktatási  intézmények közül ismét felkerült a két legismertebb egyetemi világrangsorra, a QS World University Rankings (http://www.topuniversities.com/university-rankings/world-university-rankings/2011) és a Shanghai Jiao Tong University által készített ARWU (Academic Ranking of World Universities, http://www.shanghairanking.com/index.html) listájára is.

 

Pálfi György, az SZTE nemzetközi kapcsolati igazgatója közölte, mindkét rangsor a felsőoktatási intézmények eredményességi és kiválósági paramétereire épít. Figyelembe veszi többek között a tudományos publikációk számát, azok idézettségét, az oktató-hallgató arányt, ezek mellett a külföldi oktatók és hallgatók aránya alapján hasonlítják össze a felsőoktatási intézményeket. Hangsúlyozta, hogy a magyar egyetemek közül továbbra is csak kettőt jegyeznek a világ ötszáz legjobb intézményét bemutató ARWU listán. Az SZTE és az ELTE egyaránt a 300-400 közötti helyek egyikét foglalja el.

Az idei sanghaji listát a Harvard vezeti a Stanford és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) előtt. A legjobb európai intézmény, az University of Cambridge az ötödik a listán. A QS Rankings idei listáját Cambridge vezeti, míg a Harvard a második, az MIT a harmadik. A QS Rankings is csak a SZTE-t és az ELTE-t jegyzi a magyar felsőoktatási intézmények közül a világ legjobb egyetemei között.

A Szegedi Tudományegyetem története 1581-ig nyúlik vissza, Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyfejedelem ekkor alapította meg a kolozsvári jezsuita kollégiumot, amely a korabeli gyakorlat szerint a jezsuita irányítású egyetem alapításának előfeltétele volt. Ezt a kollégiumot 2007-ben a szegedi egyetem szenátusa 39 szavazattal egy ellenében jogelődjének minősítette. A négy egyetemi kar, mely az újkorban az egyetemi oktatás teljességét jelentette, csak Mária Terézia idejétől működött.

Az egyetemet 1784-ben II. József akadémiai líceummá minősítette vissza. 1872-ben alapították meg a Kolozsvári Tudományegyetemet, vagyis az intézmény visszanyerte egyetemi státusát. 1921-ben az ekkor Ferenc József Tudományegyetem nevet viselő intézmény Szegedre költözött. 1940-ben az egyetem jogi karát visszahelyezték Kolozsvárra, Szegeden pedig jogilag új egyetem, a Horthy Miklós Tudományegyetem létesült, de jórészt a régi tanárokkal. 1951-ben az Orvosi Egyetem különvált az anyaintézménytől.

1962-ben az egyetemet József Attila után nevezték el (JATE). 2000–ben Szegedi Tudományegyetem néven egyesítették a szegedi és hódmezővásárhelyi felsőoktatási intézményeket: József Attila Tudományegyetem (JATE), Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem (SZOTE), Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (JGYTF), Szegedi Élelmiszeripari Főiskola (SZÉF), Debreceni Agrártudományi Egyetem – Mezőgazdasági Főiskola (DATE-MF).

Tavaly is a legjobbak közé kerültek

2011-ben is bekerült a világ legjobb egyetemei közé a Szegedi Tudományegyetem és az ELTE egy sanghaji készítésű listán. Szabó Gábor szegedi rektor szerint ugyanakkor nem a különféle rangsorok alapján kell meghatározni az egyetemi stratégiát.

A világ ötszáz legjobb felsőoktatási intézménye közé tavaly is bekerült az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem. A sanghaji Academic Ranking of World Universities 2011-es listáján a két magyar intézmény a 301. és 400. hely között szerepel. A rangsor készítői százpontos rendszerben értékelik többek között az oktatók és az egykori hallgatók szakmai elismertségét, publikációik számát, idézésük gyakoriságát.

A Szegedi Tudományegyetem valóban jó, nemzetközileg is mérhető intézmény, ugyanakkor tudni kell, hogy a sanghajihoz hasonló listák vitára adhatnak okot, hiszen mindig meg kell nézni: az összeállítások készítői milyen szempontokat vizsgáltak, mit mértek – mondta a Kossuth Rádiónak Szabó Gábor szegedi rektor. Hangsúlyozta: az egyetemi stratégiát nem a listákra tekintettel kell kialakítani, hanem „saját erősségeinkből, a reálisan elérhető célokból kell kiindulni”. Szeged esetében ez azt jelenti, hogy sokat kell dolgozni például az oktatói, kutatói utánpótlás érdekében – jegyezte meg.

Igen komoly marketing- és presztízsértéke van annak, hogy Szeged szerepel a világszerte ismert és elismert, igaz, egyben bírált sanghaji listán – fogalmazott Kiss László, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. felsősoktatási elemzője. Kifejtette: a különböző kutatóközpontok a kilencvenes évek második fele óta készítenek különféle rangsorokat az egyetemekről. Valamennyi összeállítás más szempontokat összesít, így igen eltérő eredmények is születhetnek.

A sanghaji Academic Ranking of World Universities például kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, ha az egykori hallgatók közül Nobel-díjat kap valaki – Szeged Szentgyörgyi Albertnek köszönhet pluszpontokat –, és szintén döntő jelentőségű, hogy milyen gyakran jelenik meg az egyetemhez köthető tudományos publikáció magas presztízsértékű folyóiratban. Kiss László megjegyezte: kelet-közép-európai egyetemek ritkán kerülnek előkelő pozícióba, a rangsorolási technika ugyanis a centrumnak kedvez. A Nobel-díjasok száma az Egyesült Államokban magas, és a tudományos publikációk többsége is főként az angolszász régióból és speciális tudományterületekről származik. A listákat mindig tudni kell értelmezni, a helyezés ugyanis önmagában nem mond semmit – hangsúlyozta.

A nemzetközi rangsorok első száz helyén ugyanazok a német egyetemek fordulnak elő különböző helyezéseken. Az egyik legnépszerűbb rangsor, a QS listáján az első német intézmény – a heidelbergi Ruprecht Karls Universität – az 51. helyen bukkan fel, ezt követi az 58. helyen a müncheni műszaki egyetem, majd a 66.-on a híres müncheni Ludwig Maximilians Universität. A Times-féle és az ugyancsak széles körben ismert shanghaji nemzetközi egyetemi rangsorban a korábban említett intézményeken kívül a göttingeni egyetem jelenik még meg.

Vidéken a szegedi jogi kar a legnépszerűbb

Megőrizte vezető szerepét a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) jogi kara vidéken – közölte a felsőoktatási intézmény állam- és jogtudományi karának (SZTE ÁJTK) dékánhelyettese. Karsai Krisztina elmondta: bár a 2012/2013-as tanévben az SZTE ÁJTK jogász szakon, első évfolyamon nem indíthat államilag támogatott képzést, a felvi.hu oldalon is olvasható jelentkezési adatok szerint mégis sokan választották idén a szegedi jogi kart.

A száz államilag támogatott helyen osztozó ELTE és Pázmány Péter Katolikus Egyetem után az SZTE ÁJTK következik a rangsorban: összesen 486-an jelentkeztek az általa kínált nappali képzésre, közülük 160-an első helyen jelölték meg az intézményt. Ezzel a szegedi jogi kar maga mögé utasította a másik öt, jogászképzést folytató intézményt. A számokból jól látszik, hogy ezt az eredményt egyedül – az ELTE és a szegedi mellett – a harmadik történelminek nevezett jogi kar, a pécsi tudta csak megközelíteni – mondta a docens.

Karsai Krisztina közölte: jelentős a hallgatói érdeklődés az osztott képzések iránt is. A nemzetközi tanulmányok szak a Budapesti Corvinus Egyetem és az ELTE mögött a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a harmadik a tizenhat képzőhely között. A politológia szak a kilenc képzési hely között a negyedik, csak a budapesti egyetemek értek el jobb eredményt. A munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási szak a miskolci egyetemet megelőzve továbbra is első az országban.

Októbertől Szegeden is lesz Konfuciusz Intézet

Októberben nyílik meg Szegeden a kínai nyelvet és kultúrát népszerűsítő Konfuciusz Intézet – mondta a Szegedi Tudományegyetem kínai kapcsolatokért felelős rektori megbízottja. Szentmártoni Lívia szerint ingyenes nyelvtanfolyamokat szerveznek majd minden korosztálynak. A szintén ingyenes kulturális programokon pedig az érdeklődők a kínai társadalommal, hagyományokkal, gazdasággal ismerkedhetnek meg.

Ősszel kezdődik a munka, és az intézet októberi ünnepélyes megnyitóra Magyarországra érkezik Sanghaj és a partneregyetem delegációja. Galambos Gábor, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karának dékánja elmondta: az intézet megalapítása mérföldkő a szegedi egyetem és a szegedi vállalkozások életében is. A Konfuciusz Intézet pekingi központja három hete írta alá a Szegedi Tudományegyetemmel azt a megállapodást, amely az SZTE-n engedélyezi az intézet megszervezését.

A Szegedi Tudományegyetem és a Sanghaji Nemzetközi Tanulmányok Egyeteme tavaly novemberben írt alá szándéknyilatkozatot Sanghajban a Konfuciusz Intézet szegedi létesítéséről. A megállapodás értelmében cserében a sanghaji egyetemen magyar nyelvű kurzust indítanak. A szegedi a második ilyen jellegű intézmény lesz Magyarországon. Kína hivatalos kulturális intézményeként az Eötvös Loránd Tudományegyetemen működik Konfuciusz Intézet, amely 2006 decemberében alakult meg.