A New York Times hosszú cikkben foglalkozott a feltörekvő fiatal magyar vállalkozók generációjával, amelynek tagjai egyre nagyobb sikereket érnek el – és nem csak Magyarországon. A Prezi, az NNG, a Ustream, a LogMeIn és a PocketGuide a lap célkeresztjében.

 

Több fiatal magyar vállalkozó példáján keresztül mutatta be az International Herald Tribune és a New York Times, hogyan lehet egy kis országból a nemzetközi piacra is betörni. A gazdasági bajok dacára új magyar vállalkozói generációi hódít világszerte – írja az amerikai lap. Mitől sikeresek? Az okok: a kiváló műszaki oktatás, a változásban való hit, és az, hogy mivel az ország kicsi, kénytelenek nagyban gondolkodni.

Az International Herald Tribune mellékletében is megjelent írás kiemel néhány céget: a Prezi, az NNG, a Ustream, a LogMeIn és a PocketGuide sikerének titkát fürkészve megjegyzi, hogy a mindössze tízmilliós Magyarország több, hasonlóan sikeres cég született az elmúlt években.

A Ustream külön példaként szerepel, csakúgy, mint a LogMeIn, amely 2009-ben lett nyilvános részvénytársaság, és papírja a Nasdaqon forognak. A két vállalatnak összesen több mint 110 millió felhasználója van a világon. A Prezi, amely prezentációsszoftvert gyárt újabb cég. Vezérigazgatója szerint sok magyar fiatal vállalkozó próbál versenyezni a Prezivel, amelynek már több mint 10 millió felhasználója van világszerte. A cégben a Facebook egyik korai befektetője is fantáziát látott, és tőkével segíti.

Az egyik legfrissebb siker a prezentációs szoftvert gyártó Prezié, amelynek vezérigazgatója szerint sok magyar fiatal vállalkozó próbál versenyezni a Prezivel, amelynek már több mint 10 millió felhasználója van világszerte, és amely cégben a Facebook egyik korai befektetője is fantáziát látott, és tőkével segíti.

A cikk egy vállalkozás beindításának nehezítő körülményként említi a magyar költségvetési hiányt és a negatív gazdasági kilátásokat, a harcias magyar kormányfőt, aki Brüsszellel gazdasági kérdések miatt hadakozik, illetve az instabil forintot is. A lapnak nyilatkozó fiatal cégvezetők azt is felvetették, hogy a magyar vállalkozóknak nincs jó hírük itthon, sokszor pedig nem is tudják, hogy magyarok vannak egy-egy kreatív ötlet hátterében.

– Az emberek lelkesek, tudják, hogy ha jól dolgoznak, és egy kis szerencséjük is van, nemzetközileg is ismert márkát tudnak felépíteni – idézte a lap Árvai Pétert, az egyik alapítót. Szerinte Budapesten most valóban látszik az igyekezet, hogy a város Közép-Európa innovációs központjává váljon.

– Az én korosztályom Közép-Európában különleges generáció – fogalmazott Balogh Péter, a szintén magyar cégként befutott navigációs szoftvergyártó NNG ideiglenes ügyvezető igazgatója. – Akkor voltunk fiatalok, amikor az egész szovjet blokk szétesett, láttuk a korábbi struktúrák felbomlását.

– A város tele van tehetséges emberekkel, főleg műszaki és mérnöki területen, és ez az, ami a jövőben a térség egyik húzóerejévé válhat, amivel az összes európai országnak versenyeznie kell – jegyezte meg Árvai.
Hozzátette ugyanakkor, hogy sokan az országon belül és kívül sem ismerték még fel ennek a jelentőségét, illetve az ebben rejlő fejlődési potenciált.

Christian Jepsen, egy koppenhágai kockázati tőkebefektető – amely a Prezibe is befektetett – partnere nemrégiben azt tapasztalta Magyarországon, hogy a fiatalok kifejezetten nyitottak az újdonságra, szívesen tanulnak és vesznek részt nemzetközi dolgokban, tudásuk versenyképes, miközben az ország költségszintje kellően alacsony. Az akadályok között megemlíti mindenki a korrupciót, az adóelkerülést és azt, hogy a vállalkozók elismertsége nagyon alacsony.

A New York Times a Portfolio egyik elemzőjére hivatkozva azt írja, hogy bár Magyarországon magas színvonalú a műszaki oktatás, azt már nem tanítják meg a diákoknak, hogyan lehet érvényesülni a piacon. Akinek mégis sikerül, az éppen a szűk magyar piac miatt képes nagyban gondolkodni. Christian Jepsen, egy koppenhágai kockázati tőkebefektető – amely a Prezibe is befektetett – partnere nemrégiben azt tapasztalta Magyarországon, hogy a fiatalok kifejezetten nyitottak az újdonságra, szívesen tanulnak és vesznek részt nemzetközi dolgokban, tudásuk versenyképes, miközben az ország költségszintje kellően alacsony.

További sikerek

Nemzetközileg is sikeres az új magyar vállalkozói réteg több tagja. Az informatikában és az építőiparban is jelentős eredményket értek el külföldön magyar cégek. Németországban növekednek a magyar építőcégek. Az elsősorban hazai alkalmazottakkal dolgozó vállalkozások nemcsak a magyar családok megélhetését biztosítják, hanem komoly bevételt jelentenek a gazdaságnak is. A New York Times pedig a héten számolt be arról, hogy a gazdasági bajok ellenére egy új magyar vállalkozói generáció hódít világszerte.

A magyar építési vállalkozások jelentősen, 7 százalékkal bővültek tavaly a német piacon, ahol jelenleg nincs recesszió, ráadásul a lánctartozások sem hátráltatják a kifizetéseket. Mintegy 500 magyar cég 8 ezer hazai alkalmazottal dolgozik Németországban – mondta a Kossuth Rádiónak az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke, Koji László. „Elsősorban hiányszakmákban dolgoznak építési vállalkozások. Sok esetben a cégek így tudják a legjobb szakembereiket is, ilyen magyar recessziós körülmények között, megtartani, hogy egy időre külföldi munkalehetőséget, magasabb jövedelmet is biztosítanak a számukra” – mondta az ÉVOSZ tisztségviselője.

A cégek 350 millió eurós forgalma a magyar gazdaságnak is komoly bevételt jelent, és mintegy 10 ezer magyar családnak biztos megélhetést. „2011. évben mintegy 90 milliárd forintos nagyságrendű szolgáltatási exportot jelent. Ez az ország részére euróban képződő exportbevétel, amit a cégek hazautalnak, és ebből részben Németországban, részben Magyarországon adóznak és járulékot is fizetnek” – tette hozzá Koji László.

Közben már nemzetközi szinten is felfigyelnek egy új magyar vállalkozói generációra, azokra a tehetséges fiatalokra, akik saját ötleteikből, fejlesztéseikből ma már világszerte ismert és elismert termékeket nyújtanak. Az International Herald Tribune és a New York Times című lapok internetes oldala a múlt héten közölt cikket például a prezentációs szoftvert gyártó Preziről vagy a navigációs szoftvert gyártó NNG-ről.

Az utóbbi vállalkozás a 2000-es évek közepén garázscégként indult, ma pedig már piacvezető. Megbízott vezérigazgatója, Balogh Péter. „Magyarországon nagyon erősek technikailag a cégek. Szerintem a magyar szakértelem megvan, nagyon tehetségesek a mai magyar fiatalok is. Azért az egyetemi oktatásban, annak a piaci elvárásokhoz való hangolásában szerintem még van bőven tennivaló” – nyilatkozta a cégvezető.

Balogh Péter azt is elmondta, kifejezetten örült annak, hogy pozitív felhangú írások is megjelennek hazánkról a külföldi sajtóban. „Büszke vagyok arra, hogy sikerült a magyar szellemi termékeket külföldön értékesíteni, mert szerintem ez az egyik legjobb előrevezető út az ország számára” – tette hozzá a navigációs szoftverrel befutott cég vezérigazgatója.

Egy, a Herald Tribune-nek nyilatkozó koppenhágai befektető azt mondta: a magyar fiatalok kifejezetten nyitottak az újdonságra, szívesen tanulnak és vesznek részt nemzetközi programokban, tudásuk pedig versenyképes.