Egy új technológia révén számítógépünk elől figyelhetjük, amint például Dubai egén esténként több a repülő, mint a csillag.
Nem tudni, mi vonzza évezredek óta az emberi tekintetet az ég fele, de emelje fel a kezét az, aki még sosem heveredett végig s élvezte, amint mintha belezuhanna a csillagos égbe. Vagy nem várta izgalommal az első repülését, és nem szeretett volna pilóta vagy stewardess lenni, bár csak egy hétig.
Akárhányszor látunk leszálló repülőt, nem tudjuk megállni, hogy bár egy pillanatra ne kövessük a leszállópályán. Bár nem tudunk ilyen irányú statisztikáról, nem kizárt, hogy a „repülő” a beszélni tanuló gyermekek alakulgató szókincsének igencsak előkelő helyét foglalja el.
Az ég iránti vonzalmát ki-ki másképp éli meg: egyesek amatőr csillagászok, mások repülőmodelleket építenek, megint mások kifutópályák végén ácsorognak fényképezőgépet csattogtatva, hogy a wing walkingot meg egyéb eszement dolgokat ne említsük.
„Élőben” figyelni a repülőgépek útját
A repülés iránti közösségi őrület leglátványosabb kezdeményezései közé tartoznak a Flightradar24 és a Planefinder oldalak, ahol a repülőgépek útját lehet figyelemmel kísérni, méghozzá élőben.
A Flightradar24 szerint így néz ki a Románia és a környező országok feletti légiforgalom pénteken, 15 órakor
Például látni lehet, amint egy-egy járat leszállás előtt várakozni kényszerül, vagy hogy egy vihar miatt visszafordul, de szintén látványos a (helyi idő szerint) este tíz körüli torlódás a Dubai International repülőtér környékén.
A rendszer pedig annyira pontos, hogy például amikor a számítógép képernyőjén megérkezik Kolozsvár fölé a Royal Brunei Airlines London-Brunei járata, akkor az erkélyről valóban látni lehet a Boeing 777-es kondenzcsíkjait.
És végül egy olyan megoldás, amitől bármelyik geek nyála lassan elcsöppen: aki a Flightradart az iPhone-applikációjával használja, elég, ha a telefon kameráját az égen látható repülő fele fordítja, a képernyőn hamarosan megjelennek a gép adatai.
A Flightradar24 iPhone-alkalmazás, melyet egy iPadre töltöttünk le, majd egy Kolozsvárra érkező repülő fele fordítottuk. A gép a felhők miatt nem látszik, de ott van
Hogyan működik?
A rendszer alapja egy ADS-B (Automatic Dependent Surveillance-Broadcast) nevű, új légiirányítási rendszer . Az új rendszert minden újabb repülőgépre felszerelik, és ezáltal a repülőgép nem csak a GPS-műholdakkal, de az összes többi ADS-B-vel rendekező repülőgéppel is kapcsolatban áll, folyamatosan közölve a gép helyzetét, azonosítóját, magasságát és sebességét.
Hosszú távon ezáltal értelmét veszti a hagyományos, radartechnológiára épülő légiirányítás: gyakorlatilag a légi forgalom minden szereplője valós időben „lát” mindenki mást, így nincs szükség arra, hogy valaki egy irányítótoronyból radaron kövesse a légiforgalmat, és rádión utasítsa a repülőgépeket, merre repüljenek.
Mindenki követ mindenkit: így működik az ADS-B
Mivel az ADS-B rendszerek 112 bites, minden titkosítást nélkülöző adatcsomagok formájában sugároznak, a jeleket bárki szabadon veheti, aki rendelkezik megfelelő vevőberendezéssel. Egy vevőberendezés csak a repülésben megszokott árakhoz képest olcsó: az eBayen 800 dollár körül, a brit Amazonon 600 fontért árulnak ilyent. A jó hír azonban, hogy barkácsolni is lehet: sok leírás kering az interneten.
Mennyire biztonságos ez a rendszer?
Szakértők szerint az ADS-B jelek, mivel semmilyen titkosítást nem tartalmaznak, különösen sérülékenyek lehetnek. Az Amerikai Légierő kutatói szerint hackerek könnyen okozhatnak fejetlenséget, repüléstilalmat vagy akár ütközéseket. Az állomások „megvakítása” (túlterhelése) viszonylag könnyen kivitelezhető egy kis teljesítményű adó segítségével. A „szellem repülő beillesztés” nehezebb: ez a támadási forma a repülők által küldött ADS-B adatcsomagokat imitálja, amellyel gyakorlatilag egy szellemképet juttat a közeli repülők, tornyok által látott világba. (technet.hu)
A repülőgépek több, mint fele használja már
Mivel az ADS-B technológia újnak számít, nem minden repülőgép rendelkezik ilyen adóvevővel: a Flightradar24 szerint a világ repülőgépeinek mintegy 60 százaléka használja ezt a technológiát. A katonai- és sportrepülőgépek túlnyomó többségére nincs beszerelve ilyen.
A Flightradar24 rendszeréhez bárki csatlakozhat. Jelenleg világszinten 500 ADS-B vevőtől kapnak adatokat: a legtöbb amatőr repülőmegfigyelő Európában és Észak-Amerikában él, de Japánból és Közel-Keletről is elég sok információ áll rendelkezésre. A Planefinder honlapján nem sikerült kideríteni, hány ADS-B vevő továbbít számukra jelet.
A rendszer, bár látványos, távolról sem tökéletes: például vannak eltűnő, majd a semmiből ismét megjelenő repülőgépek. Ennek oka egyszerű műszaki hiba lehet: például az, hogy a jelet továbbító ADS-B transzponder áramkimaradás miatt leáll. A rendszer a Planespotter adatai alapján azonosítja a repülőgépeket – azonban mivel ez az adatbázis sem teljes, előfordul, hogy egy-egy ikon azonosítatlan repülő tárgy marad.
Azonban kiderül, hogy Románia fölött a világ légiforgalmának tekintélyes része átrepül: pillanatok alatt ki lehet szúrni Rigából Isztambulba, Frankfurtból Mumbaiba, és például Londonból Hongkongba tartó járatokat, és biztosan sok más egzotikus úticélt is lehet találni. Kicsi, de izgalmas tudnivaló, ha az ember legközelebb kondenzcsíkokat bámul az égen. http://eletmod.transindex.ro