„Az olajkészletek kiapadásával fontos az új üzemanyag megoldások fenntarthatósága, és mivel az acélipar önmagában évente több mint 15 milliárd gallon repülőgép üzemanyagot képes biztosítani, a lehetőség nagyon kecsegtető” – nyilatkozott Richard Branson, a Virgin cégcsoport feje.
A Virgin Atlantic szerint új üzemanyaguk szénlábnyoma, vagyis a tevékenységből származó szén-dioxid-kibocsátás környezetre gyakorolt hatása, fele a hagyományos kőolajszármazékokénak. „Ez az új technológia méretezhető, fenntartható és előállítási költségei is versenyképesek a hagyományos repülőgép üzemanyagokéval” – taglalta Branson, aki az új-zélandi LanzaTech céggel lépett együttműködésre.
A LanzaTech megoldásával az acél- és egyéb feldolgozó iparok gáznemű melléktermékeit hasznosíthatják újra, repülőgép-üzemanyagot állítva elő belőlük. A folyamat első lépése az ipari folyamatok során melléktermékként keletkező szén-monoxid-tartalmú gázok egy bioreaktorba történő befecskendezése, ahol mikrobák hasznosítják a szenet, a haszontalan hulladékból fermentációval alkoholt állítva elő, amiből egy tartályba átáramoltatva szétválasztják az üzemanyagot és a kémiai melléktermékeket. A keletkező folyadékok közvetlenül is alkalmazhatók üzemanyagként vagy adott alkotóelemek helyettesítőjeként, utóbbi esetben nincs szükség a szabványos hajtóművek átalakítására.
Jennifer Holmgren, a LanzaTech vezetője a Wall Street Journalnak nyilatkozva elmondta, hogy a technológiájuk „drasztikusan csökkentheti a légitársaságok üvegházhatású gázok kibocsátását azon gázok újrafelhasználásával, amik máskülönben közvetlenül a légkörbe kerülnének.”
A Virgin a London-Delhi és London-Sanghaj járatain tervezi elsőként bevezetni az új üzemanyagot. Más légitársaságok, mint a Lufthansa, a Quantas és az Air New Zealand növényi alapú bioüzemanyagokat alkalmaznak, elsősorban az EU által felállított károsanyag kibocsátási kvóták hatására. 2012-től a légitársaságoknak fizetniük kell a kvóta feletti szén-dioxid-kibocsátás után.