Nem tudom, emlékeznek-e még a jó egy évvel ezelőtti sajóbábonyi botrányt követő napokra? Amikor az akkori miskolci polgármester azt ajánlotta pártjának, igen, annak, amelyik már nyolcadik éve volt kevéssé méltányolható módon a hatalomban, hogy tekintettel a helyzet súlyosságára, most már alakítsanak egy parlamenti bizottságot. Cselekvési terv elkészítésének a céljából. Valószínűleg rég elfelejtettem volna már ezt a hétköznapi heroizmust. De most olvastam, hogy a Jobbik nevű magyar demokratikus párt vagy mi, miután a napokban rövid egymásután idős embereket gyilkoltak meg – nagy valószínűséggel cigány származású fiatalkorú elkövetők – a helyzetről sajtótájékoztatót akar tartani. Magának, Vona pártelnöknek a közreműködésével. A megyeszékhelyünkön.
Egyszerűen undor fog el, ha a cigánykérdésből kisszerű, magukat politikusnak gondoló senkiházik, politikai tőkét akarnak csinálni.
Mert vajon mi más célt szolgálhatott Szegedi Márton városi Jobbik elnöknek és Miklós Árpád megyei frakcióvezetőnek bejelentése a miskolci városházán? E szerint Lakon, ahol egy idős néni volt az áldozat, demonstrációt tartanak majd a hét közepén: azután az Új Magyar Gárda és a Nemzeti Őrsereg nevű rémes és tahó kellemetlenségek közreműködésével, fáklyás felvonulás lesz.
Szocialista bizottságosdi, jobbikos gárdázás, meg klasszicizáló őrsereg: pacsmagolás a kemény, de igazságos magyar jövőről.