Vasárnap este lezárul a hosszú kampányidőszak, a 2008-as népszavazás, a 2009-es európai parlamenti választás, valamint a 2010-es parlamenti és önkormányzati voksolás után minden valószínűség szerint az utóbbi évtizedben nem tapasztalt, három és fél éves szavazásmentes időszak következik – írja török Gábor s felteszi a kérdést: vajon mi változik meg, mennyiben lesz más a politika október harmadika után?

„…török Gábor s felteszi a kérdést: vajon mi változik meg, mennyiben lesz más a politika október harmadika után?”

„Sokan arra számítanak, hogy a választási helyzet eredményezte nyomás, kényszer elmúltával alapvetően átrendeződik a magyar politika tematikája, és változik meg az egyes pártok retorikája. Kétségtelen, hogy minden politikai erő számára bizonyos értelemben új időszámítás kezdődik, a Fidesz bátrabban, kockázatmentesebben kezdhet hozzá politikája megvalósításához, az ellenzéki pártok pedig az eddigi kapkodás helyett messzebbre tekintve magukkal, belső gondjaikkal és stratégiájukkal is foglalkozhatnak végre. Szemben azonban azokkal, akik szerint ez az új helyzet radikális változást hoz, ráadásul az eddigieknél sokkal kellemesebb politikai klímát teremt, én egyrészt a folytonosságot gondolom erősebbnek, másrészt nem hiszem, hogy a konfliktusok helyét most majd valami nyugalomba oltott közszerelem veszi át” – írja legfrissebb blogbejegyzésében Török Gábor.

Úgy véli, azzal, hogy lekerül a pártokról az azonnali eredménykényszer, egyben könnyebben megvívhatóvá válnak azok a konfliktusok is, amelyeket eddig az állandó kampányolás egységre kényszerítő ereje elnyomott. „A következő időszak így alapvetően a pártokon belüli hatalmi konfliktusok időszaka lehet, természetesen messze nem azonos mértékben, és nem is azonos láthatósági színvonalon. Ha az talán túlzás is, hogy a választási kampány az előző választás másnapján kezdődik, a politikai küzdelem valóban egy pillanatra sem áll meg, legfeljebb a formái, az eszközei és a szereplői változnak. Most az építkezés időszaka jön, amelyhez azonban a korlátozott erőforrások miatt a politikában is hozzátartozik a rombolás, méghozzá egészen változatos megoldásokkal” – fejti ki az elemző.

„A legkomolyabb feszültségekre és a nyilvánosság számára legjobban átlátható helyzetre egyértelműen a szocialistáknál számítok, ahol a Gyurcsány-kérdés kard ki kard szituációt is eredményezhet” – véli a politológus.

Török Gábor szerint a volt kormányfő láthatóan nem akarja megvárni, amíg az új vezetés berendezkedik, talpra áll, hiszen számára minden nap, amit Mesterházy Attila az elnöki székben tölt, távolodást jelent politikai céljaitól. „Ha az MSZP katasztrofális, akár a tavaszinál is nagyobb vereséget szenved az önkormányzati választáson, Gyurcsány azonnali kihívást is intézhet, ezzel most már nem kockáztatva egyetlen szocialista pozíciót sem. A küzdelem Mesterházynak sem jöhet rosszul, már ha sikerrel vívja meg, hiszen ebben az esetben a volt kormányfőnek nem sok választása marad, ha politizálni szeretne: útja egy új politikai alakulat létrehozását valószínűsítené, s ezzel alapvetően változnának meg az MSZP politizálásának feltételei. Nekem úgy tűnik, hogy a már tavasszal várt szocialista palotaforradalom nem marad el, s akár már idén meglepő eseményeket hozhat, míg a többieknél a belső vitákban inkább a lassú mérgek hatnak” – véli Török Gábor.