A vallások békéjéről beszélt a dalai láma

Felül kell kerekedni a vallási nézeteltéréseken, a különböző vallási irányzatoknak nem szabad békétlenséget okozniuk – mondta a XIV. dalai láma Budapesten, a Papp László Sportarénában tartott előadásában szombaton.

A különböző vallásos hagyományokat meg kell őrizni, közöttük pedig együttműködésre kell törekedni, harmóniát kell teremteni, mondta a zsúfolt ház, többek között a környező országokból is érkezett 11 200

érdeklődő előtt tartott Bevezetés a tibeti buddhizmusba című tanításában Tendzin Gyaco, a dalai láma.

A vallások a szeretetre tanítanak

A buddhizmus első számú vezetője humorral is átszőtt beszédében kiemelte: a világvallásokban “óriási azonosság”, hogy szeretetre, együttérzésre szólítanak fel valamennyi érző lény iránt, valamint azt szorgalmazzák, hogy megbocsátók, toleránsak legyenek az emberek, és igyekezzenek magukban “belső megelégedettséget és önfegyelmet” kialakítani.

Több mint kétórás tanításában a XIV. dalai láma felhívta a figyelmet, hogy az iszlám által hirdetett szent háború, a dzsihád a közhiedelemmel ellentétben nem az emberek pusztításra szólít fel, hanem arra, hogy “a magunkban lévő negatív érzelmeket megöljük”. Ugyanerre hívja a hívőket a kereszténység is. Az összes világvallás közös jellemzője az is, hogy fontosnak tartják az oktatást.

Tendzin Gyaco kitért arra, hogy “mindannyian érző lények vagyunk, mindannyian boldogságra törekszünk, és igyekszünk elkerülni a szenvedést”. A materiális javak azonban véleménye szerint nem hozhatnak az embereknek minden téren megelégedettséget, mert a “tudati tapasztalatok a materiális tapasztalatoktól függetlenek”. Éppen ezért szükségesnek tartotta, hogy “önmagunkba tekintsünk és kialakítsuk az állhatatosságot”, amely kialakíthatja az emberben a belső békét.
Nem szabad a szélsőséges bajkeverőkre figyelni

Több ezer éve különféle vallások alakultak ki, “hogy reménységgel szolgáljanak az embereknek a nehézségekkel szemben” – emlékeztetett. Kétszáz éve pedig fejlődésnek indult a tudomány, ami viszont nem hozta meg az embernek a belső békét, mert “ezt nem lehet csak úgy megvásárolni, ezt csak a belső tudattal lehet kialakítani”.

Pusztán az imádság nem hoz materiális eredményeket, ezekért az embereknek is tenniük kell. A boldoguláshoz boldog családok és boldog közösségek is kellenek – világította meg.

A buddhizmus felhívja a figyelmet arra, hogy “valamennyi érző lény javát szolgáljuk”. Minden vallásban minden történelmi korszakban voltak és vannak “szélsőséges bajkeverők, de rájuk nem szabad odafigyelni, a vallások lényegét nem ők képviselik” – fejtette ki Tendzin Gyaco.

Az emberi énre vonatkozó kérdésekre – például hogy van-e eleje és vége? – adott válaszok különbözősége miatt vannak különböző vallások. A buddhizmus szerint nincs a tudattól függetlenül létező én, “az én a test és a tudat együttes eredménye” – fogalmazott a XIV. dalai láma.

Mint mondta, a buddhizmus a többi világvalláshoz hasonlóan az énközpontúság csökkentését szorgalmazza, de nem hisz a teremtő istenben. A test kialakulásának csak egyfajta kezdete a fogantatás, mert annak előzménye megtalálható a szülőkben, akiké pedig az ő szüleikben, és a sor a végtelenségig folytatható, mert “a folyamatok kezdetét nem lehet kijelölni”.
Fejleszthető a tudat

Az úgynevezett finom tudat, az ember legbelsőbb tulajdonsága állandóan változik, a változásnak pedig okai vannak. A finom tudat oka csak egy korábbi tudat lehet, tehát az énnek nincsen kezdete. Ugyanígy minden egyes jelenség is okokra vezethető vissza. A halál után a finom tudat nem szűnik meg. A fizikai halál pillanatában a finom tudat kiszabadul addigi kötöttségéből, és tovább létezik – ismertette a buddhizmus egyik tanítását.

A dalai láma kifejtette: az élet során képzéssel megváltoztatható az ember tudata, ezáltal “az ártalmas érzelmi beállítottságot” meg lehet szüntetni a szenvedést okozó emberi tudatlanság felszámolásával. A tudati fejlesztéssel befolyásolhatjuk a halállal való szembesülés okozta fájdalmat is – mutatott rá.

A dalai láma utalt arra, hogy az 1956-os forradalom idején a magyarok “rendkívüli akaraterővel küzdöttek az elnyomó rendszerrel szemben”, és akkor törődést, szolidaritást érzett a magyarok ügye iránt.