Több mint érdekes riport jelent meg néhány nappal ezelőtt a Magyar Nemzetben. E szerint egy BPR 2001. nevű KFT, sajóvámosi pulykanevelő telepén nevel csirkéket és csak 2006-tól kezdve, jóval több, mint 300 millió forint fejlesztési forrásra tett szert, különféle pályázatokat megnyerve. Ám Sajóvámos polgármestere szerint 2009-ben bevallást nem készített, ezért iparűzési adót sem fizetett. Egy legutóbbi, 40 milliós fejlesztési pályázatra pedig a nyilatkozó egyik cégtulajdonos nem emlékezvén, azt mondta az újságírónak, hogy 17 millióért építettek betonutat, trágyatárolót és aljzatbetont. Tette mindezt úgy, hogy a Nemzet riportjának az elején nyilatkozó portás és a falu polgármester asszonya sem emlékezett semmilyen építkezésre.

Mindenesetre, a cikk szerint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 2008-ban, a helyszíni szemlén egy útpadka borítás kivételével, a pulykatelepen minden rendben talált. A kapu előtti tábla büszkén hirdeti: A beruházás befejező dátuma 2009. június 30. „Európai mezőgazdasági vidékfejlesztési alap: a vidéki területekre beruház Európa.”( Ez a szerencsés cég egyébként 2006-ban SAPARD pályázaton nyert 108 412 850 forintot pulykatelep felújításra. Az ÁTK II. pályázaton pedig a szikszói telepének felújítására kapott 194,6 millió forinttal lett előrébb.)
A BPR 2001 KFT egyik tulajdonosa dr Mokrai Mihály miskolci alpolgármester anyósa. Ez, ha úgy tetszik az alpolgármester urat körülvevő objektív, tehát tőle független valóság része és így önmagában véve természetesen nincs is benne semmi kivetni való. Sőt, a riporteri kérdésre miskolci alpolgármesterünk önérzetesen és büszkén utasította el az iparűzési adó nem fizetésére vonatkozó tudakozódást azzal, hogy ő az anyósa lányát vette feleségül. A többiről ezért kérdezzék felesége édesanyját. Mokrai hasonló egyértelműséggel vágta el az újságíróval a fölösnek ítélt párbeszéd fonalát akkor, amikor a „beruházásokat” kivitelező Lakisz Szövetkezet és az önérzetes városvezetőnk kapcsolatai felől tudakozódott a napilap munkatársa: „ 2000-ben meg akartam venni, de a tagság nem járult hozzá. Három céghez van közöm, de a Lakisz nem tartozik közéjük.”
Ezt már nem a Magyar Nemzet, hanem az Északhírnök teszi hozzá: 2006-ban a Lakisz akarta felújítani Alsóvadász község óvodáját. A közbeszerzési eljárás során a Lakisz Szövetkezet pályázatát a kiíró –egyebek között – azért utasította el, mert a Lakisz a”munkálatok helyi irányításával dr Mokrai Mihály gépész üzemmérnököt bízta meg, aki nem rendelkezett szakirányú végzettséggel és nem szerepelt a műszaki vezetői névjegyzékben.”
Itt az Északhírnökben arra is jól emlékszünk –hiszen nem volt még olyan régen- amikor a városi tévében mélyen meghatódva, már-már férfikönnyekkel küszködve köszönte meg alpolgármesterünk a választókörzetében lévő szökőkútnak – a városi Sportcsarnok előtt – a színvonalas újjáépítését, beleértve a 167 ezer darab kis mozaiklapocskát, mintegy három millió forintért.
Na, kinek?
Nem fogják kitalálni.
Hát persze, hogy a Lakisznak, a mozaiklapocskák legfénylőbb hazai mestereinek: annak a társaságnak, amihez egyik legszimpatikusabb szocialista városépítőnknek tehát semmi, de semmi köze nincs.
Egyébként a Magyar Nemzet még leírja azt is, hogy Mokrai 2008-ig volt vezető tisztségviselője a szövetkezetnek. A Lakiszt úgy vették fel a szakiskolák névsorába, hogy többször indítottak ellene APEH eljárást, kapott munkaügyi bírságot és ma is hatályos végrehajtási eljárás folyik ellene. Ugyanakkor a Lakisz tavaly két akadálymentesítésre kapott megbízást az önkormányzattól – írja a Nemzet – az Árpád utcai óvoda átépítését és az Okmányiroda rekonstrukcióját is ők végezhették. „ A színvonalas kivitelezés a Lakisz Szövetkezetet dicséri, ők többéves szakmai múlttal rendelkeznek ilyen területen.”- lelkendezett a helyi média – szól a Magyar Nemzet tudósítása: noha, a Lakisz minőségirányítási rendszer tanúsítását (ISO 9001) visszavonták.
Emlékeznek még?
Medgyessy Péter egyik minisztere annak idején azért mondott le, mert elmondása szerint egykori ügyvédi irodája az ő tudta nélkül munkát kapott a kormánytól.
Miskolcon olyan messze vagyunk ettől a közéleti gyakorlattól, mint a Lakisz az eljövendő időszak önkormányzati és állami megrendeléseitől lesz.