Egy bejegyzésemben már bemutattam az ÉSZAKERDŐ Zrt. korábbi adatszolgáltatását, amelyből kiderült: 2024-ben drasztikusan, több mint 37 ezer köbméterre ugrott a szlovákiai keménylombos faexport, miközben a faanyagot 80–130 éves erdőkből termelik ki.

A korábbi hivatalos válasz azonban több kulcskérdést is homályban hagyott, ezért ma reggel közérdekű adatigénylést nyújtottam be közvetlenül az ÉSZAKERDŐ Zrt. vezetésének a 2020–2025 közötti időszakra.

Többek között az alábbiakra vagyok kíváncsi:

* Tarvágások a gyűjtőfogalmak mögött m: Azt kértem, hogy az „erdőfelújítási kötelezettséget keletkeztető fakitermelés” helyett bontsák le a számokat tényleges tarvágásra, fokozatos felújítóvágás bontó- és végvágására, valamint szálalásra.

* Hová kerül a védett és Natura 2000 erdők fája? Tételes bontást kértem arról, hogy a nemzeti parki, védett és Natura 2000 területekről kitermelt faanyag milyen választékban (fűrészrönk, papírfa, tűzifa vagy apríték) hagyja el az erdőt, és mennyi megy belőle exportra vagy belföldre.

* A biomassza-lánc (BIONYOM) számonkérése: Kikértem azon értékesített tételek mennyiségét, amelyekhez a társaság a 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet (illetve a RED II / RED III irányelv) szerinti fenntarthatósági nyilatkozatot állított ki, vagy amelyek első átvevője biomassza-erőmű, fűtőmű vagy energetikai kereskedő volt.

* Az idős erdők valós helyzete: Mivel az erdőgazdaság azzal érvel, hogy nő a 100 és 130 év feletti erdők aránya, kikértem a véghasználatok pontos korosztályos bontását, valamint azt, hogy az idős állományokból hány hektár a valóban érintetlen (gazdálkodásból véglegesen kivont) terület, és mennyi áll ma is fahasználat alatt.

Miközben november 4-én lejár a Nébih-nél benyújtott, erdőrészlet szintű adatigénylésem határideje, a mai naptól az ÉSZAKERDŐ Zrt.-nél is ketyeg a törvényes 15 nap: legkésőbb november 17-ig kell válaszolniuk.

A hivatalos választ a beérkezése és elemzése után itt fogom nyilvánosságra hozni – kövessétek az oldalam, ha kíváncsiak vagytok a fejleményekre!

A fotó kivételesen nem saját, azt a készítője, Ferenc Várhelyi engedélyével teszem közzé. A fénykép tavasszal készült a Bükkben, a Bél-kő mellett.