>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Hivatalos benyújtott kérelmünk a hatóságok felé.

LAKOSSÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI KIFOGÁS, ÉSZREVÉTEL ÉS KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT ELRENDELÉSE IRÁNTI KÉRELEM

Címzett:

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály
3530 Miskolc, Mindszent tér 4.

Ügyiratszám: BO/32/06951/2026.

Érintett környezethasználó: DIGÉP-WORKS Kft.

Érintett ingatlanok: Miskolc 23965/24, 23965/2 és 23965/8 helyrajzi számú ingatlanok

Tárgy: Lakossági kifogás és észrevétel a DIGÉP-WORKS Kft. évi 18 000 tonna kapacitású, nem veszélyes építési-bontási hulladék gyűjtésére, előkezelésére és hasznosítására irányuló tevékenységének előzetes vizsgálati eljárásában; környezeti hatásvizsgálat elrendelésének kezdeményezése

Tisztelt Környezetvédelmi Hatóság!

Miskolci lakosként és a város környezeti állapotáért felelősséget érző állampolgárként, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. §-ában biztosított nyilvánossági részvételi lehetőséggel élve az alábbi környezetvédelmi kifogásokat és észrevételeket terjesztem elő.

A beadvány alapját a DIGÉP-WORKS Kft. megbízásából készített, EHS komplex Kft. által jegyzett, EHS3430/2026 azonosítójú előzetes vizsgálati dokumentáció, a közzétett hatósági közlemény, valamint a telephely földrajzi elhelyezkedésére vonatkozó térképi vizsgálatok képezik.

A tervezett tevékenység jelen dokumentáció alapján történő környezeti elfogadhatóságát vitatom, és kérem, hogy a hatóság a jelentős környezeti hatások lehetőségét ne zárja ki megfelelően alátámasztott, ellenőrizhető vizsgálatok nélkül.

Kérem különösen a teljes körű környezeti hatásvizsgálat szükségességének megállapítását, illetve az előzetes vizsgálati dokumentáció hiányosságainak tisztázását.

A hulladékok újrahasznosításának társadalmi és környezetvédelmi jelentőségét elismerem. Ugyanakkor az újrahasznosítás célja önmagában nem mentesítheti a beruházót a telephely környezeti alkalmasságának és a lakosságot érintő hatásoknak a bizonyítása alól.

I. A beruházás elhelyezkedéséből fakadó súlyos aggályok

1. Sűrűn lakott városrész közvetlen környezete

A tervezett hulladékkezelő telephely Miskolc diósgyőri városrészében, a Kilián lakótelep és Újdiósgyőr közelében található.

A beruházó előzetes vizsgálati dokumentációjának 8. oldala szerint a legközelebbi védendő lakóingatlanok a tevékenység helyszínétől mindössze mintegy 270 méterre helyezkednek el.

Ez a távolság a tervezett tevékenység jellegére tekintettel különös figyelmet érdemel.

A hulladékfeldolgozás nem kizárólag passzív tárolásból áll, hanem mechanikus törést, osztályozást, rakodást, anyagmozgatást és tehergépjármű-forgalmat is magában foglal.

Kérem annak részletes vizsgálatát, hogy a tevékenység milyen mértékben befolyásolhatja a közeli lakóingatlanok, udvarok, kertek, közterületek és lakótelepi zöldfelületek környezeti állapotát.

2. Gyermekek által használt sportlétesítmények közelsége

Az általam végzett előzetes térképes távolságmérés alapján a Diósgyőri Stadion hozzávetőlegesen 580 méterre található a tervezett telephelytől.

A stadion és környezete utánpótlás-sporttevékenységeknek, gyermek- és ifjúsági labdarúgásnak is helyszíne.

A gyermekek és fiatalok rendszeres szabadtéri sporttevékenysége miatt különösen fontos a levegőminőség és az esetleges porterhelés vizsgálata.

A fokozott légzésintenzitással járó fizikai aktivitás növelheti a belélegzett szennyező anyagok mennyiségét.

Kérem a stadion és az érintett utánpótlás-sportlétesítmények pontos elhelyezkedésének meghatározását, valamint a tevékenységből eredő levegő- és zajterhelés számszerű értékelését ezeknél a helyszíneknél.

3. Egészségügyi intézmény közelsége

Az előzetes térképes mérésem szerint a DVTK Medical egészségügyi intézmény mintegy 600 méterre található.

Kérem a tényleges távolság és a környezeti hatások ellenőrzését.

Indokoltnak tartom annak vizsgálatát, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő személyekre és az intézmény dolgozóira milyen lehetséges hatást gyakorolhat a hulladékfeldolgozás.

Az érzékeny intézmények környezeti terhelésének értékelése nem helyettesíthető kizárólag a legközelebbi lakóingatlanra vonatkozó számításokkal.

II. Levegőtisztaság-védelmi kifogások

4. A mechanikus hulladékfeldolgozás porterhelése

A dokumentáció alapján a tervezett technológia EXTEC C12 pofás törőgépet és EXTEC E7 osztályozóberendezést alkalmazna.

A beton, tégla, cserép, kerámia és egyéb építési-bontási hulladék mechanikus feldolgozása során diffúz porkibocsátás keletkezhet.

Különösen fontosnak tartom:

• A PM10 és PM2,5 frakciók kibocsátásának és terjedésének vizsgálatát.
• A kristályos szilícium-dioxid-tartalmú por lehetséges jelenlétének értékelését.
• A rakodás, törés, osztályozás, depóniaképzés és közlekedés együttes porterhelésének meghatározását.
• A száraz, szeles időjárási körülményekre vonatkozó számításokat.
• A telephelyen kívüli porlerakódás értékelését.

Kérem annak bemutatását, hogy a porkibocsátási tényezők milyen mérésekből, szakirodalmi forrásokból vagy technológiai adatokból származnak.

5. A meteorológiai modellezés korlátozottsága

A dokumentáció 17. oldala szerint a terjedésvizsgálatban 3 m/s sebességű északi széllel és semleges légköri stabilitással számoltak.

Ugyanakkor maga a dokumentáció is elismeri, hogy a területen magas a szélcsendes időszakok aránya, és a völgyi inverzió kialakulásának hajlama is fennáll.

Álláspontom szerint különösen indokolt megvizsgálni, hogy az alkalmazott meteorológiai feltételezések megfelelően reprezentálják-e a lakosság szempontjából legkedvezőtlenebb helyzeteket.

Kérem a modell érzékenységi vizsgálatát:

1. Eltérő szélirányokra.
2. Alacsony szélsebességre.
3. Stabil légköri állapotokra.
4. Inverziós helyzetekre.
5. Száraz, csapadékmentes időszakokra.
6. A legnagyobb egyidejű technológiai terhelésre.

Kérem a modellezés bemenő adatainak, kibocsátási tényezőinek, számítási módszerének és eredménytérképeinek ellenőrizhető bemutatását.

6. A miskolci völgyfekvés jelentősége

Miskolc domborzati adottságai és a Bükk előterének légáramlási viszonyai miatt a légszennyező anyagok terjedése nem feltétlenül írható le megfelelően egyetlen szélirány és stabilitási állapot alapján.

A dokumentáció által is említett szélcsendes és inverziós helyzetek a szennyező anyagok hígulását kedvezőtlenül befolyásolhatják.

Kérem, hogy a hatóság a környezeti hatások megítélésekor a helyi domborzati és meteorológiai sajátosságokat érdemben vegye figyelembe.

7. A háttérszennyezettség és az összesített terhelés

A dokumentáció a Lavotta utcai mérőállomás 2024. évi adatait használja fel, többek között 18,68 µg/m³ PM10-átlagértékkel.

Kérem annak szakmai indokolását, hogy ez az adat milyen mértékben reprezentálja a diósgyőri telephely és a közeli lakóterületek levegőminőségét.

Kérem továbbá a rendelkezésre álló frissebb mérési adatok, a rövid idejű koncentrációcsúcsok és a meglévő helyi szennyezőforrások figyelembevételét.

Az éves átlagkoncentráció önmagában nem alkalmas valamennyi rövid idejű kedvezőtlen légszennyezési helyzet értékelésére.

III. Zaj- és rezgésvédelmi kifogások

8. A zajvédelmi hatásterület lakóingatlanokat érint

A dokumentáció 27. oldala kifejezetten rögzíti, hogy a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet szerint meghatározott zajvédelmi hatásterület a telephely határán túlnyúlik, és védendő lakóingatlanokat is magában foglal.

A dokumentáció ugyanakkor arra a következtetésre jut, hogy a vonatkozó zajterhelési határértékek teljesülnek.

A hatásterületi érintettség önmagában nem bizonyít határérték-túllépést, azonban indokolja a számítások különösen gondos ellenőrzését.

Kérem:

1. Az összes releváns zajforrás együttes működésének vizsgálatát.
2. A zajforrások tényleges hangteljesítményszintjének igazolását.
3. A legközelebbi lakóingatlanokra vonatkozó számítások bemutatását.
4. A közeli sport- és egészségügyi létesítmények zajterhelésének értékelését.
5. Az impulzusos vagy időben változó zajjellemzők szükség szerinti figyelembevételét.
6. A háttérzaj és a tervezett tevékenység együttes értékelését.

9. A működés megkezdése utáni zajmérés nem helyettesítheti az előzetes vizsgálatot

A dokumentáció maga is szükségesnek tartja a normál üzemi körülmények közötti zajmérést.

Kérem annak vizsgálatát, hogy a működés megkezdése előtti modellezés megfelelő bizonyosságot nyújt-e a környezeti követelmények teljesítésére.

Amennyiben a tevékenység megkezdése engedélyezhető, kérem kötelező ellenőrző zajmérés, határértékek és szükség esetén korrekciós intézkedések előírását.

IV. A hulladékszállítás és a csúcsterhelés kérdései

10. A beszállítás kampányszerű jellege

A dokumentáció szerint a hulladékbeszállítás kampányszerű is lehet, egyes napokon akár 400 tonna hulladék érkezésével.

Kérem annak részletes vizsgálatát, hogy ilyen csúcsnapokon hány tehergépjármű érkezése és távozása várható.

Külön kell értékelni a hulladékbeszállítást, a feldolgozott anyagok elszállítását és az egyéb üzemi forgalmat.

11. A napi 12 tehergépjármű-forduló alkalmazhatósága

A dokumentáció közlekedési zajvizsgálata napi 12 tehergépjármű-fordulóval, vagyis 24 elhaladással számol.

Kérem annak igazolását, hogy ez a forgalmi feltételezés a tervezett éves kapacitás és a kampányszerű beszállítás mellett a legnagyobb terhelésű napokat is megfelelően jellemzi-e.

Kérem a járművek várható teherbírásának, a szállítási ciklusoknak és a maximális napi forgalomnak a bemutatását.

12. A szállítási útvonalak vizsgálata

Kérem a tervezett szállítási útvonalak pontos térképes bemutatását.

A vizsgálat terjedjen ki a lakóterületek, gyalogos útvonalak, sportlétesítmények és egyéb érzékeny helyszínek érintettségére.

Kérem továbbá a tehergépjárművek által okozott porfelverődés, kipufogógáz-kibocsátás, zaj és közlekedésbiztonsági kockázatok értékelését.

V. Természetvédelmi és ökológiai kifogások

13. A védett fajok előfordulásának vizsgálata

A dokumentáció 7.6. és 8.8. fejezete szerint a telephelyen, illetve közvetlen hatásterületén védett fajok előfordulása nem ismert.

Álláspontom szerint a védett fajok ismert előfordulásának hiánya önmagában nem bizonyítja tényleges hiányukat.

Kérem annak tisztázását, hogy történt-e célzott terepi természetvédelmi felmérés, mikor, milyen módszerrel és mely fajcsoportokra kiterjedően.

Indokolt esetben kérem a telephely és tényleges ökológiai hatásterületének vizsgálatát, különösen:

• A fészkelő madárfajokra és fészkelőhelyeikre.
• A denevérekre és egyéb védett emlősökre.
• A mókusokra és élőhelyeikre.
• A hüllőkre, kétéltűekre és rovarokra.
• A védett növényfajokra és növénytársulásokra.
• A meglévő fákra, cserjékre és zöldfelületekre.

Kérem, hogy ahol a tervezett tevékenység miatt növényzeteltávolítás, fakivágás vagy gallyazás válhat szükségessé, ott a fák egyedenkénti vizsgálatát és az esetleges védett fajok érintettségének értékelését végezzék el.

14. A közeli erdőterületek

Az általam készített előzetes térképes mérés szerint a telephely térségétől hozzávetőlegesen 755 méterre erdőterület található.

Kérem a pontos távolság és az erdőterület jogállásának ellenőrzését.

Kérem annak vizsgálatát, hogy a kibocsátások elérhetik-e az erdőterületet, illetve okozhatnak-e olyan porlerakódást vagy zajterhelést, amely az élővilág szempontjából releváns.

VI. A Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark érintettsége

15. A geopark területén történő ipari tevékenység

A Bükk-vidék 2024 óta UNESCO Globális Geopark címmel rendelkezik.

A rendelkezésre álló földrajzi adatok alapján a tervezett telephely a geopark térségében, előzetes értelmezésem szerint annak területén belül helyezkedik el.

Kérem a geopark hivatalos határának és a telephelyhez viszonyított elhelyezkedésének térinformatikai igazolását.

A geoparki státusz önmagában nem jelent általános ipari tevékenységi tilalmat, azonban a geopark földtani, természeti, tájképi, kulturális és fenntartható turisztikai értékei miatt indokolt a lehetséges hatások vizsgálata.

Kérem annak értékelését, hogy a tervezett hulladékkezelési tevékenység összhangban áll-e a térség releváns természetvédelmi, tájvédelmi és fenntartható turisztikai célkitűzéseivel.

16. A Bükki Nemzeti Park és a turistaútvonalak

Előzetes térképes mérésem alapján a Bükki Nemzeti Park érintett határszakasza hozzávetőlegesen 3 kilométerre található.

Kérem a hivatalos védettségi térképek alapján a távolság ellenőrzését, továbbá az esetleges Natura 2000 és egyéb védett területek azonosítását.

Kérem a közeli jelzett turistaútvonalak, erdei pihenőhelyek és természetjáró területek lehetséges levegőminőségi és zajterhelési érintettségének vizsgálatát.

Nem állítom, hogy a telephely kibocsátásai bizonyítottan elérik a nemzeti parkot; éppen annak szakmai vizsgálatát kérem, hogy ez kizárható-e.

Kérem a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakmai véleményének beszerzését, amennyiben a természetvédelmi érintettség ezt indokolja.

VII. Kulturális örökség és turisztikai értékek

17. A Diósgyőri vár

Az előzetes térképes mérés alapján a Diósgyőri vár mintegy 1,89 kilométerre található.

Kérem annak vizsgálatát, hogy a tervezett tevékenységből származó kibocsátásoknak lehet-e releváns hatása a vár térségére és annak turisztikai környezetére.

18. A Nagy-sánc kelta földvár

Az előzetes térképes mérés szerint a Nagy-sánc kelta földvár hozzávetőlegesen 3,42 kilométerre található.

Kérem a kulturális örökségvédelmi érintettség ellenőrzését, különösen akkor, ha a szállítási útvonalak, a kapcsolódó munkálatok vagy az igazolt környezeti hatásterület régészeti értékeket érintenek.

A két műemléki, illetve régészeti helyszín közelségét nem tekintem önmagában a beruházást kizáró körülménynek, azonban indokoltnak tartom a tényleges hatások tisztázását.

VIII. Hulladékgazdálkodási és talajvédelmi kérdések

19. A hulladékok összetételének ellenőrzése

A dokumentáció szerint a tervezett tevékenység kizárólag nem veszélyes hulladékokra terjedne ki.

Kérem a hulladékok eredetének, összetételének, átvételi ellenőrzésének és visszautasításának részletes szabályozását.

Különösen fontosnak tartom az azbeszttel, szénkátránnyal vagy más veszélyes összetevőkkel szennyezett bontási hulladékok véletlen bekerülésének megelőzését.

Kérem annak bemutatását, hogy milyen dokumentációs, szemrevételezési és szükség szerinti laboratóriumi ellenőrzések biztosítják a nem megfelelő hulladékok kiszűrését.

20. A korábbi ipari tevékenység környezeti öröksége

A telephely a volt DIGÉP iparterületén található.

Kérem annak vizsgálatát, hogy a korábbi ipari használatból származó esetleges talaj- vagy felszín alatti vízszennyezésről rendelkezésre állnak-e adatok.

Kérem annak értékelését, hogy a tervezett tevékenység járhat-e meglévő szennyeződések mobilizációjával, csapadékvíz általi terjedésével vagy további környezeti kockázatokkal.

21. Csapadékvíz, porlekötés és üzemi rendellenességek

Kérem a porlekötéshez felhasznált víz, a csapadékvíz-elvezetés, az esetlegesen szennyezett felületi lefolyás és az üzemanyag- vagy kenőanyag-kiömlések kezelésének részletes bemutatását.

Kérem továbbá az üzemzavarokra, szélsőséges időjárási helyzetekre és a porkibocsátás-csökkentő intézkedések meghibásodására vonatkozó eljárásrend vizsgálatát.

IX. A környezeti hatások együttes értékelése

22. Kumulatív környezeti terhelés

Kérem, hogy a hatóság ne kizárólag a tervezett tevékenység önálló hatásait értékelje.

A meglévő ipari tevékenységek, a közúti közlekedés, a lakossági fűtés és más releváns környezeti terhelések együttes hatását is figyelembe kell venni a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint.

Különösen fontosnak tartom a levegőminőségi és zajterhelési háttéradatok megfelelő területi és időbeli reprezentativitásának ellenőrzését.

23. A beruházás alternatíváinak vizsgálata

Kérem annak bemutatását, hogy a beruházó milyen telepítési vagy technológiai alternatívákat vizsgált.

Indokolt értékelni, hogy a tervezett kapacitású hulladékfeldolgozás megvalósítható-e kisebb lakossági terheléssel járó helyszínen vagy hatékonyabb kibocsátáscsökkentő műszaki megoldásokkal.

X. Jogi indokolás

Kifogásaimat különösen az alábbi jogszabályi rendelkezésekre és alapelvekre alapozom.

Magyarország Alaptörvénye, XXI. cikk: az egészséges környezethez való jog alkotmányos védelme.

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól: a környezet védelmére, a környezeti hatások vizsgálatára, a megelőzésre és az elővigyázatosságra vonatkozó rendelkezések.

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről: a természeti értékek, védett fajok és élőhelyek védelmére vonatkozó rendelkezések.

314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet: az előzetes vizsgálat, a jelentős környezeti hatások megítélése és a környezeti hatásvizsgálat elrendelésének szabályai, különösen a 3. § és a kapcsolódó mellékletek.

306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet: a levegő védelmére vonatkozó szabályok.

4/2011. (I. 14.) VM rendelet: a levegőterheltségi szint határértékei és egyes légszennyező anyagokkal kapcsolatos előírások.

284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet: a környezeti zaj és rezgés elleni védelem szabályai.

27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet: a zaj- és rezgésterhelési határértékek.

2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról: a hulladékgazdálkodási tevékenységre vonatkozó alapvető szabályok.

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról: a tényállás tisztázására, a bizonyítékok értékelésére és az ügyféli jogokra vonatkozó rendelkezések, az adott eljárásban alkalmazandó szabályok szerint.

1998. évi XXVIII. törvény: a kulturális örökség védelmére vonatkozó szabályok.

Az Aarhusi Egyezményt kihirdető 2001. évi LXXXI. törvény: a környezeti információkhoz való hozzáférés, a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés környezetvédelmi ügyekben.

Álláspontom szerint a megelőzés és az elővigyázatosság elvéből következően a lényeges környezeti kockázatokat még a tevékenység megkezdése előtt megfelelően fel kell tárni.

Az előzetes vizsgálati eljárás célja éppen annak megállapítása, hogy a tervezett tevékenység várhatóan járhat-e jelentős környezeti hatással, és ezért szükséges-e részletes környezeti hatásvizsgálat.

XI. Konkrét hatósági kérelmek

A fentiek alapján kérem a Tisztelt Hatóságot, hogy:

1. A jelen beadványt a BO/32/06951/2026. számú eljárás irataihoz csatolja, és az abban foglalt észrevételeket érdemben értékelje.

2. Vizsgálja meg, hogy a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció megfelelően alátámasztja-e a jelentős környezeti hatások kizárására vonatkozó következtetéseket.

3. A jogszabályi feltételek fennállása esetén rendelje el a teljes körű környezeti hatásvizsgálat lefolytatását.

4. Szükség esetén hívja fel a kérelmezőt a dokumentáció kiegészítésére, különösen a meteorológiai modellezés, a lakóingatlanok, a gyermek-sportlétesítmények és az egészségügyi intézmény érintettsége tekintetében.

5. Vizsgálja felül a porterjedési számításokat és a kibocsátási tényezők megalapozottságát.

6. Ellenőrizze a zajvédelmi hatásterület lehatárolását és a védendő lakóingatlanokra vonatkozó zajterhelési számításokat.

7. Követelje meg a csúcsterhelési napokra vonatkozó közlekedési, por- és zajterhelési vizsgálatokat.

8. Tisztázza a közeli erdőterületek, védett fajok és természetes élőhelyek tényleges érintettségét.

9. Ellenőrizze a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark, a Bükki Nemzeti Park, az esetleges Natura 2000 területek és a közeli turistaútvonalak releváns környezeti érintettségét.

10. Szükség szerint szerezze be az illetékes természetvédelmi és örökségvédelmi szervek szakmai álláspontját.

11. Vizsgálja meg a korábbi ipari területhasználatból eredő esetleges környezeti kockázatokat.

12. Ellenőrizze a hulladékok eredetére, összetételére és veszélyes összetevőinek kizárására vonatkozó ellenőrzési rendszert.

13. Értékelje a meglévő és a tervezett környezeti terhelések együttes hatását.

14. Biztosítsa a nyilvánosság megfelelő tájékoztatását, és vizsgálja meg lakossági fórum vagy közmeghallgatás tartásának lehetőségét.

15. A környezeti hatásvizsgálat szükségességéről szóló döntésében térjen ki a jelen beadvány lényeges szakmai és jogi kifogásaira.

16. Amennyiben a jelentős környezeti hatások lehetősége a rendelkezésre álló adatok alapján nem zárható ki, ne állapítsa meg a tevékenység környezeti elfogadhatóságát további vizsgálat nélkül.

17. Amennyiben a jogszabályi követelmények teljesítése nem igazolható, alkalmazza a vonatkozó jogszabályok szerinti jogkövetkezményeket.

XII. Záró nyilatkozat

A beruházás gazdasági és hulladékgazdálkodási céljait nem vitatom, azonban azok nem élvezhetnek automatikus elsőbbséget a lakosság egészségének, a gyermekek környezetének, a természeti értékeknek és a jogszabályban védett környezeti érdekeknek a rovására.

Különösen aggályosnak tartom, hogy a tervezett hulladékfeldolgozó tevékenység sűrűn lakott városrész közvetlen környezetében, sport- és egészségügyi létesítmények közelében, a Bükk természeti és turisztikai értékeivel összefüggő térségben valósulna meg, és a szennyező por megkötését a Szinva vizének a felhasználásával oldanák meg.

A tervezett tevékenységet jelen formájában ellenzem. Kérem, hogy a hatóság ne tekintse bizonyítottnak a jelentős környezeti hatások hiányát mindaddig, amíg a felsorolt szakmai és jogi kérdésekre megfelelően megalapozott, ellenőrizhető válaszok nem állnak rendelkezésre.

Kérem a beadványom érdemi figyelembevételét, valamint a meghozott hatósági döntésről és a nyilvánosság számára hozzáférhető indokolásról történő tájékoztatást.

Amennyiben a hatóság megállapítja, hogy a tervezett tevékenység közvetlen hatásterülete az ingatlanomat vagy jogomat, jogos érdekemet érinti, kérem ügyféli jogállásom vizsgálatát és az ezzel kapcsolatos tájékoztatást.

Tisztelettel:

XX

Miskolc, 2026. október 29.

Mellékletek:

1. Térképfelvétel a DIGÉP-WORKS tervezett telephelyének elhelyezkedéséről.
2. Térképfelvétel a Kilián lakótelep és a közeli lakóingatlanok elhelyezkedéséről.
3. Térképfelvétel a Diósgyőri Stadion, a DVTK Medical és a közeli erdőterületek környezetéről.
4. Térképfelvétel a Bükki Nemzeti Park, a Diósgyőri vár és a Nagy-sánc kelta földvár elhelyezkedéséről.
5. Az előzetes vizsgálati dokumentáció kifogásolt részeinek oldalszámos jegyzéke, amennyiben külön csatolásra kerül.