Magyar vajon szétbombázza-e félidőben az önkormányzatok vezetését?

831185434 122215926344344870 8545387186451340091 n (1)

Célozgat ugyan rá a miniszterelnök, mégsincs reális esélye egy előrehozott önkormányzati választásnak. És ennek nem is csak a várható jogállamisági aggályok sora az oka.

Szerephez jutnak a „ki tudja, mikor” bekövetkező önkormányzati választásokon – mondta a Tisza szigetek lehetséges jövőbeni feladatairól nemrég Kisvárdán – a letartóztatott KDNP-s Seszták Miklós körzetében – Magyar Péter. A kormányfő úgy fogalmazott: szeretné, hogy a rendszerváltás üzenete eljusson a legkisebb településre is, ahol azt érzik az emberek – mivel az önkormányzatokban még nem történt meg a rendszerváltás –, hogy még mindig vannak polgármesterek, akik földesúrként tekintenek a pozíciójukra. Nekik azt üzente:

ne tegyék, rosszul fognak járni, mert lesz önkormányzati választás, ki tudja, mikor.

Mivel a kormányfő ezzel félreérthetetlenül célzott arra, hogy az amúgy 2029-ben esedékes helyhatósági választásokra talán nem kell addig várni, ismét beindult a találgatás az előrehozott önkormányzati választásokról – éppúgy, ahogy a nyár elején, a Tisza győzelme és a kormányalakítás után. Akkor, május végén azt írtuk, bár erre hivatkozási alap lehetne a választói akarat – áprilisban a Fidesz 2022-höz képest 1490 települést veszített el – és talán jól is jönne a Tiszának, de aligha bírná káderekkel. Ráadásul sok településvezető rögtön jelezte: nem kérdőjelezhető meg a helyhatóságok legitimitása. Nem is lett belőle semmi.

2 Responses

  1. Alig várjuk a jövő hetet. Valami történni fog, vajon?

    Ha igen, kérek majd egy hoppá-t ide kommentben.

  2. Felőlem! Hajrá tiszarosok! Éljen az érettségit tett képviselő!

    „Információim szerint valamit nem jelentett be a kormány ma. Nem lenne újdonság.
    Úgy értesültem, hogy a kormány a jelenlegi 9%-os TAO-kulcs 15%-ra emelésére készül, ami az államkasszába információim szerint nagyjából 200 milliárd forint pluszbevételt hozna.
    Magyarország jelenleg 9%-os társaságiadó-kulccsal működik, amely az EU-ban a legalacsonyabbak közé tartozik. Ha ezt 15%-ra emelik, az 66,7%-os emelés lenne.
    A kritikus kérdés így ez: ez magyar döntés, vagy az EU-s költségvetési nyomásgyakorlás része?
    Brüsszel évek óta kritizálja a magyar adórendszer bizonyos elemeit, és a magyar költségvetés helyzetének rendezését sürgeti.
    Ez nem titok. Az EU-s átlag 21,5%.
    Ez adónem megemelése csökkentheti a befektetési vágyat. (noha Kapitány minden nap elmondja, hogy ilyen befektetési vágy még soha nem volt felénk), csökkentheti a versenyképességünket, stb.
    Tehát ez azért kell, mert jó lesz nekünk ettől? Vagy azért, mert az EU kérte? Vagy azért, mert az EU ettől teszi kondicionálissá a befagyasztott pénzeket?
    Ezt ma nem jelentette be Magyar Péter. De mindenki tegye el referenciapontnak. „

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Zsófia-kilátó webkamera

Zsófia-kilátó webkamera

Legfrissebb

Friss kommentek

Népszerű