Célozgat ugyan rá a miniszterelnök, mégsincs reális esélye egy előrehozott önkormányzati választásnak. És ennek nem is csak a várható jogállamisági aggályok sora az oka.
Szerephez jutnak a „ki tudja, mikor” bekövetkező önkormányzati választásokon – mondta a Tisza szigetek lehetséges jövőbeni feladatairól nemrég Kisvárdán – a letartóztatott KDNP-s Seszták Miklós körzetében – Magyar Péter. A kormányfő úgy fogalmazott: szeretné, hogy a rendszerváltás üzenete eljusson a legkisebb településre is, ahol azt érzik az emberek – mivel az önkormányzatokban még nem történt meg a rendszerváltás –, hogy még mindig vannak polgármesterek, akik földesúrként tekintenek a pozíciójukra. Nekik azt üzente:
ne tegyék, rosszul fognak járni, mert lesz önkormányzati választás, ki tudja, mikor.
Mivel a kormányfő ezzel félreérthetetlenül célzott arra, hogy az amúgy 2029-ben esedékes helyhatósági választásokra talán nem kell addig várni, ismét beindult a találgatás az előrehozott önkormányzati választásokról – éppúgy, ahogy a nyár elején, a Tisza győzelme és a kormányalakítás után. Akkor, május végén azt írtuk, bár erre hivatkozási alap lehetne a választói akarat – áprilisban a Fidesz 2022-höz képest 1490 települést veszített el – és talán jól is jönne a Tiszának, de aligha bírná káderekkel. Ráadásul sok településvezető rögtön jelezte: nem kérdőjelezhető meg a helyhatóságok legitimitása. Nem is lett belőle semmi.
„Most sem látok erre reális esélyt, Magyar Péter kijelentése inkább tűnik a Tisza-szigetek aktivizálását, motiválását segítő üzenetnek, mint konkrét politikai szándéknak” – értékelt a HVG-nek a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Virág Andrea szerint
ahogy 4-5 hónapja, most is komoly gátja egy sikeres választásnak a kellő számú, megfelelő polgármester- és képviselőjelölt hiánya.
Az viszont üzenetértékű, hogy van munka, tennivaló egy esetleges kampányban a tavaszi győzelem után magukra maradt szigeteknek, és pozíció, felelős tisztség önkormányzati szinten a tagoknak.
„Óriási politikai kockázata lenne egy előrehozott önkormányzati választásnak, hiszen a közhangulat miatt magasan van a léc: az elsöprő győzelmen kívül minden más eredmény totális kudarcnak tűnne” – állapította meg Virág Andrea. Azt is mondta, „ráadásul jogos kritika lenne ez esetben a Tiszával szemben, hogy egy kétharmados győzelem után, magyarázható indok nélkül, félidőben felrúgni fel a teljes önkormányzati szférát az előrehozott választással, az minden téren szembe megy a jogállami értékekkel, és ilyet még a Fidesz sem mert megtenni”.
Virág Andrea szerint a lépés egyetlen elfogadható indoka a NER lebontásának újabb lépcsője, az önkormányzati szféra rendszerváltása lehetne, ám ennek komoly politikai kockázata van: a polgármestereket és képviselő-testületeket – még ha fideszesek, vagy ki is szolgálták a NER-t –, 2024-ben 5 évre választották, ezt a mandátumot erőből lerövidíteni nem hasonlítható a Magyar által Orbán-bábként emlegetett, a Fidesz-többség által megválasztott Sulyok Tamás elmozdításához, ráadásul ez a kollektíven bélyegezne meg több ezer polgármestert és önkormányzati képviselőt.
A NER további bontása önkormányzati szinten amúgy politikailag valóban jól indokolható, hiszen a Fidesz-modellben a vidék kisajátításának és az állami források helyi, politikai célú eltérítésének két biztosítéka volt: a választókerület egyéni képviselője, valamint a hozzá kötődő polgármesterek, lojális képviselő-testületek. A tavaszi Tisza-győzelemmel csak a rendszer egyik lábát lőtték ki, az önkormányzatok és helyi döntéshozók a helyükön maradtak. Vagyis a tiszás képviselőknek adott esetben olyan polgármesterekkel kell együtt dolgozniuk, akik kiszolgálták a rendszert.


2 Responses
Alig várjuk a jövő hetet. Valami történni fog, vajon?
Ha igen, kérek majd egy hoppá-t ide kommentben.
Felőlem! Hajrá tiszarosok! Éljen az érettségit tett képviselő!
„Információim szerint valamit nem jelentett be a kormány ma. Nem lenne újdonság.
Úgy értesültem, hogy a kormány a jelenlegi 9%-os TAO-kulcs 15%-ra emelésére készül, ami az államkasszába információim szerint nagyjából 200 milliárd forint pluszbevételt hozna.
Magyarország jelenleg 9%-os társaságiadó-kulccsal működik, amely az EU-ban a legalacsonyabbak közé tartozik. Ha ezt 15%-ra emelik, az 66,7%-os emelés lenne.
A kritikus kérdés így ez: ez magyar döntés, vagy az EU-s költségvetési nyomásgyakorlás része?
Brüsszel évek óta kritizálja a magyar adórendszer bizonyos elemeit, és a magyar költségvetés helyzetének rendezését sürgeti.
Ez nem titok. Az EU-s átlag 21,5%.
Ez adónem megemelése csökkentheti a befektetési vágyat. (noha Kapitány minden nap elmondja, hogy ilyen befektetési vágy még soha nem volt felénk), csökkentheti a versenyképességünket, stb.
Tehát ez azért kell, mert jó lesz nekünk ettől? Vagy azért, mert az EU kérte? Vagy azért, mert az EU ettől teszi kondicionálissá a befagyasztott pénzeket?
Ezt ma nem jelentette be Magyar Péter. De mindenki tegye el referenciapontnak. „