Célozgat ugyan rá a miniszterelnök, mégsincs reális esélye egy előrehozott önkormányzati választásnak. És ennek nem is csak a várható jogállamisági aggályok sora az oka.
Szerephez jutnak a „ki tudja, mikor” bekövetkező önkormányzati választásokon – mondta a Tisza szigetek lehetséges jövőbeni feladatairól nemrég Kisvárdán – a letartóztatott KDNP-s Seszták Miklós körzetében – Magyar Péter. A kormányfő úgy fogalmazott: szeretné, hogy a rendszerváltás üzenete eljusson a legkisebb településre is, ahol azt érzik az emberek – mivel az önkormányzatokban még nem történt meg a rendszerváltás –, hogy még mindig vannak polgármesterek, akik földesúrként tekintenek a pozíciójukra. Nekik azt üzente:
ne tegyék, rosszul fognak járni, mert lesz önkormányzati választás, ki tudja, mikor.
Mivel a kormányfő ezzel félreérthetetlenül célzott arra, hogy az amúgy 2029-ben esedékes helyhatósági választásokra talán nem kell addig várni, ismét beindult a találgatás az előrehozott önkormányzati választásokról – éppúgy, ahogy a nyár elején, a Tisza győzelme és a kormányalakítás után. Akkor, május végén azt írtuk, bár erre hivatkozási alap lehetne a választói akarat – áprilisban a Fidesz 2022-höz képest 1490 települést veszített el – és talán jól is jönne a Tiszának, de aligha bírná káderekkel. Ráadásul sok településvezető rögtön jelezte: nem kérdőjelezhető meg a helyhatóságok legitimitása. Nem is lett belőle semmi.
„Most sem látok erre reális esélyt, Magyar Péter kijelentése inkább tűnik a Tisza-szigetek aktivizálását, motiválását segítő üzenetnek, mint konkrét politikai szándéknak” – értékelt a HVG-nek a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Virág Andrea szerint
ahogy 4-5 hónapja, most is komoly gátja egy sikeres választásnak a kellő számú, megfelelő polgármester- és képviselőjelölt hiánya.
Az viszont üzenetértékű, hogy van munka, tennivaló egy esetleges kampányban a tavaszi győzelem után magukra maradt szigeteknek, és pozíció, felelős tisztség önkormányzati szinten a tagoknak.
„Óriási politikai kockázata lenne egy előrehozott önkormányzati választásnak, hiszen a közhangulat miatt magasan van a léc: az elsöprő győzelmen kívül minden más eredmény totális kudarcnak tűnne” – állapította meg Virág Andrea. Azt is mondta, „ráadásul jogos kritika lenne ez esetben a Tiszával szemben, hogy egy kétharmados győzelem után, magyarázható indok nélkül, félidőben felrúgni fel a teljes önkormányzati szférát az előrehozott választással, az minden téren szembe megy a jogállami értékekkel, és ilyet még a Fidesz sem mert megtenni”.
Virág Andrea szerint a lépés egyetlen elfogadható indoka a NER lebontásának újabb lépcsője, az önkormányzati szféra rendszerváltása lehetne, ám ennek komoly politikai kockázata van: a polgármestereket és képviselő-testületeket – még ha fideszesek, vagy ki is szolgálták a NER-t –, 2024-ben 5 évre választották, ezt a mandátumot erőből lerövidíteni nem hasonlítható a Magyar által Orbán-bábként emlegetett, a Fidesz-többség által megválasztott Sulyok Tamás elmozdításához, ráadásul ez a kollektíven bélyegezne meg több ezer polgármestert és önkormányzati képviselőt.
A NER további bontása önkormányzati szinten amúgy politikailag valóban jól indokolható, hiszen a Fidesz-modellben a vidék kisajátításának és az állami források helyi, politikai célú eltérítésének két biztosítéka volt: a választókerület egyéni képviselője, valamint a hozzá kötődő polgármesterek, lojális képviselő-testületek. A tavaszi Tisza-győzelemmel csak a rendszer egyik lábát lőtték ki, az önkormányzatok és helyi döntéshozók a helyükön maradtak. Vagyis a tiszás képviselőknek adott esetben olyan polgármesterekkel kell együtt dolgozniuk, akik kiszolgálták a rendszert.

