Késes támadó vagy bódult őrült? A karate edző szerint egyetlen hiba is végzetes lehet
A többsége úgy nyilatkozott, hogy valamilyen formában biztosan segítene, ha azt látná, hogy valakit az utcán zaklatnak. Kovács Ildikó önvédelmi oktató azt is elmondja, hogy milyen formái vannak a segítségnyújtásnak ilyen helyzetben. Magna Gergő szolnoki karate edző pedig az önvédelem kapcsán fogalmaz meg meglepő tanácsokat arra az esetre, ha mi magunk kerülünk ilyen szituációba
Fotó: Illusztráció / Forrás: Shutterstock
A segítségnyújtás úgy is lehetséges, hogy nem kerülünk veszélybe
Sajnos az élet többször is igazolta már, hogy könnyen bajba kerülhet az, aki épp a bajból akar valakit kimenteni. Kovács Ildikó szerint azonban ebből nem az a tanulság, hogy fordítsuk el a fejünket és menjünk tovább ilyen esetben.
Azt kell megtanulnunk – és megtanítanunk a gyerekeknek is –, hogyan lehet valóban segíteni anélkül, hogy közben magunk is veszélybe kerülnénk.
Az első lépés ezért nem a támadó megállítása, hanem a helyzet gyors felmérése – mondja a szakember. Adott pillanatban az alábbi kérdéseket kell gyorsan átfuttatnunk fejben:
- Hány ember vesz részt a konfliktusban?
- Biztonságos helyen vagyunk?
- Van-e valamilyen eszköz a támadónál?
- Meg tudjuk-e jegyezni a külsejét, ruházatát, azt, merre távozik?
- Tudunk-e úgy rendőrt hívni, hogy ne kerüljünk a közelébe?
Már azzal is sokat tehetünk, ha biztonságos távolságból követjük az eseményeket, hívjuk a rendőrséget, pontos helyszínt és személyleírást adunk, és – ha ezt veszély nélkül megtehetjük – a segítség kiérkezéséig a közelben maradunk.
„Ön hívja a 112-t!” – a többi szemtanú bevonása is segítség lehet
Kovács Ildikó egy másik fontos lehetőségre is felhívja a figyelmet: mozgósíthatjuk a körülöttünk lévőket. Vészhelyzetben ugyanis sokan lefagynak, vagy arra várnak, hogy majd valaki más cselekszik. Egy határozott ember azonban képes feladatot adni a többieknek.
Ön hívja a 112-t! Ön szóljon a biztonsági őrnek!
– Az ilyen konkrét felszólítás több embert is bevonhat a segítségnyújtásba. Valaki telefonálhat, más segítségért mehet, miközben senkinek nem kell feltétlenül fizikailag szembeszállnia a támadóval – magyarázza Ildikó.
De mi történik akkor, ha nincs lehetőségünk kívül maradni a konfliktuson, mert éppen mi válunk célponttá?
Közel harminc év karate után is azt mondja: kerüld el a harcot
Magna Gergő, a szolnoki Magna Dojo edzője jövőre harminc éve karatézik. Tíz évig aktívan versenyzett, hat éven keresztül a magyar válogatott tagja volt, magyar bajnokságokat és Európa-bajnokságot is nyert. A karate mellett kick-boxban és thai-boxban is szerzett tapasztalatot. Mégsem az az első tanácsa, hogy hogyan üssünk vissza.
Tanítványainak azt mondja, támadás esetén mindenekelőtt próbálják megtartani a távolságot, ne engedjék közel magukhoz a támadót. Ha van rá lehetőség, próbálják szóban rendezni a helyzetet és elkerülni a konfliktust.
A fizikai technikákat csak a legvégső esetben szabad alkalmazni, amikor már nincs lehetőség a helyzet békés elkerülésére.
Az edző azt javasolja: ha segítséget tudunk kérni, tegyük meg. Ha pedig a fenyegetés nem szűnik meg, de van lehetőségünk elhagyni a helyszínt, akkor Gergő tanácsa meglepően egyszerű: el kell futni. Furán hangozhat ez egy küzdősport edzőtől, ám jó okkal mondja ezt: egy olyan ember, aki még soha nem került verekedésbe és nincs megfelelő küzdősportos tapasztalata, könnyen súlyosan megsérülhet egy ilyen váratlan utcai konfliktus során. Különösen veszélyes, ha fegyver kerül elő, vagy a támadó nincs beszámítható állapotban.
Senkinek nem javaslom, hogy egy késsel támadó vagy bódult állapotban lévő emberrel megpróbáljon megküzdeni. Ilyen helyzetekben akár egyetlen hiba is végzetes következményekkel járhat.
