A bükkábrányi lignitbánya sorsáról kérdezte a kormányt a parlamentben Szabadi István, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője, aki szerint a térség lignitvagyona nem csupán az áramtermelésben, hanem a mezőgazdaságban is kulcsszerepet kaphatna. Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában megerősítette, hogy a tárca valóban vizsgálja az energetikai hasznosítás melletti alternatívákat, ugyanakkor a helyieknek egyelőre további türelemre van szükségük a végleges döntésig.

Szabadi István felszólalásában emlékeztetett rá, hogy a bükkábrányi lignitbánya szorosan összefonódott a Mátrai Erőmű lignittüzelésű blokkjaival, amelyek Magyarország villamosenergia-ellátásának stabil és jelentős szeletét adják. A képviselő szerint a bánya bezárásának kérdése már a korábbi Fidesz-kormányzat idején is felmerült, ami több száz családot érintene hátrányosan a megélhetés terén, a környékbeli településeket pedig megfosztaná az iparűzési adóbevételtől.

Szabadi ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bánya jövője szerinte nem pusztán energiapolitikai kérdés, hanem hosszú távú mezőgazdasági, iparpolitikai és tudománystratégiai jelentősége is van.

Az erőmű és a hozzá tartozó bánya sorsa valóban évtizedek óta összefonódik. A lignitre épülő Mátrai Erőmű 1969 óta üzemel, és a mai napig a keleti országrész egyetlen folyamatosan működő nagyerőműve, ami ellátásbiztonsági szempontból kiemelt jelentőségű, emellett a régió egyik legfontosabb foglalkoztatója is.

A bükkábrányi bánya 1985 tavaszán nyílt meg Bükkábrány, Mezőnyárád és Vatta községek határában. A termelés kezdetben az északi bányamezőn indult, majd 1991-től kapcsolódott be a ma is művelt Déli Bányamező is. A vállalatcsoport 2020-ban az MVM Csoport tulajdonába került, 2021 júliusától pedig MVM Mátra Energia Zrt. néven folytatja tevékenységét, a felhagyott bányaterületeken pedig már most is zajlik a tájrendezés, illetve a napenergiás hasznosítás előkészítése.

A lignitkivezetés pontos céldátuma azonban évek óta tolódik. A kérdés 2023-ban látszott lezárulni, ekkor került be a klímaügy egyik legfontosabb dokumentumaként számon tartott Nemzeti Energia- és Klímatervbe, hogy a Mátrai Erőmű lignites blokkjait nem az eredetileg ígért 2025-ig, hanem „legkésőbb 2030-ig” kell leállítani. Ezt később ismét módosították, így a legújabb, 2024-ben aktualizált változatban már a „legkésőbb 2029-ig” kifejezés szerepel.

Az átmenethez, a bánya és az erőmű jövőjéhez ráadásul uniós forrás is kapcsolódik. Az Európai Bizottság 2022 végén mintegy 250 millió eurót ítélt Magyarországnak a lignitalapú termelésről való leválás társadalmi-gazdasági következményeinek kezelésére. Például dolgozói átképzésre, helyi vállalkozásfejlesztésre és a bányaterületek rekultivációjára. A Qubit tavaly augusztusi beszámolója szerint azonban a kivezetés csúszásával párhuzamosan a támogatások felhasználása is akadozik és a rendelkezésre álló pénzből évek óta nem indultak el a tervezett pályázatok.

A Mátrai Erőmű

Szabadi István ugyanakkor azt is elmondta, hogy a bükkábrányi lignit huminsav-tartalma európai összevetésben is kiemelkedő, ami javítja a talajok szerkezetét és vízmegtartó képességét, növeli a műtrágyák hatékonyságát, és fokozza a növények ellenállóképességét. Példaként a 2010-es kolontári vörösiszap-katasztrófa utáni helyreállítást említette, ahol állítása szerint hasonló, magas huminsav-tartalmú anyagot alkalmaztak eredményesen a károsodott termőföldek regenerálására.

Úgy véli, hogy Bükkábrány-Visonta térség lignitvagyona magas hozzáadott értékű termékek alapanyaga is lehetne, ami új feldolgozóipari beruházásokat és munkahelyeket teremthetne a térségben, annál is inkább, mert a hazai huminsav-hasznosítás területén már most is számottevő szakmai tudás halmozódott fel az országban.

Válaszában Porcher Áron elismerte, hogy a Mátrai Erőmű az elmúlt években elsősorban negatív kontextusban került a sajtó látókörébe, utalva a Mészáros Lőrinchez köthető felvásárlásra, majd a sikertelen magánvezetést követő állami visszavásárlásra, ami az államtitkár szerint jelentős mértékben megpecsételte a helyszín megítélését.

Az energetikai tárca vezetése szerint a képviselő által felvetett agrárcélú hasznosítás nem tekinthető közvetlen energetikai megoldásnak, ezért ehhez az MVM profiljának jelentős bővítésére volna szükség.

Az államtitkár ugyanakkor jelezte, hogy a kormányzat tárcaközi munkacsoportok keretében, a mezőgazdasági szaktárca bevonásával vizsgálja a lehetőségeket, és további egyeztetéseket ígért a kérdésben.

Porcher szavai szerint a minisztérium tisztában van azzal, hogy a Mészáros Lőrinc-féle tulajdonosváltás, majd az azt követő állami visszavásárlás óriási bizonytalanságot okozott a helyi lakosok körében. Ezért időt kért a különböző opciók alapos megvizsgálására, hangsúlyozva, hogy a kormány számára kiemelten fontos, hogy az ott élőknek kiszámítható jövőképet biztosítson, és hogy a döntés előkészítése során a helyiek véleményét is kikérjék, hiszen elsősorban az ő jövőjüket érinti a bánya és az erőmű sorsa.

Hogy végül energetikai vagy mezőgazdasági célra hasznosítják-e tovább a bükkábrányi lignitvagyont, egyelőre nyitott kérdés marad. Az államtitkár válasza alapján a kormány mindenesetre nem zárta ki a képviselő által felvetett irányt, a végleges döntésig azonban a bányában és az erőműben dolgozók továbbra is bizonytalanságban várják a jövőjükről szóló hivatalos állásfoglalást.