Hamarosan véget érhet a több mint 70 éves mályi téglagyár felszámolása, az új tulajdonos azonban nem tervezi folytatni a téglagyártást a területen – számolt be az mfor.hu. A portál szerint a cég 2020 óta súlyosan veszteségesen működött, 2023 óta felszámolás alatt áll, és bár az Orbán-kormány folyamatosan mentőövet ígért, végül nem nyújtott segítséget az egyik legnagyobb magyar téglagyár megmentéséhez.

Az üzem utoljára 2021-ben termelt egész évben, 2022-ben állították le, abban az évben 523 millió forintos veszteséggel zárt. A céget 2022-ben még 4 milliárd forintra becsülték, a tulajdonos, Stark Gábor 2023-ban 2,5 milliárd forintért adta volna el. A felszámolást végző cég 2025 februárjában 2,2 milliárdos kikiáltási áron hirdette meg. Végül idén márciusban a Szerwool Hungária Kft. lett a vevő, a vételár azonban időközben 900 millió forintra zsugorodott, ami nemcsak a gyár területén fekvő ingatlanokat, hanem az ahhoz tartozó agyagbányát is magában foglalja.

Az új tulajdonos jelezte, hogy „téglagyári tevékenység nem szerepel a terveik között”, de azt, hogy helyette mire készülnek az üzemmel, nem árulta el.

Stark Gábor szerint a vevő még csak a 23,8 millió forintos ajánlati biztosítékot fizette ki a gyárra, amelyre a magyar államnak elővásárlási joga lenne.

Stark a portálnak felidézte, hogy az Orbán-kormány 2020-ban, a Covid alatt engedélyezte a munkavégzést az üzemben, ahová akkor a térség országgyűlési képviselője, Tállai András is ellátogatott. A tulajdonos elmondása szerint Tállai egy úgynevezett „Lázár-tervről” beszélt neki, amely a magyar cégek részarányát az építőanyag-gyártásban 4-ről 10 százalékra emelte volna. Stark szerint ezt azonban úgy érték volna el, hogy a közbeszerzéseken rendre sikeres Épkar Kft. felvásárolta volna az üzemet. Szeivolt István cége több tízmillió forintért átvilágította az üzemet, amit 3,5 milliárd forintért megvehetett volna, de végül nem kért az ügyletből.

Starknak később Lázár János minisztériumából azt javasolták, hogy forduljon Nagy Mártonhoz azzal a kéréssel, hogy az állam vásárolja fel a céget. A nemzetgazdasági miniszter azonban ezt nem tartotta jó ötletnek, de megígérte a tulajdonosnak, hogy az elsők között kap időpontot az Eximbankban a 2023-ban induló újraiparosítási hitelprogram keretein belül. Az üzemet egy 3 évre szóló, 6 százalékos kamatozású, 1 milliárd forintos hitelcsomag segítette volna, valamint egy 46 millió forintos támogatás is felmerült, végül azonban egyiket sem kapta meg a cég.

Stark szerint Tállai András próbálkozott nekik segíteni, és felvette nekik a telefont, de kormányközeli körökből olyan is eljutott hozzá, hogy több esélye lenne cégének megkapni az ígért hitelt, ha belépne a helyi Fideszbe.

De azt is megkaptam, hogy az a baj, hogy nem vadászok velük. Miként azt, hogy ne a Diósgyőr, hanem a Mezőkövesd futballmérkőzéseire járjak. Ezt akkor humorosan vettem, de már látom, hogy volt valóságalapja

– nyilatkozta a tulajdonos a lapnak.

Stark szerint végül az akkor még önálló Pénzügyminisztérium közölte velük, hogy a költségvetésben nincs forrás az egymilliárdos hitel kifizetésére. A tulajdonos Orbán Viktornak is írt levelet, a kormányfő azonban Nagy Mártonhoz irányította tovább a vállalkozót, aki szerint a kormány célja cége kivéreztetése, majd alacsony áron történő felvásárlása volt. A kormányváltás óta ugyanakkor a Tisza-kormánnyal és Kapitány Istvánnal is hiába próbálják felvenni a kapcsolatot, noha a kampány alatt egyszer Magyar Péterrel is beszélt a téglagyár ügyében, aki akkor érdeklődőnek tűnt – árulta el Stark Gábor.