A Népkert Miskolc belvárosának legnagyobb parkja. 56 921 m²-es területével a város harmadik legnagyobb parkja (Tapolca–Hejőliget és a Csanyik után). Kelet–nyugati hossztengelyű négyzet alakú terület. A Népkertben többek között sportlétesítmények is találhatóak.

Északról a Mindszenti katolikus temető, a műjégpálya és a Sportcsarnok és ezek előtti köztér, keletről a Szilágyi Dezső út (a 3-as főút egy szakasza), délről a Budai József utca és a Szigligeti Ede tér, nyugatról a Görgey Artúr utca határolja.

Egy közkert létesítésének ötlete már a 19. század közepétől foglalkoztatta a város vezetőit. A végső lökést a terv megvalósításához az avasi domboldal Tűzkövesnek nevezett részén létesített Kálvária-domb adta. A terület ugyanis hamar kedvelt kirándulóhellyé vált, és felvetődött a terület meghosszabbítása keleti irányban, egy kiterjedt közpark létrehozása a Csabai kapu túloldalán. Lévay József javasolta, Losonczi Farkas Károly és Soltész Nagy Kálmán támogatta az ötletet. A terület ekkor még Miskolc külső részének számított, és érdekes körülmény, hogy a déli irányból, a csabai országúton érkezők először Miskolcnak e külső részét érték el, majd Mindszent községen át értek be ismét Miskolc városába (Mindszent 1880-ban lett Miskolc része).

Adler Károly 1884-ben készült térképén már szerepel a Kálvária-dombtól keletre, a mindszenti evangélikus temető „alatt” a Lövölde-kert és a tőle elkülönült Népkert. A Lövölde-kertet az 1872. június 22-én alakult Miskolci Polgári Honvédlövész Egylet, a polgárok és a katonák közös egyesülése hozta létre. Az egylet elnöke Lévay József volt, aki 1872. július 12-én terjesztette elő a lövölde létrehozását, de szükségesnek tartotta mellette egy közpark létrehozását is. A tagosítás és a parkrészek kialakítása hamarosan meg is történt. A Lövölde-kert részben egymásra merőleges utakkal felosztott kert volt, másik, déli része pedig lágy, ívelt vezetésű utakkal volt kialakítva. A lövöldét (park és építmény) mindkét oldalról fasor szegélyezte, és így a Népkerttől is fasorral volt elválasztva. A Népkert szimmetrikus kialakítású, romantikus elhelyezésű utakkal és növényzettel ellátott szigetekkel rendelkezett. A létrehozásról és a kertészeti terv kialakításáról 1877-ben döntött Miskolc közgyűlése, és a döntés értelmében „a népkert oly intézmény, a mely a város költségén létesítve és fenntartva a közjárónak szolgál”. 1889-ben a parkban zenepavilont építettek (nagyjából a mai könyvtár helyén állt). A kert végső kialakításának, kinézetének harcosa Musitzky Lucián katonatiszt volt, akit ezért (és az Avas-rendezésben vállalt szerepéért is) a város díszpolgárává választott.^[1] 1899-ben itt állítottak először Magyarországon szobrot Erzsébet királynénak; a mellszobrot Strobl Alajos készítette bronzból, helyén ma egy másolat található.^[2]

1889-re a lövölde területe beleolvadt az Erzsébet-kertbe (ez volt a park hivatalos neve, és 1889. augusztus 18-án avatták fel), az egylet is megszűnt. A Lövölde-kert helyét különböző sportegyletek vették át. Télen korcsolyapályát, nyáron teniszpályákat alakítottak ki a helyén a Miskolci Sport Egyesület (később Miskolci Korcsolyázó és Teniszező Egyesület) tagjai számára. A Népkerthez kötődött a Miskolci Atléta Kör is, amely 1889–1939 között működött.

A századfordulón megépült az Erzsébet kórház. A Népkert és a kórház közötti területet felparcellázták, a Csabai kapuban szép polgári villák épültek, a keletre fekvő részeken pedig családi házas övezet alakult ki. 1910-ben a Népkertet a beépített területtől a Losonczi Farkas Károly polgármesterről elnevezett utca választotta el (ezt később Budai József utcára nevezték át). 1903-ra felépült a Vigadó, mellette voltak a sportpályák. 1910–20 között tíz teniszpálya működött itt, amiket télen jégpályává alakítottak. A sporttevékenység fokozatosan előtérbe került, és Hajós Alfréd 1925-ben el is készítette a népkert keleti végébe elképzelt futó- és labdarúgó stadion terveit.^[3][4] A területet 1938 nyarán felújították: új útvonalakat, sétányokat alakítottak ki, megújították a virágoskerteket és a gyepfelületeket, korszerű világítótesteket helyeztek el. 1948-ban a Vigadó melletti sportpályák helyén 2500 ülőhelyes szabadtéri színpadot alakítottak ki, ahol színházi, opera- és balettelőadásokat tartottak nyaranta, de voltak hangversenyek és filmelőadások is.

Miután Miskolc a második világháború után gyors növekedésnek indult, a Népkert gyakorlatilag a belváros része lett. Az 1950-es években ez a térség lett a május elsejei felvonulások végpontja, a munkás majálisok helyszíne. A Népkert történetének új fejezete az 1970-es években kezdődött: 1970-ben nyitották meg az egykori Lövölde-kert helyén a Sportcsarnokot, keleti végén két nyitott műjégpályával, 1972-ben mellette a Megyei Könyvtárat. 2005-ben, az 1948-ban létrehozott szabadtéri színpad helyén, a Vigadó mellett felépült a jégcsarnok és egy nyitott (később tetővel fedett) jégpálya. Magát a parkot többször korszerűsítették, megújították a sétautakat és a növényzetet, a közepén szökőkutat helyeztek el, délkeleti részén játszóteret alakítottak ki.