Javaslat az országos munkaügyi kapcsolatok tripartit fórumának létrehozására
- A kezdeményezés indoka
A foglalkoztatáspolitika és az érdekegyeztetés intézményi megerősítése időszerű és stratégiai jelentőségű kérdés. A szociális párbeszéd, a működő munkaügyi kapcsolatok – melynek részét képzik a kollektív tárgyalások – együttesen járulnak hozzá (egyfajta alkotóelemekként) a demokratikus, jogállami működéshez is, azaz részei a fékek és ellensúlyok átfogó rendszerének.
A politikai stabilitás egyik elemét jelentő tripartit érdekegyeztetés rendszerének szereplőiként is érezzük, hogy a munka világa olyan mélyreható átalakuláson megy keresztül, amelyet egyszerre alakít a mesterséges intelligencia, az algoritmikus menedzsment, a platformgazdaság, a demográfia, a minőségi közszolgáltatások iránti politikai és társadalmi igény, valamint a környezeti változások okozta nehézségek.
A foglalkoztatáspolitika ma egyszerre a gazdasági versenyképesség, a társadalmi kohézió, a technológiai alkalmazkodás és a szakértelem újratermelésének egyik kulcsterülete. Ezért szükséges, hogy Magyarországon ismét legyen a munkaügyi kapcsolatoknak olyan országos, intézményesített fóruma, amely érdemi, rendszeres és átlátható keretet ad a munkavállalói, munkáltatói és kormányzati oldal közötti valódi érdekegyeztetésnek. A szociális partnerek proaktív, érdemi bevonása nemcsak szakpolitikai igény, hanem az európai szociális párbeszéd és joganyag követelményrendszere is. Javaslatunk egybevág a szociális párbeszéd megerősítéséről szóló tanácsi ajánlással, amelyben a Tanács említi a tripartit jelleget, a szociális partnerek időszerű, érdemi, szisztematikus bevonásának szükségességét, a partnerek megfelelő tájékoztatását, valamint a kapacitásépítés szükségességét is.
A Szociális Jogok Európai Bizottsága az elmúlt évtizedekben több ponton elmarasztalta hazánkat; az egyik fő kritika a kollektív alku hatékony promotálásának, támogatásának hiányosságaira mutat rá. A szociális párbeszéd hiányosságait a Bizottság a nemrég közzétett 2026-os országjelentésében is megállapítja. Az ahhoz kapcsolódó országspecifikus ajánlások 6. pontja pedig ismételten explicit felszólítást tartalmaz a párbeszéd rendszerének fentiekkel összhangban történő megerősítésére.
Különösen fontos jelenleg az is, hogy hazánk megfelelően teljesítse az Európai Uniós tagságából fakadó kötelezettségeit a munkajogi tárgyú irányelvek átültetésével és végrehajtásával összefüggésben. Sajnálatos aktualitást ad kezdeményezésünknek az ún. „bértranszparencia irányelv” implementálásának elmaradása.
- A társadalmi párbeszéd új szerepe. Szakértelem, tudásreprodukció és versenyképesség
A szociális párbeszéd ma már nem kizárólag érdekképviseleti vagy bérpolitikai kérdés. Az AI és a digitális átmenet korában a társadalmi párbeszéd a gazdasági alkalmazkodás, a konfliktusmegelőzés és a technológiai változások kezelésének egyik legfontosabb intézménye kell, hogy legyen. A foglalkoztatáspolitika egyik új központi kérdése ezért nemcsak az, hogy hány új munkahely jön létre, hanem az is, hogy miként őrizhető meg és termelhető újra a magyar gazdaság és társadalom tudásbázisa. A szakértelem újratermelése a következő évtized egyik meghatározó foglalkoztatáspolitikai kihívása lesz. Ez különösen fontos az iparban, az egészségügyben, az oktatásban, a közszolgáltatásokban, valamint a tudásintenzív ágazatokban.
A mesterséges intelligencia nem egyszerűen munkahelyeket alakít át, hanem a szakmai tudás átadásának, felhalmozásának és intézményi megőrzésének módját is. Ezért a foglalkoztatáspolitikát nem lehet kizárólag munkaerőpiaci statisztikákra vagy rövid távú bérkérdésekre szűkíteni. A tét a magyar gazdaság hosszú távú alkalmazkodóképessége és innovációs potenciálja.
A példák továbbra is azt mutatják: azok az országok, ahol a szociális partnerség és a hatékony szociális rendszerek (kiegészülve proaktív foglalkoztatáspolitikával) működnek, azok általában sikeresebbek és versenyképesebbek. Az erős szociális dialógus nemhogy gyengíti a versenyképességet, hanem ellenkezőleg: a kiszámíthatóságnak és a társadalmi konfliktusok tárgyalásos keretben tartásának köszönhetően növeli azt, intézményi előfeltételeként a tudásalapú, innovatív és alkalmazkodó gazdaságnak.
- Az országos fórum alapvető célja
A javasolt országos fórum a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet vonatkozó egyezményei és ajánlásai mentén tripartit elveken és módon működne: a Kormány, az országos munkáltatói érdekképviseletek és az országos munkavállalói érdekképviseletek részvételével. Szakítana azzal a 2011-2026 közötti kormányzati korszakban követetett gyakorlattal, hogy a két alrendszer teljességgel szétbontható és külön kezelhető.
Feladata lenne, hogy konzultatív, véleményező és javaslattevő fórumként közreműködjön a foglalkoztatást, a munkajogot, a munkaerőpiacot, a bérpolitikát, az adó- és járulékszabályokat, a szakképzést, a munkaügyi igazgatást (foglalkoztatás felügyelet és munkavédelem) érintő kormányzati döntések előkészítésében.
Az országos fórum különösen az alábbi kérdésekben rendelkezne előzetes konzultációs és véleményezési joggal.
- a foglalkoztatást érintő jogszabálytervezetek,
- a szakképzési, felnőttképzési struktúrák,
- az aktív és passzív foglalkoztatáspolitikai intézkedések,
- a munkavédelmi és foglalkoztatás-felügyeleti szabályok,
- a kollektív munkaügyi viták feloldására vonatkozó mechanizmusok állami működtetése,
- az adó- és járulékrendszer foglalkoztatást érintő módosításai,
- a minimálbérre, garantált bérminimumra és az országos/ágazati bérajánlásokra vonatkozó kérdések,
- az álláskeresési ellátások,
- a társadalombiztosítási rendszerrel összefüggő szabályozás,
- az állami költségvetés foglalkoztatási, közszolgálati, bérpolitikai és munkaerőpiaci vonatkozásai,
- az állami foglalkoztatottak foglalkoztatási keretszabályai,
- az Európai Unió munkaügyi, foglalkoztatási és szociális tárgyú joganyagának hazai átvétele, implementációval összefüggő kérdések,
- az Európai Szociális Kartának való megfeleléssel összefüggő kérdések,
- a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) normaalkotásával összefüggő kötelezettségek,
- a gazdaságpolitikával összefüggő, a munkavállalók és munkáltatók jelentős részét érintő alapvető kérdések.
A fórum célja az érdemi előzetes konzultáció biztosítása: a munka világát érintő jelentős jogszabályi, költségvetési és stratégiai döntések előkészítése során a szociális partnereknek időben, megfelelő információk birtokában és intézményes keretek között kell lehetőséget kapniuk álláspontjuk kifejtésére.
- Normatív és transzparens részvétel
A fórum hitelességének alapfeltétele, hogy a résztvevői kör ne eseti meghívásokon vagy informális politikai döntéseken alapuljon, hanem normatív, átlátható és ellenőrizhető szempontokon.
A részvételi feltételek meghatározásánál indokolt figyelembe venni különösen:
- az országos lefedettséget,
- a nemzetgazdasági ágazati jelenlétet,
- a képviselt munkavállalók, munkáltatók, illetve tagszervezetek számát,
- a tényleges érdekképviseleti tevékenységet,
- a kollektív munkajogi és társadalmi párbeszédben betöltött szerepet,
- a demokratikus és átlátható belső működést,
- az európai érdekképviseleti szervezetben való tagságot.
A cél egy olyan fórum létrehozása, amely egyszerre biztosítja a reprezentativitást, a legitimitást és a társadalmi párbeszéd valódi pluralizmusát.
- A fórum szerkezete
A fórum egységes intézményi keretben működne, az alábbi struktúrában:
- Általános, országos fórum, az országos szakszervezeti, illetve munkáltatói szövetségek és a kormány közötti, mind a verseny, mind a közszférát érintő kérdésekkel kapcsolatos makroszintű konzultációk és tárgyalások lefolytatására.
- Versenyszféra Konzultációs Fóruma, amely a vállalkozások működése, az ágazati bérpolitika, a magánmunkajog, a munkaerőpiaci szabályozás, az adó- és járulékrendszer, valamint a gazdasági versenyképesség kérdéseivel foglalkozna.
- Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum, amely a közszolgálati, közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, egészségügyi szolgálati, oktatási, rendvédelmi és más közszférabeli jogviszonyokat, továbbá a közszféra bér-, létszám- és foglalkoztatáspolitikai kérdéseit tárgyalná.
A két szakfórum (VKF, OKÉF) biztosítaná, hogy a versenyszféra és a közszféra sajátos problémái önálló szakmai figyelmet kapjanak.
- Működés és finanszírozás
A fórum hatékony működéséhez állandó titkársági, szakértői és elemzői háttér szükséges. Ennek keretében indokolt lehet szakmai bizottságok, eseti munkacsoportok és monitoring jellegű testületek létrehozása, amelyek előkészítik az üléseket, elemzik a jogalkalmazási tapasztalatokat, értékelik a szabályozás hatásait, és javaslatokat dolgoznak ki.
A fórum működéséhez normatív működési támogatás biztosítása is indokolt. Ez fedezetet nyújthatna különösen:
- hatástanulmányok és szakértői anyagok elkészítésére,
- statisztikai és munkaerőpiaci elemzésekre,
- szakmai egyeztetések és konzultációk megszervezésére,
- az uniós joganyagok hazai átültetésének előkészítésére,
Indokolt az is, hogy a támogatás kiterjedjen a fórumban tag szociális partnerek szakértői részvételének és megfelelő kapacitásának, humánerőforrásának biztosítására is, annak érdekében, hogy az országos érdekegyeztetésben való részvételükből adódó feladataikat hatékonyan tudják ellátni. Ennek indokoltságát a szociális párbeszéd megerősítéséről szóló tanácsi ajánlás is alátámasztja.
A kezdeményező partnerek meggyőződése, hogy a foglalkoztatáspolitika intézményi megerősítése, a társadalmi párbeszéd megújítása, valamint a verseny- és közszféra
Javaslat az országos munkaügyi kapcsolatok tripartit fórumának létrehozására
- A kezdeményezés indoka
A foglalkoztatáspolitika és az érdekegyeztetés intézményi megerősítése időszerű és stratégiai jelentőségű kérdés. A szociális párbeszéd, a működő munkaügyi kapcsolatok – melynek részét képzik a kollektív tárgyalások – együttesen járulnak hozzá (egyfajta alkotóelemekként) a demokratikus, jogállami működéshez is, azaz részei a fékek és ellensúlyok átfogó rendszerének.
A politikai stabilitás egyik elemét jelentő tripartit érdekegyeztetés rendszerének szereplőiként is érezzük, hogy a munka világa olyan mélyreható átalakuláson megy keresztül, amelyet egyszerre alakít a mesterséges intelligencia, az algoritmikus menedzsment, a platformgazdaság, a demográfia, a minőségi közszolgáltatások iránti politikai és társadalmi igény, valamint a környezeti változások okozta nehézségek.
A foglalkoztatáspolitika ma egyszerre a gazdasági versenyképesség, a társadalmi kohézió, a technológiai alkalmazkodás és a szakértelem újratermelésének egyik kulcsterülete. Ezért szükséges, hogy Magyarországon ismét legyen a munkaügyi kapcsolatoknak olyan országos, intézményesített fóruma, amely érdemi, rendszeres és átlátható keretet ad a munkavállalói, munkáltatói és kormányzati oldal közötti valódi érdekegyeztetésnek. A szociális partnerek proaktív, érdemi bevonása nemcsak szakpolitikai igény, hanem az európai szociális párbeszéd és joganyag követelményrendszere is. Javaslatunk egybevág a szociális párbeszéd megerősítéséről szóló tanácsi ajánlással, amelyben a Tanács említi a tripartit jelleget, a szociális partnerek időszerű, érdemi, szisztematikus bevonásának szükségességét, a partnerek megfelelő tájékoztatását, valamint a kapacitásépítés szükségességét is.
A Szociális Jogok Európai Bizottsága az elmúlt évtizedekben több ponton elmarasztalta hazánkat; az egyik fő kritika a kollektív alku hatékony promotálásának, támogatásának hiányosságaira mutat rá. A szociális párbeszéd hiányosságait a Bizottság a nemrég közzétett 2026-os országjelentésében is megállapítja. Az ahhoz kapcsolódó országspecifikus ajánlások 6. pontja pedig ismételten explicit felszólítást tartalmaz a párbeszéd rendszerének fentiekkel összhangban történő megerősítésére.
Különösen fontos jelenleg az is, hogy hazánk megfelelően teljesítse az Európai Uniós tagságából fakadó kötelezettségeit a munkajogi tárgyú irányelvek átültetésével és végrehajtásával összefüggésben. Sajnálatos aktualitást ad kezdeményezésünknek az ún. „bértranszparencia irányelv” implementálásának elmaradása.
- A társadalmi párbeszéd új szerepe. Szakértelem, tudásreprodukció és versenyképesség
A szociális párbeszéd ma már nem kizárólag érdekképviseleti vagy bérpolitikai kérdés. Az AI és a digitális átmenet korában a társadalmi párbeszéd a gazdasági alkalmazkodás, a konfliktusmegelőzés és a technológiai változások kezelésének egyik legfontosabb intézménye kell, hogy legyen. A foglalkoztatáspolitika egyik új központi kérdése ezért nemcsak az, hogy hány új munkahely jön létre, hanem az is, hogy miként őrizhető meg és termelhető újra a magyar gazdaság és társadalom tudásbázisa. A szakértelem újratermelése a következő évtized egyik meghatározó foglalkoztatáspolitikai kihívása lesz. Ez különösen fontos az iparban, az egészségügyben, az oktatásban, a közszolgáltatásokban, valamint a tudásintenzív ágazatokban.
A mesterséges intelligencia nem egyszerűen munkahelyeket alakít át, hanem a szakmai tudás átadásának, felhalmozásának és intézményi megőrzésének módját is. Ezért a foglalkoztatáspolitikát nem lehet kizárólag munkaerőpiaci statisztikákra vagy rövid távú bérkérdésekre szűkíteni. A tét a magyar gazdaság hosszú távú alkalmazkodóképessége és innovációs potenciálja.
A példák továbbra is azt mutatják: azok az országok, ahol a szociális partnerség és a hatékony szociális rendszerek (kiegészülve proaktív foglalkoztatáspolitikával) működnek, azok általában sikeresebbek és versenyképesebbek. Az erős szociális dialógus nemhogy gyengíti a versenyképességet, hanem ellenkezőleg: a kiszámíthatóságnak és a társadalmi konfliktusok tárgyalásos keretben tartásának köszönhetően növeli azt, intézményi előfeltételeként a tudásalapú, innovatív és alkalmazkodó gazdaságnak.
- Az országos fórum alapvető célja
A javasolt országos fórum a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet vonatkozó egyezményei és ajánlásai mentén tripartit elveken és módon működne: a Kormány, az országos munkáltatói érdekképviseletek és az országos munkavállalói érdekképviseletek részvételével. Szakítana azzal a 2011-2026 közötti kormányzati korszakban követetett gyakorlattal, hogy a két alrendszer teljességgel szétbontható és külön kezelhető.
Feladata lenne, hogy konzultatív, véleményező és javaslattevő fórumként közreműködjön a foglalkoztatást, a munkajogot, a munkaerőpiacot, a bérpolitikát, az adó- és járulékszabályokat, a szakképzést, a munkaügyi igazgatást (foglalkoztatás felügyelet és munkavédelem) érintő kormányzati döntések előkészítésében.
Az országos fórum különösen az alábbi kérdésekben rendelkezne előzetes konzultációs és véleményezési joggal.
- a foglalkoztatást érintő jogszabálytervezetek,
- a szakképzési, felnőttképzési struktúrák,
- az aktív és passzív foglalkoztatáspolitikai intézkedések,
- a munkavédelmi és foglalkoztatás-felügyeleti szabályok,
- a kollektív munkaügyi viták feloldására vonatkozó mechanizmusok állami működtetése,
- az adó- és járulékrendszer foglalkoztatást érintő módosításai,
- a minimálbérre, garantált bérminimumra és az országos/ágazati bérajánlásokra vonatkozó kérdések,
- az álláskeresési ellátások,
- a társadalombiztosítási rendszerrel összefüggő szabályozás,
- az állami költségvetés foglalkoztatási, közszolgálati, bérpolitikai és munkaerőpiaci vonatkozásai,
- az állami foglalkoztatottak foglalkoztatási keretszabályai,
- az Európai Unió munkaügyi, foglalkoztatási és szociális tárgyú joganyagának hazai átvétele, implementációval összefüggő kérdések,
- az Európai Szociális Kartának való megfeleléssel összefüggő kérdések,
- a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) normaalkotásával összefüggő kötelezettségek,
- a gazdaságpolitikával összefüggő, a munkavállalók és munkáltatók jelentős részét érintő alapvető kérdések.
A fórum célja az érdemi előzetes konzultáció biztosítása: a munka világát érintő jelentős jogszabályi, költségvetési és stratégiai döntések előkészítése során a szociális partnereknek időben, megfelelő információk birtokában és intézményes keretek között kell lehetőséget kapniuk álláspontjuk kifejtésére.
- Normatív és transzparens részvétel
A fórum hitelességének alapfeltétele, hogy a résztvevői kör ne eseti meghívásokon vagy informális politikai döntéseken alapuljon, hanem normatív, átlátható és ellenőrizhető szempontokon.
A részvételi feltételek meghatározásánál indokolt figyelembe venni különösen:
- az országos lefedettséget,
- a nemzetgazdasági ágazati jelenlétet,
- a képviselt munkavállalók, munkáltatók, illetve tagszervezetek számát,
- a tényleges érdekképviseleti tevékenységet,
- a kollektív munkajogi és társadalmi párbeszédben betöltött szerepet,
- a demokratikus és átlátható belső működést,
- az európai érdekképviseleti szervezetben való tagságot.
A cél egy olyan fórum létrehozása, amely egyszerre biztosítja a reprezentativitást, a legitimitást és a társadalmi párbeszéd valódi pluralizmusát.
- A fórum szerkezete
A fórum egységes intézményi keretben működne, az alábbi struktúrában:
- Általános, országos fórum, az országos szakszervezeti, illetve munkáltatói szövetségek és a kormány közötti, mind a verseny, mind a közszférát érintő kérdésekkel kapcsolatos makroszintű konzultációk és tárgyalások lefolytatására.
- Versenyszféra Konzultációs Fóruma, amely a vállalkozások működése, az ágazati bérpolitika, a magánmunkajog, a munkaerőpiaci szabályozás, az adó- és járulékrendszer, valamint a gazdasági versenyképesség kérdéseivel foglalkozna.
- Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum, amely a közszolgálati, közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, egészségügyi szolgálati, oktatási, rendvédelmi és más közszférabeli jogviszonyokat, továbbá a közszféra bér-, létszám- és foglalkoztatáspolitikai kérdéseit tárgyalná.
A két szakfórum (VKF, OKÉF) biztosítaná, hogy a versenyszféra és a közszféra sajátos problémái önálló szakmai figyelmet kapjanak.
- Működés és finanszírozás
A fórum hatékony működéséhez állandó titkársági, szakértői és elemzői háttér szükséges. Ennek keretében indokolt lehet szakmai bizottságok, eseti munkacsoportok és monitoring jellegű testületek létrehozása, amelyek előkészítik az üléseket, elemzik a jogalkalmazási tapasztalatokat, értékelik a szabályozás hatásait, és javaslatokat dolgoznak ki.
A fórum működéséhez normatív működési támogatás biztosítása is indokolt. Ez fedezetet nyújthatna különösen:
- hatástanulmányok és szakértői anyagok elkészítésére,
- statisztikai és munkaerőpiaci elemzésekre,
- szakmai egyeztetések és konzultációk megszervezésére,
- az uniós joganyagok hazai átültetésének előkészítésére,
Indokolt az is, hogy a támogatás kiterjedjen a fórumban tag szociális partnerek szakértői részvételének és megfelelő kapacitásának, humánerőforrásának biztosítására is, annak érdekében, hogy az országos érdekegyeztetésben való részvételükből adódó feladataikat hatékonyan tudják ellátni. Ennek indokoltságát a szociális párbeszéd megerősítéséről szóló tanácsi ajánlás is alátámasztja.
A kezdeményező partnerek meggyőződése, hogy a foglalkoztatáspolitika intézményi megerősítése, a társadalmi párbeszéd megújítása, valamint a verseny- és közszféra munkaügyi kérdéseinek rendszeres egyeztetése egyszerre szolgálja a munkavállalók biztonságát, a munkáltatók kiszámítható működését, a közszolgáltatások stabilitását és a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességét. Ennek köszönhetően a foglalkoztatást érintő döntések szélesebb társadalmi legitimációval, jobb szakmai megalapozottsággal és erősebb partnerségi szemlélettel születhetnének meg.
Magyar Szakszervezeti Szövetség
Munkástanácsok Országos Szövetsége
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája
munkaügyi kérdéseinek rendszeres egyeztetése egyszerre szolgálja a munkavállalók biztonságát, a munkáltatók kiszámítható működését, a közszolgáltatások stabilitását és a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességét. Ennek köszönhetően a foglalkoztatást érintő döntések szélesebb társadalmi legitimációval, jobb szakmai megalapozottsággal és erősebb partnerségi szemlélettel születhetnének meg.
Magyar Szakszervezeti Szövetség
Munkástanácsok Országos Szövetsége
Szakszervezetek Együttműködési Fóruma
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája
