Elfeledett városvezetők nyomában
Tizenhárom éves működése idején az egykori polgárváros külsődleges jegyeiben is szocialista fellegvárrá kezdett átalakulni
– Fekete László miskolci tanácselnökFekete László tizenhárom évig tartó tanácselnöksége idején hatalmas változások történtek Miskolcon. A lakáséhség és az életkörülmények javítása érdekében 1960-ban, illetve 1968-ban elfogadták az általános városrendezési tervének I. és II. ütemét, majd 1970-ben kormányhatározat született Miskolc általános rendezési tervének jóváhagyásáról. Ennek eredményeként a város legkülönbözőbb területein épültek a blokkos, majd 1969-től a házgyári technológiával épült bérházak, lakótelepek.[22] A tudatos lakásépítési program eredményeként folytatódott a kiliáni lakásépítés, megkezdődött a Győri kapu át- és kiépítése, az északi tehermentesítő út létesítése, új bérházak magasodtak 1966-tól a Bulgárföldön, 1967-től pedig a Szentpéteri kapuban, de elkészültek az első tervek is az Avas hegygerincének beépítésére, egy új városrész létesítését előirányozva.[23]
A nagyarányú lakásépítési program eredményeként némileg csökkent a város lakáséhsége, Fekete László tanácselnöksége idején azonban mintegy negyvenezerrel nőtt Miskolc lakosainak száma (1960-ban 144 ezer, 1970-ben már 181 ezer), így minden szándék dacára még csak lépést sem tudtak tartani a megnövekedett igényekkel. A lakótelepek építésének folyamata mindazonáltal Fekete időszaka alatt erősödött fel és az utána következő két évtizedben is folytatódott. Kétségtelenül Fekete László tanácselnöki időszakára tehető emellett az is, hogy az egykori polgárváros külsődleges jegyeiben is kezdett átalakulni „szocialista” Miskolccá, amelynek városképét szovjet mintára épített bérházak és lakótelepek határozták meg.
Észak-Magyarország, 1967. február 2.
A bérházak mellett a városban számos oktatási és kulturális épületet is létesítettek, illetve renováltak. 1959-ben befejeződött a színház átépítése. Részben az új lakótelepek emelésével párhuzamosan az 1960-as évektől számos új iskolát, óvodát és orvosi rendelőt építettek. A teljesség igénye nélkül továbbá 1959 és 1962 között felépült a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának székháza és a később Rónai Sándorról elnevezett művelődési ház. 1964-ben átadták a diósgyőri Ady Endre Művelődési Házat, majd befejeződött a diósgyőri vár tornyainak konzerválása. 1966-ban a város szívében avatták fel az utóbb Hámán Katóról elkeresztelt Miskolci Központi Leánykollégium és Szakközépiskola épületét, 1970-ben átadták a Népkert mellett épített sportcsarnokot, valamint a Széchenyi utcán nyílt Centrum Áruházat.[24]
Fekete László tizenhárom éves regnálása alatt a város vezetése igyekezett bővíteni és javítani a közszolgáltatásokat. A város egyre több területére jutottak el a közműszolgáltatások, az 1960-es években rengeteg addig komfort nélküli lakásba vezették be a gázt és biztosították a ivóvízellátást, de javították és bővítették a közvilágítást és a csatornázást is. Az Avason 1959-től üzemelt televíziós közvetítő-állomás, majd az Avasi Kilátó, illetve tévétorony 1963-as felépítésével javították a televízióközvetítést. Jelentősen átalakult, illetve bővült a tömegközlekedés. Noha a hejőcsabai villamosjáratot megszüntették, a járatok sűrítésével, új buszok és villamosok fogalomba helyezésével, majd a diósgyőri villamos pályaszakasz kétvágányúsításával jelentősen javult a város tömegközlekedése.[25]
Fekete László időszakához köthető továbbá számos olyan kezdeményezés, amely hagyományt teremtett. 1959-től részben az ő vezetésével tették szorosabbá a köteléket Miskolc első testvérvárosával, Katowicével, 1963-ban pedig a finnországi Tamperével létesítettek hasonló kapcsolatot. 1964-ben nyílt meg Miskolcon először a Magyar Rövidfilm és Televíziós Rövidfilm Fesztivált, amely 1989-ig teremtett hagyományt. 1970 óta pedig napjainkig a Miskolci Téli Tárlat[26] a régió egyik kiemelkedő képzőművészeti eseménye.
Észak-Magyarország, 1970. november 10.
