A Tisza Párt programjának 121. oldalán egy büntetőjogi reformra utaló mondat szerepel:
Felülvizsgáljuk a teljes büntetőjog-anyagot és szükség esetén szigorítjuk a szabályozást.
A működő és emberséges Magyarország alapjai című program elsősorban irányelveket fektet le a büntetőjogi szabályozás, a bírósági eljárások és az igazságszolgáltatás reformja területén.
A dokumentum büntetőjogi részét úgy lehet jellemezni, mint többféle célkitűzés kombinációját: egyszerre jelenik meg benne a büntető igazságszolgáltatás intézményi reformja és a helyreállító (jóvátételi) elemek erősítése, valamint a társadalmat leginkább irritáló visszaélésekkel (korrupcióval, családon belüli és a gyermekek elleni jogsértésekkel) szembeni szigorúbb fellépés vállalása.
Korrupcióellenesség, átláthatóság
A program kiemelten (a kifejezést 64-szer szerepeltetve) szól a korrupció elleni eszközökről. Először is zéró toleranciát hirdettek annak minden formájával szemben, aminek érdekében felállítják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, és feltárják az elmúlt húsz év korrupciós ügyeit, gazdasági és politikai visszaéléseit.
A Tisza-kormány a héten nyújtotta be a parlamenthez azt a korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot, amelytől az Európai Unió által visszatartott források felszabadítását várja. Az indítvány több büntetőjogi elemet is tartalmaz:
- Bűncselekménnyé nyilvánítják a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértését: egy évig terjedő szabadságvesztést kaphat, aki bevallását a hiánypótlásra meghatározott határidőn belül önhibájából elmulasztja; és akár két év börtönnel is sújtható lesz, aki vagyoni helyzetét lényeges tény tekintetében valótlan tartalmú nyilatkozat tételével, valós tény elhallgatásával vagy más módon eltitkolja.
- Bővítik az Integritás Hatóság hatáskörét. A szervezet ezután bármely érintett személytől vagy intézménytől adatokat kérhet majd be, ellenőrizheti a vagyonnyilatkozatokat, és kisebb hiányosságok esetén százezer és ötmillió forint közötti bírságot szabhat ki.
- Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításával erősítik a fizetési műveletek átláthatóságát, segítve ezáltal a bűnüldöző szervek, illetve korrupció ellen fellépő más hatóságok munkáját is.
A kormány beadta a csatlakozási kérelmet az Európai Ügyészséghez, amely várhatóan 2027 elejétől kezdi meg működését hazánkban. A szervezet ügyészei a tervek szerint akár 2021-ig visszamenőleg nyomozhatnak olyan hazai és határokon átnyúló csalási ügyekben, amelyek sértik vagy veszélyeztetik az EU pénzügyi érdekeit. Ezeket a korrupciós ügyeket joguk lesz saját hatáskörbe vonni, és ez esetben a hazai hatóságok nem nyomozhatnak tovább ugyanabban az ügyben.
Vizsgálóbizottság a gyermekvédelemre
A program egyik leghangsúlyosabb része a családon belüli és a gyermekek elleni jogsértésekre vonatkozó szabályozást érinti. A munkaterv azonban bántóan kevés konkrétumot tartalmaz:
- szigorúbb szabályokat alkotnak a családon belüli erőszak visszaszorítására, és kikényszerítik azok végrehajtását és betartatását;
- bővítik és szigorúbbá teszik a gyermekek büntetőjogi védelmét;
- a gyermekeket érintő eljárásokban nagyon rövid határidőket vezetnek be.
Ígéretük szerint azonnal nekifognak a gyermekvédelem rendbetételének. Ennek első lépéseként a parlament felállította a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottságot, amelynek év végéig kell elkészítenie jelentését. A bizottságot a tiszás Diószegi Judit vezeti, két alelnöke Panyi Miklós (Fidesz) és Dúró Dóra (Mi Hazánk), míg további két tiszás (Jakab Zsuzsanna, Melléthei-Barna Márton) és egy KDNP-s (Juhász Hajnalka) tagja van.
A vizsgálóbizottságok felállásához kapcsolódva egy törvényjavaslat, amelynek zárószavazását június 15-én tervezik, kiegészíti a Büntető törvénykönyvet az országgyűlési vizsgálóbizottság munkájának akadályozása elnevezésű bűncselekménnyel. Eszerint
aki az Országgyűlés vizsgálóbizottsága előtt, az Országgyűlésről szóló törvény alapján fennálló együttműködési kötelezettségének szándékosan, alapos indok nélkül nem tesz eleget, és ezzel a vizsgálóbizottság munkáját akadályozza, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Hasonló mértékű büntetésre számíthat, aki a bizottság előtt szándékosan valótlan nyilatkozatot tesz, a valót elhallgatja, vagy valótlan adatot szolgáltat; míg bűntettért akár háromévi börtön vár arra, akinek a cselekménye valamely bűncselekmény elkövetését szolgálja, vagy annak leplezésére irányul.
Helyreállító igazságszolgáltatás
A Tisza-kormány nem szabott meg határidőt, hogy meddig vizsgálják felül a teljes büntetőjogi szabályozást, ahogy azt sem részletezték, mit értenek az alatt, hogy ahol szükségesnek látják, ott szigorítják a büntetőjogi rendelkezéseket.
Az eddig alkotott két új bűncselekményi tényállás arról tanúskodik, hogy a Btk. átvilágítása során a büntetési tételek emelésére lehet számítani. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a vizsgálóbizottság munkájának akadályozását szankcionáló bűncselekményi tényállás kapcsán megjegyezte, hogy a vizsgálóbizottságok nem bíróságok, mégis aránytalanul szigorú eszközöket kapnak.
Miközben a bizottságok nem büntetőeljárásokat folytatnak le, és nem egyedi jogi felelősséget vizsgálnak, hanem rendszerszintű problémákat és politikai felelősséget akarnak feltárni, azok, akik akadályozzák a bizottság munkáját, igazságszolgáltatási szintű következményekkel találhatják szemben magukat, ami eléggé aránytalan.
Ennél kedvezőbb a fogadtatásuk a helyreállító igazságszolgáltatás (restorative justice) irányába mutató elképzeléseknek. A program kifejezetten támogatja a mediációt, a közösségi munkát, a jóvátételi programokat és a kártérítési elemeket. Az igazságszolgáltatásnak „jóvátételt is kell jelentenie az áldozatnak”. Ugyanakkor nem a Tisza-kormány az első, amely a bírósági eljárások jelentős felgyorsítását ígéri. Igaz, ehhez biztosítanák a szükséges költségvetési forrásokat, és a jogszabály-módosítások előkészítésébe a bíróságokat is bevonnák.
(Borítókép: Magyar Péter 2026. június 1-jén. Fotó: Tövissi Bence / Index)
