„Elfogadhatatlan volt, hogy egy felhatalmazással nem rendelkező külső szereplő közvetlenül avatkozzon be az oktatás szakmai kérdéseibe, minősítsen oktatókat, vagy hallgatók jelenlétében tegyen vállalhatatlan kijelentéseket”
– mondta az egri egyetemen a Professzorok Tanácsa ülésén Pap József történész arról, hogy mint megírtuk, Takaró Mihály szinte szabadon garázdálkodhatott a katolikus fenntartású egri egyetemen: Orbán Viktor magát irodalomtörténésznek gondoló tanácsadója, miután szabad kezet kapott saját nemzeties mániái kiélésére a Nemzeti Alaptanterv és tankönyvfejlesztés kapcsán, a tanárképzést is megpróbálta újrahuzalozni. Ennek Egerben az volt az eredménye, hogy antiszemita megjegyzésekkel tarkított előadásokat tartott az oktatóknak és a hallgatóknak, átnézte a tanterveket, vizsgákra akart beülni, és tantárgyakat törölt, ha nem tetszettek neki a címük. Az oktatók helyes ideológiai álláspontja iránt is erősen érdeklődött.
„Ennek nem lett volna szabad megtörténnie, és az ilyen jellegű politikai nyomást vissza kellett volna utasítani”
– mondta a mostani vitán Pap József, arra utalva, hogy az egyetemi vezetés sem állt ellen Takaró fellépésének.
Pajtókné Tari Ilona rektor (a fideszes Pajtók Gábor képviselő felesége) a 444 kérdésére utólag sem látott problémát Takaró egri megjelenéseiben, állítása szerint pedig az antiszemita szövegekről nem volt tudomása – noha erről széles körben beszéltek az egyetemen.
Az egri egyetemen már alulról elindult egy belső etikai vizsgálati kezdeményezés Takaró Mihály fellépései kapcsán.
3 Responses
Zozó féle söpredék
ja, ja: 444 magyar-magyar viszályszító:
„Szerencsére, egyértelműen véget ért az elmúlt másfél évtized kórosan tudás és tudományellenes, tudomány, oktatás és felsőoktatáspolitikai gyakorlata. A rektor asszony a mi javaslatainkhoz fűzött reflexióban ugyan valamiféle virágkorként értelmezte ezt a korszakot, ám a tények ezt egyáltalán nem támasztják alá”
– mondta az egri vitán Pap József, az egyetemi átalakulás egyik kezdeményezője, azt hangsúlyozva, hogy most ki lehet használni az újrakezdés előnyeit az egyetem javára.
„A józan ész uralma mentes a szélsőségektől. A magyar autokrata rezsim másfél évtizede nem törekedett semmiféle egyensúlyra, szembement a józan ész elveivel, viszont kizárólagosságra törekedett az élet minden területén. Ennek vége – s erre éppen az egyetem polgársága zömét adó fiatal generáció mondott érzelemdús nemet”
– mondta a vitán Rainer M. János, a Történettudományi Doktori Iskola vezetője. Ő „új egyetemi alkotmányt”, új kezdetet javasolt, ami „megteremti a fenntartó és az egyetem egyenrangúságon és akadémiai szabadságon alapuló partneri viszonyát ”.”
Csak a zsidók írhatják meg a helyes= az igaz magyar irodalmat, történelmet. Nem tudtad?
A Történelemtanárok Egylete nemrég a kötelező erkölcstan tanításának eltörlését, a hittan fakultatív oktatását követelte. Ezzel szemben a Magyar Filozófiai Társaság szerint az etikaórákra feltétlenül szükség van a közoktatásban, alaptantárgyként.
Arra kérjük a kormányzatot, az oktatási tárcát, hogy ismerje el és használja fel az etikaórákban, etikatanár-képzésekben meglévő potenciált a közoktatás megreformálása során – írja nyílt levelében a Magyar Filozófiai Társaság (MFT). A civil szervezet Facebook-oldalán azután tette közzé gondolatait az etikaoktatás fontosságáról, miután másfél héttel ezelőtt a Történelemtanárok Egylete állásfoglalásában követelte „a kötelező erkölcstan oktatásának megszüntetését, valamint a hittan fakultatív formában történő tanítását”.
A filozófusok amellett, hogy üdvözlik a közoktatásban tervezett változásokat, elsősorban a gyermekbarát, pedagógusbarát és demokráciabarát irányvételt, kiemelik, hogy az etikatanár-képzésben tanító szakembereknek, etikatanároknak éppen ezen értékek védelmében és az etikaoktatás képviseletében meg kell szólalniuk. – Attól tartunk, hogy sokan félreértik vagy nem tudják pontosan, mit jelent, illetve milyen lehetőségeket hordoz az etikaoktatás a közoktatásban, és összetévesztik azt a világnézeti alapokon nyugvó hit- és erkölcstannal – teszik hozzá, különösen, hogy a történelemtanárokat tömörítő szervezet azt is írta, hogy „az Alkotmánynak nem kellene kötelező értékrendet előírnia, a vallási és világnézeti hovatartozás pedig magánügy”.