Ezúttal azonban nem támadó szándék nélkül repültek át légiterünkön, hanem vandál pusztítás jelezte útjukat és Kolozsvár polgári lakosságának is meg kellett hoznia a maga áldozatát” – így kezdi beszámolóját az Ellenzék napilap Kolozsvár történetének egyik legszörnyűbb napjáról, 1944. június másodikáról.
A bombázás 9 óra 14 perckor kezdődött el, a támadás célpontja a vasútvonal volt mintegy 5 kilométer hosszúságban, 6–700 méter széles sávban, de súlyosan érintette a környéket is. A város légvédelmét ellátó ágyúk tehetetlenek voltak a 6000–7000 méter magasságból támadó amerikai repülőgépekkel szemben. Ötven percig tartott a szőnyegbombázás, nagyjából 1200 bomba hullott a városra. A hivatalos jelentés szerint 327 földszintes ház és 58 emeletes ház súlyosan, 792 pedig könnyebben megrongálódott. Több százan – egyes források szerint 459 személy – vesztették életüket, ártatlan civilek, nem beszélve a rengeteg sebesültről.
Észak-Erdély területén nemigen voltak hadászati szempontból jelentős célpontok, a bombázással elsősorban a normandiai partraszállást akarták előkészíteni a szövetséges csapatok. A vasúti közlekedés megbénításával akarták megakadályozni, hogy a német csapatokat a keletiről a nyugati hadszíntérre átcsoportosítsák, és jugoszláviai, magyarországi és romániai területeken bombázták a vasúthálózatot. Történészek szerint a magyar rádió a támadás előtt egy órával figyelmeztetett ugyan egy légitámadásra, de Kolozsvárt nem említette a várhatóan érintett települések között. A város lakosságának ezért a figyelmeztetéstől számítva 10 perce volt óvóhelyre vonulni.
Szabó Dénes (1907–1982) fotóművész, a Fotofilm vezetője a légitámadás után járta végig állványával a bombázásban érintett utcákat, néhol felmerészkedett a romos épületek emeletére. A középületek, kertes házak és bérházak állapotát egyaránt megörökítette. Emellett a fényképein megjelennek a romokat takarító civilek és katonák, a sokk után is szorgosan dolgozó városiak. Rutinos fényképészként a fotóiból albumot szerkesztett, az esetek többségében gondosan azt is jelölte, hogy pontosan mit örökített meg. Fényképalbumát évekig őrizte a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, majd hosszú lappangás után 2020-ban került nyilvánosságra. Papp Annamária történész, újságíró és Rohonyi D. Iván fényképész részben ezekből szerkesztett albumot a bombázás pusztításáról, Megsebzett Kolozsvár (A Fotofilm műhely fényképalbuma az 1944. június 2-i amerikai bombázásról) címmel. Mostantól a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és Maksay Ádám jóvoltából az Azopan Fotóarchívumban is elérhetőek lesznek az album képei.
