A KSH adatai szerint egy 62 éves nő várhatóan még 20,9 évet él – ez bőven elég ahhoz, hogy a döntés pénzügyileg is komolyan számítson.
Miért érdemes ezzel egyáltalán számolni?
A legtöbben úgy döntenek a Nők40-ről, ahogy a legtöbb nagy életdöntést meghozzák: érzésből, a környezetük tapasztalata alapján, vagy mert valaki azt mondta, hogy érdemes élni vele, amint lehet. Ez nem feltétlenül rossz kiindulópont – de az egyéni élethelyzet és a számok meglepően sokat mondanak.
Érdemes megnézni, hogy milyen utakat lehet választani:
- Az első út: a példában szereplő nő 62 évesen igényli a Nők40-nyugdíjat, és onnantól csak a nyugdíjából él. Az ő nyugdíjának összege 345 680 forint. A számítás feltételezi, hogy a példánkban szereplő hölgy a mindenkori bruttó mediánbért keresi és kereste, ennek nettó értéke induláskor havi 405 000 forint.
- A második út: ha a hölgy szintén 62 évesen igényli a nyugdíját, de mellette tovább dolgozik 65 éves koráig – immár saját jogú nyugdíjasként.
- A harmadik: egyáltalán nem megy nyugdíjba 62 évesen, hanem végig aktív marad 65 évig, és ennek köszönhetően magasabb nyugdíjat kap.
Nagyon megéri nyugdíjasként dolgozni
A második út – a nyugdíj melletti munka – egy kevéssé ismert adójogi előnyt aknáz ki.
A saját jogú nyugdíjas munkavállaló nem fizet társadalombiztosítási járulékot, csak személyi jövedelemadót.
Ez azt jelenti, hogy ugyanakkora bruttó bérből 85 százalékot visz haza, míg egy aktív munkavállaló csupán 66,5 százalékot, így a bruttó mediánbérből egy nyugdíjas 517 650 forintot kap kézhez. Ez érhető módon attraktívvá teszi a nyugdíj melletti munkavállalást.
A 62 és 65 év közötti három évben ezért a második úton járó nő egyszerre kap nyugdíjat és magasabb nettó bért, mint amit aktív munkavállalóként keresne. Havonta összesítve ez eléri a 863 ezer forintot, miközben a harmadik úton lévő aktív munkavállaló 405 ezer forint körül keres.
Ez az előny 65 éves korra már 17,6 millió forintos kumulált különbséggé hízik.
