Tíz ikonikus belvárosi épület históriáját teszi elérhetővé QR-kódos táblák segítségével a miskolci önkormányzat és a Miskolc Holding Zrt. által közösen indított helytörténeti projekt. A Kőbe írt történetek névre keresztelt kezdeményezést Tóth-Szántai József polgármester és Reiman Zoltán helytörténész mutatta be május 11-én, hétfőn – Miskolc Város Napján.
Az ötlet lényege egyszerű: a kiválasztott épületekre felszerelt táblákon elhelyezett QR-kód beolvasásával az okostelefonok tulajdonosai azonnal a város honlapjának egy aloldalára jutnak, ahol archív fotók, régi képeslapok, dokumentumok és leírások elevenítik meg az adott ház múltját. Az anyagokat Reiman Zoltán és Kelecsényiné Gombos Ágnes, a Miskolc Holding Zrt. műszaki menedzsere állította össze az önkormányzat, illetve a holding ingatlangazdálkodási igazgatóságának archívumait felhasználva.
A projektben szereplő tíz épület mindegyike meghatározó szerepet játszott a város elmúlt néhány száz évének történetében. A Luther-ház, a Doró cukrászda, az Almássy-kúria, az Erzsébet fürdő, a Rákóczi-ház – közismertebb nevén a Sötétkapu –, a Kispipa vendéglő, a Weidlich-udvar, a Miskolci Nemzeti Színház, a Hitelintézeti Palota és a Három Rózsa Szálloda egyaránt helyet kapott a sorozatban.
„Ezek az épületek meghatározták Miskolc elmúlt néhány száz évét, és mind a mai napig meghatározzák a város képét” – mondta a polgármester a bemutatón. Kiemelte a Miskolci Nemzeti Színházat, amely a mai Magyarország területén az első kőszínház volt, de szóba kerültek a Sötétkapu és a Weidlich-udvar is – utóbbit szokás az akkori kor egyik első plázájaként emlegetni.
