Vigyázat, ez PSYOP.Megnéztem Balásy Gyula interjúját. Többször is. Hanggal, hang nélkül, újra és újra. Valami nagyon nem stimmelt.
Balásy nem akárki. A Lounge–New Land-cégkör tulajdonosaként évekig a NER kommunikációs gépezetének egyik legfontosabb szereplője volt. Az állami kampányok, plakátok, rendezvények, gyűlöletre épített politikai üzenetek milliárdos rendszerében hajózott az élvonalban.
Most pedig egyszer csak beszalad a nyilvánosság elé, és kicsikart könnyek között bejelenti, hogy lemond a cégeiről az állam javára.
Szép jelenet. Túl szép.
A síró kiskutyásra igazított szemöldök, a kikészített zsebkendők, a nagy erkölcsi gesztus, a „mindent odaadok” drámája.
Tiszta mozi. Csak éppen nem tiszta történet.
Mert közben a tények makacs dolgok. Ezek a cégek nem a szabad piacon nőttek ekkorára. Állami megrendelésekből, közpénzből, központilag irányított kommunikációs rendszerben lettek óriások. A szabad sajtó évek óta írja: tíz- és százmilliárdos nagyságrendű megbízások, sorozatos tendergyőzelmek, gyakorlatilag leválthatatlan állami kommunikációs pozíció.Meg kell hatódni, el kell alélni, meg kell a szívnek szakadni? Van aki ezt beveszi?
Inkább figyelni kell!
Mert lehet, hogy amit látunk, az nem megtisztulás.
-Lehet, hogy vagyonmentési dramaturgia. -Lehet, hogy a „nagy áldozat” valójában egy előre megírt jelenet, amelyben a papíron hatalmas értékű, de politikailag már kockázatossá vált cégeket látványosan odadobják, miközben a rendszer valódi nyeresége, kapcsolatrendszere és elrejtett vagyona máshol mozog tovább. (akár Miskolcon is…(?)
A maffiaszerű rendszerek ritkán hagyják hátra a saját embereiket. Inkább szerepet osztanak nekik.
Balásy most nemcsak beszélt. Eljátszott valamit.
A kérdés az, hogy kinek szólt az előadás.A közvéleménynek?
A leendő elszámoltatóknak?
A saját táborának?
Vagy azoknak, akik most csendben pakolják át a rendszer még menthető részeit?
Nézzétek meg az interjút.
Aztán nézzétek meg, hogyan nőtt ekkorára a Lounge–New Land-birodalom.
Nézzétek meg a közpénzes megbízásokat, a luxust, a kapcsolati hálót, a kampányokat, amelyek éveken át formálták az ország közbeszédét.
Majd döntsétek el: ez megbánás volt?
Vagy egy újabb, gondosan megrendezett NER-jelenet?
Én az utóbbira tippelek.
Link a kommentben.
És nagyon várom a „Testbeszéd” elemzést.
Mert ez az alakítás külön fejezetet érdemel.
És még valami.
Vazzeg… szenvelgő, lebegős Gyula és társai!
Az a könny akkor lett volna hiteles, amikor egyetlen döntéssel lenyúltatok egy működő, sikeres fesztivált.
Azt a munkát, befektetést amit 14 év alatt raktam össze.
Azt az értéket, amit közösséggel, hittel, kitartással építettünk fel.
Azóta 16 év telt el. Miközben te gazdagodtál, én elvesztettem mindenemet!
A történetet mindenki ismeri, aki benne volt.
Ugye emlékszel rá, Gyula?
Ugye nem kell emlékeztetnem…?
Vergődj még egy kicsit és irány a böri!
Undorító vagy, szégyeld magad!
4 Responses
Editke tán kevésbé undorító?
Értsétek már meg Végre!!! Félnek !! Nehéz életük volt.
https://www.facebook.com/reel/955575850729871
Editke,Anikó,egy kutya.Minsdkettőnek élete a zsé,semmi más.Születési hiba.Shalom!
Kocsonya kocsonya