Három év alatt sikerült meghússzoroznia veszteségét a Miskolc határában működő angol alkatrészgyártónak. Negatív tőkehelyzete miatt évek óta törvénytelenül működik, hívta fel a figyelmet könyvvizsgálója márciusi jelentésében, a tulajdonos az ígért tőkepótlást nem teljesítette. A 2023-ban átadott zöldmezős vállalkozást a kormány 17 milliárd uniós forrással forinttal próbálta megtámogatni, ha az Európai Bizottság nem lép közbe.
2023-as indulása óta lejtős pályán halad a Felsőzsolcán működő angol érdekeltségű GKN Automotive Hungary Kft. Erről két évvel ezelőtti cikkünkben számoltunk be. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a 2023-as gyáravatáson azzal büszkélkedett, hogy az autóipari alkatrészeket előállító vállalat a mintegy 52 milliárd forintos zöldmezős beruházás keretében megépülő üzemével a BMW-t, a Mercedes-Benzt, a Suzukit és a Volkswagent fogja kiszolgálni.
5 Responses
MOK: minden hatodik orvos csak a magánellátásban gyógyít, az államiban nem
Magyarán: a Fidesz belebuktatta az SZDSZ-t a magánegészségügyi rendszer kiépítésének tervébe, aztán stikában megvalósította ugyanazt, amit az SZDSZ akart. Illetve nem ugyanazt, hanem annak egy sokkal gagyibb, de cserébe drágább változatát…
ha Orbán Viktor nem fogadja el az eredményt, és azt állítja, hogy „külföldi beavatkozás történt”, illetve elcsalták a választást. Úgy látja, ilyen helyzetben a hatalom a Kúriára is támaszkodhat, de akár az ultrákat és a biztonsági apparátust is mozgósíthatja, az pedig „könnyen eszkalálódhat.”
Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnök szükség esetén akár a fegyveres terrorista csoportokkal szembeni közvetlen beavatkozásra is bevetette volna az országába érkező a magyar katonákat – derül ki a 2023-ban Orbán Viktornak küldött leveléből, amelynek egy részlete a Telex birtokába került. A dokumentumnak azért van jelentősége, mert ez adott volna jogalapot a magyar katonáknak a csádi tartózkodásra.
Arra, hogy a magyar katonák Csádban valóban harcolni fognak, a jelek szerint a magyar fél is készült, a két ország közötti, úgynevezett jogállási megállapodás szerint ugyanis a Csádban végrehajtandó műveleti feladatok között „katonai eszközök felhasználásával” történő „katonai feladatok” végrehajtása is szerepelt. Ezeket a magyar katonák csádi kérés esetén akár önállóan, a csádi hadsereg nélkül is végrehajthatták volna.
Törölték volna az előterjesztésből a csádi elnök levelét, de a tervezetben még benne maradt
A magyar parlament még 2023-ban, a csádi elnök meghívó levelére hivatkozva szavazta meg a magyar honvédség csádi katonai missziójára vonatkozó felhatalmazást. Az országba magyar csapatok mostanáig nem mentek, a felhatalmazás pedig 2025 végén lejárt.
A Telex és a 444 birtokába került dokumentumok szerint a Honvédelmi Minisztérium tavaly novemberben még a felhatalmazás meghosszabbításán dolgozott, mert még idén katonákat küldött volna Csádba. A tervek szerint először 30, később 200 katona ment volna ki, a missziónak csak a logisztikai része 21 milliárd forintba került volna.
A misszióra vonatkozó felhatalmazás meghosszabbítása tavaly végül nem ment át a kormányon, a 444 szerint azért, mert Orbán Viktor nemzetbiztonsági tanácsadója nem tartotta „időszerűnek”, így azt a kormány végül nem tárgyalta. (A 444 cikkének ezt a részét később a Zebra DPK-ban a csoport adminisztrátora megerősítette.)
A Telexhez kiszivárgott dokumentumok szerint a Honvédelmi Minisztérium a minősített határozat tervezetéhez mellékelte Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnök 2023. szeptember 19-én kelt, Orbán Viktornak címzett levelét, amelyben behívta a magyar csapatokat az országba. A levél szövegét az előterjesztésből a minisztériumok jogalkotási munkáját koordináló Miniszterelnöki Kormányiroda törlésre javasolta, mert szerintük „nem szükséges minden információ megjelenítése”, amit a HM a határozatba belerakott.
Ez a behívó levél több formaságnál, mert a nemzetközi jog tiltja, hogy egy ország katonái egy másik ország területére lépjenek, ezt csak akkor tehetik meg, ha kapnak a befogadó ország vezetésétől egy behívó levelet, amelyben kifejezetten kéri a jövetelüket. Bár a levélre a kormány korábban többször hivatkozott – és arra hivatkoznak a 2023-as parlamenti határozatban is – annak a szövege eddig nem volt nyilvános, azt még a parlament Honvédelmi Bizottságában sem mutatták be.
xxxxx