Huszonöt évig várt álmai autójára a miskolci főorvos
Fotó. Pozor. A képen nem a cikkben szereplő autó látható
Csollák István, akit Miskolcon és Szirmabesenyőben egyaránt jól ismerhetnek, maga is büszkén posztolta ki Facebook-oldalára. Immár Saab-tulajdonos, amire negyedszázada vágyott. A Boon.hu felkereste őt, és megkérdezte: miért?
Fotó: Takács József
„Főorvosként miért vettem Saabot?”
A miskolci háziorvost mellesleg nem csak saját (jelenlegi) páciensei ismerhetik, hanem sokan mások is, sőt, akár bármely olvasó számára ismerősen csenghet a neve. Gyakran szerepel ugyanis szakértőként a helyi és az országos sajtóban, amellett a sportéletben is aktívan jelen van. Néhány nappal ezelőtti facebookos posztja pedig az autózásban járatosak körében kelthetett érdeklődést.
Egy darabot abból az időből, amikor az autókat még mérnökök tervezték, nem marketingesek. Egy autót, ami egy repülőgép-gyártó gondolkodásából született.
Megpróbálom megmenteni, és visszaadni neki azt az utat, amire született.
A fentieket írta ki közösségi médiás oldalára, jópár fotóval színesítve a bejegyzést. Néhány napra rá pedig az alábbiakkal egészítette ki:
Sokan kérdeztétek, hogy főorvosként miért vettem egy Saabot. Elmesélem a történetet.
2001-ben, amikor friss orvosként megkaptam a diplomámat, az orvosi fizetés kb. 45 000 forint volt. Fiatal lelkes doktorként besétáltam a debreceni Saab-szalonba, és mondtam, hogy nekem ezek az autók nagyon tetszenek. Az eladó végignézett rajtam, majd udvariasan közölte: Doktor úr… ezek az autók nem az orvosi pénztárcához vannak szabva.
Eltelt majdnem 25 év. Most vettem egy 2006-os Saabot. Kicsit későn, kicsit használtan, majdnem 20 évesen… De végre az orvosi pénztárcához lett szabva.
Csollák István, akit Miskolcon és Szirmabesenyőben egyaránt jól ismerhetnek, maga is büszkén posztolta ki Facebook-oldalára. Immár Saab-tulajdonos, amire negyedszázada vágyott. A Boon.hu felkereste őt, és megkérdezte: miért?
Fotó: Takács József
„Főorvosként miért vettem Saabot?”
A miskolci háziorvost mellesleg nem csak saját (jelenlegi) páciensei ismerhetik, hanem sokan mások is, sőt, akár bármely olvasó számára ismerősen csenghet a neve. Gyakran szerepel ugyanis szakértőként a helyi és az országos sajtóban, amellett a sportéletben is aktívan jelen van. Néhány nappal ezelőtti facebookos posztja pedig az autózásban járatosak körében kelthetett érdeklődést.
Egy darabot abból az időből, amikor az autókat még mérnökök tervezték, nem marketingesek. Egy autót, ami egy repülőgép-gyártó gondolkodásából született.
Megpróbálom megmenteni, és visszaadni neki azt az utat, amire született.
A fentieket írta ki közösségi médiás oldalára, jópár fotóval színesítve a bejegyzést. Néhány napra rá pedig az alábbiakkal egészítette ki:
Sokan kérdeztétek, hogy főorvosként miért vettem egy Saabot. Elmesélem a történetet.
2001-ben, amikor friss orvosként megkaptam a diplomámat, az orvosi fizetés kb. 45 000 forint volt. Fiatal lelkes doktorként besétáltam a debreceni Saab-szalonba, és mondtam, hogy nekem ezek az autók nagyon tetszenek. Az eladó végignézett rajtam, majd udvariasan közölte: Doktor úr… ezek az autók nem az orvosi pénztárcához vannak szabva.
Eltelt majdnem 25 év. Most vettem egy 2006-os Saabot. Kicsit későn, kicsit használtan, majdnem 20 évesen… De végre az orvosi pénztárcához lett szabva.
– Kopog egy kicsit – mentegetőzik, amikor a Zsolcai kapu környékén és megkérjük, tegyünk pár kört közösen, lássuk, ahogy megy, és közben megtudhassunk valamennyit a háttértörténetről. Épp a napokban hozta vissza a szerelőtől, semmi komoly, csak egy kis lakk-hibát kellett javítani. Kezdésként orvosi pályájának bemutatására kértük. – Húsz évet dolgoztam a sürgősségi ellátásban, ebből tizet a mentőknél, ötöt a miskolci állomás vezetőjeként. Aztán másik évtizedet a sürgősségi betegellátó osztályon a Semmelweis, majd a megyei kórházban, osztályvezető főorvosként. Közben 2015-től mentem ki körzetbe, de voltam ügyeletekben orvos igazgató. Szirmabesenyőben háziorvoskodom, de üzemorvosként, sportorvosként, sőt, börtönorvosként is dolgozom – szaladunk végig az ötven éves szakember karrierjének főbb állomásain.
2 Responses
Nyugat-Európa egyre szabályozottabb…
Parkolás, tiltások, korlátozások – sok helyen már nem az a szabad élet, amit keresünk.
👉 De van választásod!
➡️ Menj kelet felé!
🇹🇷 Törökország
🇬🇪 Grúzia (Georgia)
🇦🇲 Örményország
🇰🇿 Kazahsztán
🇺🇿 Üzbegisztán
A többi régió kicsit most probélmás.
Van pár utazonk akik már ebben a régioban is mozogtak párszor / ugyan nem lakóauto hanem overlnderekkel ,
De most is van kint egy kisebb csoport akkár Omán , is lehet célpont – 2027 be van is egy nagyobb csapat terv amiről tudok .
Válaszd Keletet :
több szabadság
✔️ kevesebb tiltás
✔️ barátságos árak
✔️ igazi felfedezés
❄️ Vagy irány ÉSZAK!
• 🇳🇴 Norvégia
• 🇸🇪 Svédország
• 🇫🇮 Finnország
• 🇵🇱 Lengyelország
• 🇱🇹 Litvánia
• 🇱🇻 Lettország
Esetleg
• 🇷🇴 Románia
• 🇧🇬 Bulgária
• Albánia
✔️ brutális természet
✔️ vadkemping sok helyen
✔️ csend, nyugalom
✔️ igazi szabadság érzés
🧭 Ne csak utazz… FEDEZZ FEL!
👉 Ne a tiltásokhoz alkalmazkodj
👉 válaszd azt, ahol még él a lakóautós élet
REBCO avagy az OROSZ KŐOLAJ szerelme
Az orosz csodaolaj kérdés margójára kénytelen vagyok megírni az IGAZAT. Mert 40 évet ezzel dolgoztam. Úgy írom ezt, hogy nem kell olajmérnöknek lenned, mégis megértsd, a kormány hazudik.
Az orosz energetikai függésünket még a szocializmusból zokszó nélkül átvettük, mint egy istencsapását. Föl sem merülhetett, hogy váltsunk a mi körülményeinkhez jobban passzoló olajra. Pedig a 90 -es évektől már kezünkben voltak olyan optimáló /szimulációs programok, amelyekkel simán kiszámoltuk, hogy a REB egy nagyon költséges feldolgozású olaj.
Pár apróság, amit nemigen tud az átlag magyar: Az orosz URAL Blend már a hetvenes években , amikor én a Dunai Finomítóban kezdtem a kőolajfeldolgozói pályámat is igen „koszos” volt, vagyis sok kiülepítetlen sósvizet hozott magával, hektikusan változó arányban.
Átlagosan minden tonnában kapunk ca. 100 gramm, vagyis egy kis zacskónyi sót. 100 mg/liter, ez ennyi.
Az AV-3 , a DF legnagyobb primer desztillációs üzeme sok üzemzavart élt meg az ún. sómentesítő berendezéseinek túlterheltsége miatt. A reklamációnkra érdemi reakciók hozzánk, akik „szívtunk ” vele soha sem jutottak vissza.Az URAL REBCO ( ez is a hivatalos nevek egyike ) a magas NaCl és kéntartalma miatt nagyon „eszi” a az elő és főlepárló tornyokat és a tálcák gyorsan telnek korrózió okozta szennyeződéssel, ami rontja a rektifikáció hatásfokát.
A 60 % körüli vákuumtermék soknak számít, és ezzel arányos az energetikai többlet, amivel ezeket a középnehéz olajokat fel lehet dolgozni.
A Katalitikus Krakk üzem ugyan csodálatos termékeket gyárt a vákumfrakciókból, de minden tonna alapanyagra ca. 10 %-nyi részt energiaekvivalenciában elveszítünk.
Amikor ezeket tényeket közöltük ( Rabi István és más fejlesztő/kutató csapata , ahol én is teamtag voltam ) megdicsérték a munkát, majd gyorsan elföldelték. Az orosz import szent tehén volt és ma is az, mert jól tejel a döntéshozóknak.
A TISZA el kell hogy döntse, mi legyen a jövőben a nyersolaj import diverzifikálással.
Nem célszerű Magyarországnak kizárólag Putyin és Lavrov kezeibe adni az energetikai ellátásunkat. Mint ahogy máséba sem. Főként nem a NER importőr bandákéba !
Ez nem egy házasság és örök szerelem, ez egy józan szerződéses partneri viszony.
Magyar Péternek szembe kell néznie azzal, hogy a MOL jelen vezetése nyakig benne van az oroszok diktálta szerelemben.
Talán nem is érdekmentesen.
Legelőször is a MOL struktúráját, a társasági formáját, annak döntéshozó mechanizmusát ,vezetőit és beszállítóit kell átvilágítani, hitelesebbá, dinamikusabbá és ELSZÁMOLTATHATÓVÁ tennünk.
Az a mantra, hogy mi CSAKIS Ural Blendet tudunk földolgozni: HAZUGSÁG.
Számtalanszor dolgoztunk föl más eredetet, miként a SLOVNAFT is.