Kilencvenkét éves korában, 2026. január 27-én elhunyt Boros Árpád, Miskolc városának és szülőfalujának, Égerszögnek díszpolgára, aki több mint fél évszázadon át formálta a diósgyőri kohászat életét, majd a nyugdíjas éveit Miskolc történelmének megörökítésére szentelte.
Árpi bácsi, ahogy sokan ismerték, 1933. június 11-én született Égerszögön. Az élet korán próbára tette: tizenkét évesen, 1945-ben elveszítette édesapját, és gyerekként kényszerült belépni a munka világába. Földműveléssel, favágással, majd a Rudabányai Ércbányában kereste kenyerét, mielőtt tizenhét évesen, 1950-ben a diósgyőri kohászathoz került volna. Ez a találkozás egy életre szóló kapcsolat kezdete lett.
A Siemens-Martin Acélműben kezdte pályafutását, és szilaj kitartással, megszakítás nélkül folytatott közép- és felsőfokú tanulmányai mellett ismerte meg az acélgyártás minden fortélyát. Széleskörű szakmai tudására és gyárismeretére alapozva 1961-ben a gazdasági apparátusba helyezték át, ahol végigjárva a ranglétrát, egyre nagyobb felelősséggel járó feladatokat kapott. 1992-ben, több évtizednyi munka gyümölcseként nevezték ki a gyár gazdasági igazgatójává.
Ötvennégy év gyári szolgálat után, 2004-ben vonult nyugdíjba, de a pihenés számára nem a tétlenséget jelentette. A múlt felé fordulva, Miskolc város történelmi értékeit gyarapítva fogott hozzá a Tanulmányok Diósgyőr történetéhez című könyvsorozat megírásához és szerkesztéséhez. Hat írott és négy képeskönyvben örökítette meg a diósgyőri kohászat történetét, amelyet olyan jól ismert.
A sport is szorosan hozzátartozott az életéhez. 1982-ben a DVTK kosárlabda-szakosztályának elnöke lett, és ezt a tisztséget tizenöt éven át társadalmi munkában töltötte be. Vezetése alatt a diósgyőri női kosárlabdacsapat két Magyar Kupa-győzelmet szerzett és megkezdte nemzetközi kupaszereplését, Miskolcot képviselve Európában. A sporthoz való ragaszkodása töretlen maradt: még ebben az évadban is folyamatosan részt vett a diósgyőri kosárlabdacsapat hazai mérkőzésein.
Közéleti tevékenysége is kiterjedt volt. Harmincöt évig aktív tagja, majd tíz évig szakértője volt az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületnek. Alapító tagja és támogatója volt az Észak-kelet-Magyarország Ipartörténetének Ápolásáért Alapítványnak, aktív tagja a miskolci Vasasztal Társaságnak is.
Munkásságát 2022-ben Miskolc város azzal ismerte el, hogy díszpolgári címmel tüntette ki. Az indoklás szerint „a városért végzett tevékenysége alapján méltó” volt erre az elismerésre.
Boros Árpád egy égerszögi gyerekből, aki korán elveszítette édesapját, a diósgyőri kohászat meghatározó alakja és Miskolc történelmének krónikása lett. Emléke tovább él a megírt könyvekben és abban a munkában, amellyel több mint fél évszázadon át szolgálta Diósgyőrt és Miskolcot. Nem feledjük.
