A kutatók egyik alaptétele, hogy a rák és az öregedés ugyanannak a DNS-károsodásnak a két oldala. „A DNS-javítás örökletes hibáira létezik szűrés, ami jellemzően családi halmozódás esetében, bejáratott klinikai protokollok alapján történik” – hívja fel a figyelmet Szüts Dávid.
Mit jelent mindez a hétköznapokban?
Mivel új cipőt venni nincs módunkban, a meglévőt kell okosan használnunk, hogy minél tovább kényelmes maradjon. Ezt három úton érhetjük el: kevesebb külső támadás, kevesebb belső „zaj”, és jobb ritmus a mindennapokban.
- A kevesebb külső támadás a legkönnyebben átlátható.
A napfény nem ellenség, de a déli órák intenzív UV-sugárzása folyamatosan károsítja a sejteket. Ebből a szemszögből a fényvédelem nem esztétikai kérdés, hanem az állagmegóvás kulcsa. A másik erőteljes romboló faktor a dohányzás, a füst ugyanis nyomot hagy a gének szövetén, amelyek aztán hibásan olvasódnak tovább. A leszokás után a károsodást jelző markerek fokozatosan csökkennek, majd évek múlva a hibák elkezdenek eltűnni, ahogy a szervezet a füsttől védett őssejtekből újjáépíti a tüdőszövetet. Az alkohol esetében a modern onkológiai kutatások konszenzusa kijózanító. „Friss munkánkban az alkohol fő bomlástermékének, az acetaldehidnek a DNS-károsító hatását mutattuk ki – számol be Szüts Dávid. – Ezért az ártalomcsökkentés része az alkoholfogyasztás visszafogása is.”
- A csökkentendő belső zaj leginkább az anyagcsere alapzaja.
A krónikus gyulladás, az inzulinrezisztencia, az alváshiány együtt olyanok, mintha nedves helyen tárolnánk a cipőt: a fűző szövete folyamatosan penészedik, gyengül, veszít a rugalmasságából. „A krónikus stressz gyulladást tart fenn, a gyulladás pedig oxigéngyökökkel támadja a DNS-t” – magyarázza Szüts Dávid. „Kézenfekvő a recept, hogy ahol lehet, csökkentsük a stresszt, biztosítsuk az alvást. A testmozgás és a hosszú, egészséges élet kapcsolata pedig egyértelmű.” A heti két–három erősítő és állóképességet javító edzés csökkenti a gyulladásos jelzéseket, javítja a sejtek energiaháztartását, és ezáltal kevesebb oxidatív károsodást okoz a DNS-ben. Az étkezés minősége szintén kimutatható hatással bír. Nem az antioxidáns-szuperkapszula a kulcs, hanem a változatosság és a hiányállapotok elkerülése. Klasszikus példa, hogy a folsavhiány, más néven foláthiány tömeges hibákat és kromoszómatöréseket okoz a DNS-ben, ami pótlás mellett visszafordítható. Vagyis
a „színpompás tányér” – sokféle zöldség, hüvelyes, mag és teljes kiőrlésű gabona – nem pusztán táplálkozási divat, hanem a sejtek védelmének alapja.
„A vizsgált növényvédő szerek közül DNS-károsító hatást szerencsére csak EU-ban már tiltott szereknél láttunk” – nyugtat meg Szüts Dávid. „Ettől még érdemes óvatosnak lenni: alaposan meg kell mosni a nyers zöldségeket, gyümölcsöket, különösen a tengerentúlról érkező termékeket.”
- Cirkadián óra – a szervezet belső időzítője.
A DNS-javítás egy része napszakhoz kötött, és ha mi magunk összevissza élünk, későn fekszünk, reggel alig látunk természetes fényt, rendszertelenül eszünk, akkor a javítómechanizmusaink is elkalibrálódnak. Fix ébredési idő, reggel a természetes fénynek való kitettség, a megfelelő alvásidő melletti következetes kitartás – mindezek csekélynek tűnő lépések, mégis mérhető javulást hoznak. A sejtek javítócsapatai így a megfelelő pillanatban érkeznek meg – akkor, amikor a legnagyobb szükség van rájuk.
