űA gyermekvédelmi törvény lényeges módosítását a plenáris parlamenti vitát kikerülve, részben az ülés előtt éjszaka kiküldött bizottsági indítványként teszik bele egy olyan törvénybe, amely eredetileg a vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentéséről szól.
Az országgyűlés gazdasági bizottsága által javasolt, a törvényalkotási bizottság szerdai ülésén megszavazott új előírások szerint a volt állami gondozott fiatalok „egyenlő esélyeinek biztosítása érdekében” az állami szervek és az állami többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok a jövő évtől kötelesek „a gyermekvédelmi gondoskodásból nagykorúság miatt kikerült vagy utógondozói ellátásban részesülő, a foglalkoztatásban részt venni kívánó fiatal felnőtt részére legalább három évig az egészségi és személyiségállapotának, a készségeinek és a képesítésének megfelelő foglalkoztatást biztosítani”. Ennek részleteit a kormány szabja meg meg, kijelölve azt a szervet, amely a foglalkoztatást koordinálja.
Jogosítványt is szerezhetnek majd állami segítséggel a volt állami gondozottak „a munkaerőpiaci esélyeik növelése érdekében”. A megszerezhető közúti járművezetői engedély kategóriáját, valamint a támogatásra való jogosultság megállapítására, a folyósításra és elszámolásra vonatkozó részletes szabályokat szintén a kormány állapíthatja meg.
A törvényalkotási bizottság saját módosításai kiemelt célként határozzák meg a jelenlegi nevelőszülők megtartását és újak toborzását, hogy a nevelőszülőnél, tehát nem gyermekotthonban nevelkedő gyerekek aránya tovább nőjön. Ennek érdekében jelentősen emelik a nevelőszülők díjazását: az alapdíj a minimálbér 30 százaléka helyett 60 százaléka lesz, a gyerekenként további 20 százaléka helyett pedig
- egy gyerek teljes körű ellátása esetén a minimálbér 100 százaléka,
- két gyerek esetén 140 százaléka,
- három vagy több gyerek esetén gyerekenként 60 százalék illeti meg a nevelőszülőt.
- A különleges vagy kettős szükségletű gyerek utáni többletdíj 7 százalék helyett 15 lesz.
Emellett a kormányt felhatalmazták, hogy a szociális intézményekben, fenntartótól függetlenül, a közalkalmazotti törvényhez képest kedvezőbb bérrendszert vezessen be. Jámbor András, a Párbeszéd politikusa kifogásolta, hogy ez csak valamilyen pótlékot jelent, nem az ígért általános 15 százalékos béremelést. Erre a kormány képviselője nem reagált.
A gyermekvédelmi törvényt érinti az a javaslat is, amely lehetővé teszi, hogy a gyermekotthonokban „a rend fenntartása, a törvényes működés biztonsága érdekében” az iskolaőrség mellett hivatásos rendőrök is működhessenek, mert az indoklás szerint ezt fegyelmi és rendészeti problémák teszik indokolttá. A rendőrök „megelőző és védelmi funkciót” látnának el, „hozzájárulva az intézményben dolgozók és a gyermekek testi épségének védelméhez, valamint a gyermekvédelmi, pedagógiai munka zavartalanságához”. A helyiségek és az eszközök használatáról az otthonnak és a rendőrségnek együttműködési megállapodást kell kötnie, és „a hivatásos állományú rendőr szolgálatellátása nem irányulhat a gyermekotthon rendjének fenntartásával össze nem függő tevékenységre”.
Elkészült a „Lex Szőlő utca” is. Külön szabályok lesznek érvényesek a javítóintézetekre, ahol a vezető kinevezéséhez és felmentéséhez ki kell majd kérni a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának a véleményét. Ő hagyja jóvá a házirendet, ellenőrzi a biztonsági rendszert, és a rend fenntartásában a rendőrökön kívül, szintén megállapodás alapján „a javítóintézeti rendész feladatkörében eljárva – a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagja szolgálatellátása útján – a büntetés-végrehajtási intézet közreműködhet”.
