Miközben az összes többi miskolci városrész zuhanórepülésben van.
Fotó. Új szálloda a Csabai Kapuban
dzsentrifikáció szó jelentése
A dzsentrifikáció egy városfejlesztési és szociológiai folyamat, amely során egy elhanyagolt vagy lepukkant városrész fejlődésnek indul, amit a magasabb jövedelmű lakosok beköltözése indít el. Ez a folyamat javítja a városi infrastruktúrát, növeli az ingatlanok értékét, és új üzletek, szolgáltatások megjelenését eredményezi. Ugyanakkor gyakran kritizálják azért, mert az eredeti lakosság, főként az alacsonyabb jövedelmű rétegek, nem engedhetik meg maguknak, hogy továbbra is az adott területen éljenek, így kiszorulnak onnan.

8 Responses
És vannak akik a közlekedés zavarására alkalmas, balesetveszélyes fényreklámot is kitehetnek az új szállodájukra következmények nélkül. Biztos jó haver, vagy családtag akire nem vonatkoznak a jogszabályok és a törvények.
Miskolc a haverok városa. Csak nézd meg, mi megy a belvárosban, meg a Népkertben.
És persze vannak aki csóró senkiként nyekeregnek.
Egy valódi jogállamban nem a pénz dönti el hogy kinek mit szabad, hanem a törvények és a jogszabályok. De ne aggódj, ez nálunk sosem jön el.
Igazi cigányvár lett az épület, ahogy ki van világítva az nem kicsit izlésficamos…
Az úttest és a járda közötti zöldfelület leburkolás és/vagy műfűvel való takarása is megérne egy eljárást. Kimeríti bőven a környezet károsítás fogalmát, hiszen a társadalom számára fontos (oxigén, zaj és porfogás) kiirtásra került.
Arról nem is beszélve, hogy ettől még ugyanúgy szabálytalan azon felületen parkolni, hiszen nincs Parkoló (Csabai kapu )se padkán vagy járdán parkolni szabad tábla (Petneházy) kihelyezve.
Sőt konkréten megállni tilos van a Petneházy bal oldalán.
Egyébként a a nagy hombár péniszhosszabító pickup ( ami a képen is látható és mindig ott áll) tengelyterhelése 1 tonnát meghaladja, akkor ha tábla engedné a járdán parkolást, akkor sem lehetne vele….
A parkolás nemcsak a burkolattól függ, hanem az alatta lévő alapozás (vagy annak hiánya) a lényeges. Egy utat és parkolót úgy építenek, hogy számolnak a rajta közlekedő ás parkoló járművek több tonnás súlyával. Egy úttest és járda között zöldfelületnél (amik voltak ezek a részek) ilyenről szó sincs, sőt a különböző föld alatti közművezetékek miatt pont, hogy könnyen bontható lenne. (víz, gáz, telekomm. stb..)
Biztos mindenre kapott engedélyt, vagy ha nem akkor majd utólag kap.
Nagy divat újgazdagoknál a közterület saját ízlés szerinti átépítése. Tapolcán, egy jó barátom utcájában már csak az úton lehet babakocsit tolni, mert a járdát telerakták lépcsőkkel, hogy a kocsibehajtó „szintben” legyen.
Egy csavart felület létrehozása nyilván meghaladja a kőműves képességeit, meg az építtető fantáziáját.
Aztán ott van a Soltész, ahol a boltok csináltak maguknak parkolót. Odaáll a furgonnal, az eleje a járdát foglalja el, a vége meg kilóg az útra. A szemben lévő oldalon legalább a parkoló szabályos, de oda is feláll a 7 méteres furgonnal, ő is kilóg az útra. A szembejövő pedig gátlástalanul átmegy a szembesávba, mert egy pofátlan ökör.
Érdemes lenne egyszer átfésülni a várost, hogy mennyi önjelölt tulajdonos variálta át engedély nélkül a közterületet a saját pitiáner érdekei mentén.