A mostani rablás abba a trendbe illik, amely az utóbbi tíz évben tapasztalható a múzeumi lopásokban, hogy ugyanis festmények helyett inkább ékszereket lovasítanak meg – mondta a Bloombergnek Arthur Brand műkincslopásokra szakosodott művészettörténész-nyomozó, akinek több könyve is megjelent a témában. Az ékszerek könnyebben elrejthetők és értékesíthetők, jó esetben – ha nem ismert darabokról van szó – akár az értékük harmadáért is el lehet őket adni illegálisan. De a legtöbb esetben a tolvajoknak nem a kulturális érték számít, hanem a bennük lévő „alapanyag”, például az arany vagy a gyémánt.
Valójában ez már nem műkincslopás, hanem árutolvajlás, mint amikor rézkábelt tulajdonítanak el – fogalmaznak szakértők. Egy műkincslopásokra szakosodott történész, Laura Evans pedig a kulturális terrorizmus példájának nevezte a párizsi balhét. Az eltűnt festmények egyre nagyobb eséllyel kerülnek be egy globális adatbázisba, az elrabolt ékszerekről azonban nem készül ilyen. Az ellopott képek nagy része, ha évekkel később is, de előkerül, az eltűnt ékszereket, érméket, aranytárgyakat, drágaköveket azonban jóval ritkábban találják meg eredeti formájukban.
Egy válasz
Manila úgy tróger, ahogy van. /Endre/