A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) 2025. október 14–15-én rendezte meg a „Krio-elektronmikroszkópiai fejlesztés a Szegedi Tudományegyetemen” című nemzetközi rendezvényt, amely a hazai krio-elektronmikroszkópos kutatások elindításának első mérföldköve. A kétnapos workshopon Prof. Dr. Rovó László rektor bejelentette a Nemzeti Krio-elektronmikroszkópia Platform megalakulását. Az esemény célja az volt, hogy bemutassa a módszer tudományos jelentőségét, valamint a Szegedi Tudományegyetemen megvalósuló, országosan egyedülálló fejlesztés részleteit.
A „Krio-elektronmikroszkópiai fejlesztés a Szegedi Tudományegyetemen” című workshopon Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora ünnepélyesen bejelentette a több egyetem együttműködésében létrejövő Nemzeti Krio-elektronmikroszkópia Platform megalapítását, valamint egy pályázati alap létrehozását. A pályázati alapból a jövőben olyan kutatási projekteket támogatnak majd, amelyek illeszkednek a krio-elektronmikroszkópia alkalmazási területeihez.
Az új krio-elektronmikroszkópiás berendezést teljes egészében saját forrásból finanszírozza a Szegedi Tudományegyetem, számítva arra, hogy a berendezés kiszolgálja majd a magyarországi és a környékbeli kutatóhelyek élettudományi és anyagtudományi méréseit. A rektor a nemzetközi intézmények és a versenyszféra megrendeléseire is számít, ennek érdekében az SZTE máris szándéknyilatkozatot írt alá a Pasteur Intézettel, a WHO-val és gyógyszergyártó cégekkel.
Prof. Dr. Kónya Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, az Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) szakmai vezetője elmondta: a krio-elektronmikroszkópia (Cryo-EM) technológia forradalmasítja a molekuláris szintű kutatásokat, lehetővé téve biológiai minták, fehérjék, vírusok és más biomolekulák szerkezetének soha nem látott részletességű vizsgálatát. A módszer úttörői 2017-ben elnyerték a kémiai Nobel-díjat, mely azóta a biokémiai, gyógyszerfejlesztési, orvosdiagnosztikai, anyagtudományi és nanotechnológiai kutatások egyik legfontosabb eszközévé vált.
Az SZTE tervezett krio-elektronmikroszkópiás központjában négy nagy teljesítményű műszer kap helyet: két krio-EM, egy transzmissziós (TEM) és egy pásztázó (SEM) elektronmikroszkóp. A technológia lehetővé teszi a biológiai minták fagyasztásos előkészítését oly módon, hogy a sejtszerkezetek épen maradjanak. Míg a hagyományos fagyasztás során a képződő jégkristályok roncsolják a sejteket, a krio-eljárás során nem kristályos jég keletkezik, amely megőrzi a minták természetes, „életszerű” állapotát.
– A központ célja, hogy országos jelentőségű kutatási infrastruktúraként működjön, a nap 24 órájában biztosítva a hozzáférést a hazai és nemzetközi kutatók számára. A centrum a Déli Klinikapark területén valósul meg, egy komplex épület felújításával. A projekt kiemelt műszaki követelményeket támaszt a légtechnika, a páratartalom-szabályozás, a hőmérséklet-stabilitás és a rezgésmentesítés terén, amelyek alapvető feltételei a nagyfelbontású mikroszkópiás méréseknek – fogalmazott Prof. Dr. Kónya Zoltán.
Az esemény megnyitóján Dr. Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a krio-elektronmikroszkóp beszerzése kiemelkedően jelentős a Szegedi Tudományegyetem eszközfejlesztéseinek sorában. Magyarországon egyáltalán nincs ilyen műszer és Kelet-Európában is csak elvétve találunk. Régiónkban unikális lesz ez a technológia.
Prof. Dr. Csóka Ildikó, a Szegedi Tudományegyetem stratégiai főigazgatója, az SZTE Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ operatív vezetője a központban koncentrált kutatási infrastruktúrákat mutatta be. Rámutatott, hogy az új krio-elektronmikroszkóp üzembe állítása a Szegedi Tudományegyetem átgondolt fejlesztési koncepciójába illeszkedik. Ennek eredményeként az elmúlt években sorra jöttek létre a magas tudományos értékű berendezéseket működtető központok, mint az SZTE Biobankja vagy az egyetem mesterséges intelligenciára optimalizált saját szuperszámítógépe.
Az eseményen Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkár elismerően beszélt arról, hogy a Szegedi Tudományegyetem, mint megújult egyetem saját forrásból képes élenjáró tudományos eszközparkot fejleszteni. Bódis László kiemelte, hogy a kormányzat több területen is a tudományos élet megerősítését szolgáló újításokat vezet be: a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program révén megújul az OTKA kutatási pályázati rendszer; a kifutó nemzeti laboratóriumi programok helyett új misszióvezérelt projektek támogatási formáira készültek javaslatok; a doktori képzések új rendszere következtében a doktoranduszok nagyobb számban kapcsolódhatnak majd be a kutatásba. Bódis László bejelentette, hogy a hazai kutatási infrastruktúrák komplex fejlesztésének támogatására 26 milliárd forintos pályázat jelent meg. Az innovációért felelős helyettes államtitkár utalt arra is, hogy a Szegedi Tudományegyetem új krio-elektronmikroszkópos központja, mint kiemelt nemzeti képesség, számíthat állami támogatásra.
A workshop részletes programja és előadói elérhetők az esemény hivatalos oldalán.
További információ:
| Hegedűs-Varga Krisztina
Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság közkapcsolati igazgatóhelyettes telefonszám: +36-62-546-778 e-mail: sajto@szte.hu |
Dr. Bene Tamás
Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság igazgató telefonszám:+36-62-546-778 e-mail: sajto@szte.hu |
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM
Az SZTE elődintézményét Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király 1581. május 12-én alapította Kolozsvárott. A „Magyarország második tudományegyetemeként” újjászülető universitast az I. világháború végén a román hatóságok száműzték, 1921-ben Szegeden talált otthonra. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter támogatásával lett „Tisza-parti Göttinga” a Szegedi Tudományegyetem. Itt végezte a biológiai égés folyamatával kapcsolatos, különösen a C-vitamin és a fumársav katalízis szerepét tisztázó, Nobel-díjjal elismert kutatásait Szent-Györgyi Albert. Itt tanult és lett biológussá, a biokémia doktorává Karikó Katalin, a COVID-19-pandémia megfékezésében kulcsszerepű modern vakcina fejlesztését, az mRNS-alapú orvosi technológiát felfedezéseivel megalapozó, 2020 óta több mint száz elismeréssel jutalmazott tudós, az SZTE professzora, aki – amerikai kutatótársával, Drew Weissmannal együtt – megkapta a 2023-as élettani és orvosi Nobel-díjat.
A Szegedi Tudományegyetem több mint 10 ezer munkavállalójával – ezen belül több mint 2500 oktatójával és kutatójával – mintegy 25 ezer hallgatójával Magyarország egyik legnépszerűbb, nemzetközileg is magasan jegyzett felsőoktatási intézménye. A Kulturális és Innovációs Minisztérium által szervezett, Az Év Egyeteme 2025 Díjátadó Gálán a leginnovatívabb egyetemnek járó díjat nyerte el az SZTE. Az SZTE Magyarországon egyedüliként rendelkezik ACEEU „Vállalkozó Egyetem” (Entrepreneurial University) akkreditációval, amelyet vállalkozói szellemisége és innovatív hozzáállása elismeréseként érdemelt ki 2025-ben; valamint ACEEU „Elkötelezett Egyetem” (Engaged University) minősítéssel, amelyet társadalmi szerepvállalásáért, szűkebb és tágabb környezete iránti elkötelezettségéért ítéltek oda neki 2024-ben; így a világ kevés duális akkreditációt szerzett intézményeinek egyike. A Szegedi Tudományegyetem továbbra is a legjobb magyar egyetem a ShanghaiRanking Consultancy nagy elismertséget élvező ARWU (Academic Ranking of World Universities) egyetemi kiválósági listáján, a 2025-ös világrangsorban a 401-500. helyen szerepel. Az intézmény a Quacquarelli Symonds (QS) 2025-ben nyilvánosságra hozott felsőoktatási intézményeket rangsoroló listája szerint Magyarország egyik legjobb egyeteme, a világrangsorban az 597. helyen áll. A Times Higher Education felsőoktatási intézmények környezeti, gazdasági, társadalmi hatását és felelősségvállalását vizsgáló Impact Rankings rangsorában Magyarországon megosztott első helyen, világviszonylatban a legjobb 400 egyetem között szerepel az SZTE. A QS fenntarthatósági (sustainability) rangsorában, amely környezeti, társadalmi és irányítási szempontok szerint méri a világ intézményeit, az SZTE Európában a 154., a világon a 325. helyet foglalja el. A Szegedi Tudományegyetem ezen felül 2024-ben elnyerte a QS fenntarthatóság mellett elkötelezett egyetemeknek járó díját is (Commitment to Sustainability Recognition Award). A szegedi egyetem a hazai felsőoktatási intézmények közül elsőként szerepelt a UI GreenMetric Ranking of World Universities toplistáján, a világrangsorban jelenleg a 75., és a legjobb magyar egyetemként végzett a rangsor „elhelyezkedés és infrastruktúra”, valamint „oktatás és kutatás” alkategóriáiban. A nemzetközi szervezet a felsőoktatási intézmények működését és eredményességét olyan nem hagyományos szempontok alapján értékeli, mint a tudásvagyon gazdasági és társadalmi hasznosítása, vagy az egyetemen kívüli világhoz fűződő kapcsolatok gazdagsága, sokrétűsége. Az SZTE hallgatói 13 képzési területen tanulhatnak – egyes szakterületeken angol, német, francia és más idegen nyelveken is. Az egyetemen már csaknem 5000 külföldi diák tanulhat több mint 80 nemzetközi diplomás képzésben. Az intézmény kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenysége nemzetközi szinten is elismert. Az SZTE stratégiai kapcsolatot épített ki a K+F+I terület ipari szereplőivel, és a világ legmodernebb lézerközpontjával, az ELI ALPS-szal. Az SZTE klinikai hálózata nemzetközi rangú orvosképzéssel, kutatási eredményeivel és színvonalas egészségügyi ellátással szolgálja az országhatárokon átnyúló régió lakosságát. Magyarország egyik kiemelt oktatási, egészségügyi, tudományos, és innovációs műhelye az intézmény, pezsgő kulturális életével együtt a dél-alföldi régió és az ország egyik vezető kulturális, gazdasági és szellemi központja. Az SZTE alapító tagja a kilenc kiváló intézményből álló EUGLOH (European University Alliance for Global Health) európai egyetemi szövetségnek, és részt vesz az SGroup Nemzetközi Egyetemi Hálózatban.
Honlap: www.u-szeged.hu/
Kövess minket!
https://www.linkedin.com/universityofszeged
https://twitter.com/Uni_Szeged
https://www.youtube.com/user/UnivSzeged
