Életbe lépett az EU médiaszabadságról szóló rendelete, ami ellen egyedül Magyarország szavazott korábban
Életbe lép teljeskörűen az Európai Unió médiaszabadságról szóló rendelete, a European Media Freedom Act (EMFA). A jogszabály már tavaly májusban hatályba lépett, de csak fokozatosan ültették át a gyakorlatba. Az Európai Bizottság szerint az új szabályozás új korszakot nyit az EU médiaszabályozásában.
Fotó: Kormányzati hirdetés a fideszes Minapban
A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet átfogó védelmet biztosít a sajtószabadság számára. Biztosítékokat nyújt a szerkesztői döntésekbe való politikai beavatkozás és az újságírók megfigyelése ellen, valamint garantálja, hogy a média könnyebben működhessen a belső piacon és az interneten is. A jogszabály célja a közszolgálati média függetlenségének és stabil finanszírozásának biztosítása, valamint szabályozza a média tulajdonviszonyainak és az állami hirdetések elosztásának átláthatóságát.
A rendelet uniós szinten tiltja, hogy a tagállami hatóságok beavatkozzanak a szerkesztőségi döntésekbe. Betiltja az újságírók és szerkesztők forrásaik kiadására való kötelezését, irodáik átkutatását vagy megfigyelőszoftverek telepítését eszközeikre. Ez alól csak eseti alapon, bírósági felhatalmazással lehet felmentést kapni, ha ezt súlyos bűncselekmény indokolja.
A jogszabály előírja, hogy a közmédia vezetőit átlátható, nem részrehajló eljárásban kell kinevezni, elég hosszú ideig kell hivatalban maradniuk függetlenségük biztosítása érdekében, és megtiltja idő előtti kirúgásukat. Az új uniós testület, a Médiaszolgáltatások Európai Testülete már létre is jött, vezetője Carlos Aguilar Parades, aki jelezte, hogy véleményt alkotnak majd, ha a médiapluralizmust érintő ügyek merülnek fel a tagállamokban.
Az egyik legfontosabb újítás az állami reklámpénzek elosztásának szabályozása. A rendelet előírja, hogy a közpénzek elköltéséről nyílt és elfogultságtól mentes eljárásokkal kell dönteni nyilvános követelmények alapján. A tagállami hatóságoknak törekedniuk kell a reklámpénzek széles körű szétoszlására, és minden évben nyilvánosságra kell hozniuk, hol mennyit költöttek.
Ez különösen releváns Magyarország esetében, ahol a Magyar Hang kiadója áprilisban versenyjogi panaszt tett az Európai Bizottságnál, azt állítva, hogy a magyar kormányzat torzítja a versenyt az állami hirdetési pénzek elosztásával. A panasz szerint 2015 és 2023 között nagyjából 1,1 milliárd eurónyi piactorzító állami forrás vándorolt a kormányközeli médiához.
A nagy közösségi oldalaknak, mint a Facebook vagy az X, lehetővé kell tenniük, hogy a sajtótermékek nyilatkozzanak róla a regisztrációnál, hogy médiaszolgáltatók, és arról is, hogy szerkesztői szempontból függetlenek. Ha egy sajtótermék tartalmát eltávolítanák vagy korlátoznák, 24 órás válaszadási lehetőséggel figyelmeztetést kell küldeniük.
A magyar kormány egyedüliként szavazott nemmel az európai sajtószabadság-törvényre idén januárban. Orbán Viktor egy 2023-as tweetben „szabadságellenesnek” nevezte a tervezetet, orwelli világot emlegetve. A miniszterelnök a Szovjetunió és a náci Harmadik Birodalom intézményeire utalt, amikor azt írta: „Kominformnak és Reichspressekammernek hívták. Soha többé!”
Bóka János EU-ügyi miniszter egy júliusi Facebook-bejegyzésében úgy vélte, a jogállamisági jelentés arról szól, hogy a „külföldi pénzekkel működő média ne csak guruló dollárokból és eurókból, hanem közpénzből is részesüljön”. A Fidesz „cenzúratörvényt” emlegetve szavazott nemmel a javaslatra.
Az Európai Bizottság júliusi jogállamisági jelentése szerint Magyarországon még mindig nem oldották meg a média sokszínűségét fenyegető veszélyeket. A jelentés megállapította, hogy nem fogadtak el intézkedéseket az állami hirdetések szabályozására és a médiahatóság valamint a közszolgálati média függetlenségének szavatolására.
Ha egy uniós országban rosszul vagy késve alkalmaznak egy jogszabályt, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat. Uniós források szerint 2026 elején indulhatnak eljárások a rendeletnek nem megfelelő tagállamok kormányzatai ellen.
Az Európai Bizottság csütörtökön üdvözölte a rendelet életbe lépését. Henna Virkkunen bizottsági alelnök mérföldkőnek nevezte a jogszabályt, amely többek között jobban védi az újságírókat a kémprogramoktól. A rendeletnek már csak a médiakínálat testreszabásáról szóló részére kell várni, amely két év múlva lép életbe.
8 Responses
Viktorka vége
Ha te mondod.
Itt mondja el az IQ30 felettieknek. De te úgysem érted
https://www.facebook.com/reel/1385859159173023
Pazmeg! Akkor betiltják a finn blogert?
„Egy finn blogger megdöbbentette a közösségi hálózattokat, amikor közzétette ezt a cikket:
Oroszország „agresszióinak” eredményeiről kérdezed? Ezek a következők: fél Európa és Ázsia egy része ennek a bizonyos államnak a kezéből kapta államiságát.
Emlékezzünk pontosan kire:
– Finnország 1802-ben és 1918-ban (1802-ig soha nem volt saját állama).
– Lettország 1918-ban (1918-ig soha nem volt saját állama).
– Észtország 1918-ban (1918-ig soha nem volt saját állama).
– Litvánia 1918-ban Oroszországnak is köszönhetően visszaállította az államiságot.
– Lengyelország kétszer, 1918-ban és 1944-ben állította helyre az államot Oroszország segítségével. Lengyelország felosztása a Szovjetunió és Németország között csak egy rövid időszak!
– Románia az orosz-török háborúk eredményeként született meg, és Oroszország akaratából lett szuverén 1877-1878-ban.
– Moldova mint állam a Szovjetunión belül született.
– Bulgária az 1877-1878-as orosz-török háborúban aratott orosz fegyverek győzelme következtében felszabadult az Oszmán Birodalom elnyomása alól, és visszaállította függetlenségét, aminek ez volt a célja. Hálaképpen Bulgária állam az oroszellenes koalíciók részeként részt vett két világháborúban. Bulgária jelenleg a NATO tagja, és területén amerikai támaszpontok találhatók. 1945 után egyetlen orosz katona sem tartózkodott a területén…
– Szerbia, mint szuverén állam is ennek a háborúnak a hatására született meg.
– Azerbajdzsán államként először csak a Szovjetunió részeként alakult ki.
– Örményország fizikailag csak a Szovjetunió részeként maradt fenn és újjáéledt államként.
– Grúzia az Orosz Birodalomnak köszönhetően fizikailag megmaradt és újjáéledt államként
– Türkmenisztánnak soha nem volt államisága, és csak a Szovjetunió részeként alakította ki.
– Kirgizisztánnak soha nem volt államisága, és csak a Szovjetunió részeként alakította ki.
– Kazahsztánnak soha nem volt államisága, és csak a Szovjetunió részeként alakította ki.
– Mongóliának soha nem volt államisága, és csak a Szovjetunió segítségével alakította ki.
– Fehéroroszország és Ukrajna is először a Nagy Októberi Forradalom következtében a Szovjetunió köztársaságai részeként kapott államiságot. És csak 1991-ben (szintén Oroszországból) kapták meg teljes függetlenségüket.
Érdemes megfontolni az Oroszország-Szovjetunió szerepét is olyan államok születésében és kialakulásában, mint Kína, Vietnam, Észak-Korea, India, Görögország (Oroszország 1821-ben foglalta vissza a törököktől), Algéria, Kuba, Izrael, Angola, Mozambik stb.
Ez egy olyan furcsa „agresszió” történelmileg az oroszok részéről!
Ennek az országnak a jelentős hozzájárulásával még Svájc is függetlenné vált Franciaországtól. Illetve ez Szuvorovnak köszönhető (217 évvel ezelőtt), és azóta Svájc soha nem harcolt.
Történt még:
– Ausztria felszabadítása a Harmadik Birodalom alól 1945-ben;
– Csehszlovákia felszabadítása a Harmadik Birodalomból 1945-ben;
– II. Katalin helyzete 1780-ban a Fegyveres Semlegesség Ligája létrehozásával és az Észak-Amerikai Egyesült Államok tényleges támogatásával a Nagy-Britanniától való függetlenségükért folytatott harcban.
– az elmúlt 2 évszázadban kétszer is Oroszország függetlenséget biztosított a legtöbb európai államnak Hitler és Napóleon megsemmisítése után;
– Sztálin álláspontja az Egyesült Államokkal és Angliával folytatott tárgyalásokon, amely lehetőséget adott Németországnak az államiság megőrzésére az 1945-ös vereség után;
– Gorbacsov álláspontja, amely lehetővé tette mindkét Németország újraegyesítését 1990-ben, szükségtelen problémák nélkül; – Szovjetunió támogatása Egyiptomnak, amely után az 1956–1957–1967–74 – Az Unió meghatározó szerepe, amely 1975-ben biztosította Angola függetlenségének elhódítását.
És végül a legfontosabb. A Szovjetunió volt az, amely a második világháború győzelme után kulcsszerepet játszott abban, hogy Nyugat-Európa gyarmatai többsége elnyerje függetlenségét az Unió által elindított globális dekolonizációs folyamatban.
Oroszország egész története azt mutatja, hogy minden kormány és rendszer alatt következetesen ragaszkodott a nemzetek és népek függetlenségének és önrendelkezésének elveihez. Ő volt az, aki minden lehetséges módon segített egy többpólusú világ létrehozásában minden korszakban és mindenkor.
Sajnos, nagyon gyakran ugyanakkor feláldozta saját érdekeit, és ha Oroszország anya politikája legalább töredékében hasonló lenne a britéhez, akkor most a fél világ az Orosz Birodalmi Nemzetközösség része lenne. Az orosz nép pedig szaúd-arábiai sejkekhez hasonlóan luxusban fürödne, a többi gyarmatosítótól felszabadult államok, országok és fővárosaik rovására.
Ezért a fél világ egy élettel adósa Oroszországnak.”
a kurva anyád majd letörleszti egy vérbajos részeg muzsiknak, kívánságod teljesül
Az orosz nép pedig szaúd-arábiai sejkekhez hasonlóan luxusban fürödne?
ha ha ha
ne aggódj a mindenkori cári elit ma is luxusban fürdik
ha ha ha
de téged akkor is kiirtanivaló rabszolgának tartanak ha innen 2000 kilóméterről nyalod a seggüket
te nyomorult buta sunyi cselédmagyar!
alig várod hogy behódolj és odaadd nekik mindened, a családod a gyerekeidet, te szánalom, te született alattvaló
remélem elvisznek
ruszki propagandaoldalt csak gyerekeket baszó pedofil pszichopata hazaárulók idéznek
XXXXXXXXXXXXXXXX
CSA