A történeti fejezet összesítéseiből tudható, hogy az alapítványon keresztül Soros György 1984 és 2003 között mai, pontosabban
2024-es reálértéken 160 milliárd forintot adott több ezer személynek és civil szervezetnek,
több száz hátrányos helyzetű csoportnak, művészeti társulatnak, számos folyóiratnak, könyvkiadónak, nem beszélve a nyolcvanas évek legfőbb fellazító eszközéről, a szabad gondolat sokszorosítására is használt fénymásoló gépekről, amelyek az alapítvány jóvoltából kerülhettek az országba.
S nem hagyható említés nélkül az a valóban nagy történeti érdem, hogy a Soros támogatta videó-folyóirat, a Fekete Doboz tiltott tüntetésekről, a Fidesz megalakulásáról, a Dunagate néven elhíresült iratmegsemmisítésről vagy az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásairól forgatott filmjei lettek a korszak helyettesíthetetlen mozgóképes krónikái.
Sorosról és alapítványairól persze korántsem csak az orbáni–rogáni illiberális propagandagépezet tálalásában lehet képet alkotni, elképzeléseiről könyvekben, nyilatkozatokban beszélt, írt a világ egyik leggazdagabb s egyben egyik legjelentősebb mecénása, a magát filantrópnak tekintő érintett is. Akinek magyarországi működése első évtizedéről Nóvé Béla írt máig nélkülözhetetlen monográfiát, s két éve – hogy egy kicsit haza is beszéljünk – a HVG adott közre egy tanulmánygyűjteményt Egy teljes élet címmel. Mindazonáltal az ilyen-olyan célú szemezgetésre alkalmas honlapot „csak” böngészni szándékozók már Soros életrajzánál is meglepetésekre bukkanhatnak, aminek az is oka – tájékoztatta lapunkat Rév István, az archívum igazgatója –, hogy
első alkalommal nyílt lehetőség a náluk őrzött s még feldolgozás alatt álló családi levelezés felhasználására.
A már közzétett dokumentumok, fotók és rövid videók nemcsak újdonsággal, de emlékidézéssel és aktualizálható gondolatokkal is szolgálnak. Például két fénykép is kikerült a honlapra az 1984-es „kényszerházassági szerződés” aláírásáról, amikor is Soros csupán az akkor még pártirányítás alatt álló Magyar Tudományos Akadémiával közösen jegyeztethette be alapítványát. „Természetes, hogy kollaboráltunk. A kommunisták ki akartak használni, és én is ki akartam használni őket: ez volt az együttműködés alapelve. A nagy kérdés az volt, ki nyer a végén” – mondta erről később. Miközben számos kompromisszumot kötött a Kádár-rezsim apparatcsikjaival, ahhoz konokul ragaszkodott, hogy magyarországi személyes képviselője a Nagy Imre-per vádlottja, Vásárhelyi Miklós legyen. A rendszerváltásig ugyancsak a szimbolikusnál fajsúlyosabb kérdés volt számára a nyilvánosság, ahhoz például foggal-körömmel ragaszkodott, hogy a kuratórium döntéseit közzé kell tenni (HVG, 2017. március 29.).
A honlapot böngészők számára ma aktuálpolitikai üzenetként is értelmezhető például Soros harminc évvel ezelőtti, a rendszerváltás mámorának idején megfogalmazott s akkor hihetetlennek hangzó megállapítása, „miszerint Kelet-Európában a szocializmus bukása a nacionalizmus felerősödéséhez vezethet”. Vagy hogy „senkinél nincs a bölcsek köve, ezért kell olyan kormány, melyet le lehet váltani, olyan jogok, amelyek eltűrik, hogy az embereknek külön véleményük van, hogy a kisebbségeket respektálni kell, s hogy nem szabad semmilyen dogmát mint végső gondolatot elfogadni”.
Soros az ellene immár pártállamilag vezényelt hadjárat kezdő évében, 2017-ben járt utoljára Magyarországon. Még nem tudhatta, hogy „nemzetpusztító tervéről” a Fidesz majd nemzeti konzultációval hirdet népítéletet, hogy Stop Soros plakátok ezreivel terítik be az országot, mégis egyfajta váteszi jóslatként írta le: „Egy idő után a gyűlölet mindig a gyűlöletkeltők ellen fordul.”
Az „óriásplakátok mocskolódásait” megelégelve a múlt év nyarán Fellegi Ádám zongoraművész „a padlással teli petíciók” helyett levélben kereste meg az egykori támogatottak tekintélyes körét. Arra kérte őket, hogy a nagy csendet megtörve írjanak 5-5 mondatot a Soros György-jelenségről („az jólesne az igazságnak”), s a 100 levél híre „talán még időben megtalálná” az akkor 94. évét betöltött agg hőst is. A Tisztelet Sorosnak! című, igen elgondolkodtató összeállítás szeptemberben, pár héttel Soros 95. születésnapja után könyvként is megjelenik.
A Soros Alapítvány titokban katona- és rendőrtiszteket képez ki Nyugaton azért, hogy Kádár János rendszerének megbuktatása után a helyére ültetett jobboldali rezsimnek legyen fegyveres támasza. Ez a fantazmagória még 1988-ban kapott nyomdafestéket a magyar néphadsereg lapjában. Összeesküvés-elméletekből a rendszerváltás után sem mutatkozott hiány. Közöttük a leghírhedtebb 1992 késő nyarán jelent meg a kormányzó párt, az Antall József vezette Magyar Demokrata Fórum (akkor még félhivatalos) orgánumában, amikor is a Csurka István pártalelnök főszerkesztette Magyar Fórum szerzője „megfejtette a Soros-birodalom rejtélyét”. Az MDF parlamenti képviselője, Zacsek Gyula „egyéni véleményként” fejtette ki, miszerint korábban ő is elhitte, hogy „egy önzetlen magyar emberből folyt ki a töméntelen hazaszeretet”, pedig voltak, akik figyelmeztették, hogy „a tőkések, de különösen a zsidó tőkések megnézik minden egyes dollárjuk helyét”. A nyolc újságoldalas leleplezés szerint a „termeszhadviselő” (vagyis az a kártékony rovar, amelyik úgy okoz kárt, hogy „kirágja mindennek a belsejét, a gerincét, a lelkét”) már az 1980-as évek elejétől egybeépült a kommunista rendszerrel, tudatosan elfoglalta a nemzet számára fontos stratégiai pontokat. Soros az 1990-es választások időszakában odáig merészkedett, hogy a szabaddemokrata „jómadarak” és a „narancspalánta” fideszes jelöltek zsebét is degeszre tömte, előtte pedig kedvencének, Orbán Viktornak „megírták” (vagyis megíratta) az 1989. június 16-ai, Nagy Imre temetésén felolvasott „antikommunista beszédét”.
A sorozatos támadásokra Soros egy Antallnak címzett nyílt levéllel reagált. Egyebek mellett azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy az MDF hivatalos álláspontja szerint elfogadhatók-e a párt elnökségi tagjainak rágalmazó állításai. Tetemre hívását a Csurkával mind élesebb harcban álló Antall a két héttel későbbi, sértődött hangú válaszában aránytévesztésnek minősítette, mondván, párttársai hangsúlyozottan a személyes véleményüket adták közre, a kormány pedig „egyértelmű” nyilatkozatban foglalt állást. Az ő változatlan politikai felfogását pedig „Soros úrnak már az ellenzéki időkben módjában volt megismerni”. Az érvként említett kormánynyilatkozat „legegyértelműbb” mondata, pontosabban sóhaja így szólt: „Minden politikai erőnek erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy (…) csendesedjenek a közélet viharai.”
4 Responses
Kádár János 1985-ös támogatásával
„Sarlós András Budapesten született, tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen fejezte be. 1956. november 8-án, 25 éves korában emigrált Kanadába. Kanadát második otthonának tekintette, ahol az üzleti élet meghatározó személyisége lett. 1974-ben lett önálló vállalkozó: kezdetben befektetési tanácsadó, majd bátor és sikeres befektető, aki mindig a lehetőségekre összpontosított. Befektetései és vállalkozásai révén eljutott a világ minden tájára, de magyarságát soha nem tagadta meg. Állandóan kutatta, hogyan tud segíteni szülőhazájának, s olyan sikeres vállalkozások fűződnek nevéhez, mint az Első Magyar Alap (amelynek 1989-es létrehozásához 80 millió dollárral járult hozzá), a Nagy Imre-szobor létrehozása, a Bank Center és a Pólus Center felépítése. Részt vállalt az 1990-ben Demján Sándor által létrehozott Közép-európai Fejlesztési Részvénytársaságban (CEIC). Összes vagyona egyharmadát Magyarországon fektette be. Egyéni stílusával új szemléletet vitt az üzleti világba. Hazánkban is megjelent a Tűzijáték című könyve, amellyel a magyar vállalkozóknak és üzletembereknek kívánt hasznos tanácsokat nyújtani. 1991-ben megkapta a Magyar Köztársaság Zászlórendjét, 1992-ben a kanadai főkormányzó a Kanadai Érdemrenddel tüntette ki. Torontóban hunyt el 1997. április 28-án.”
2004. szeptember
Ámde!
Konrád felvilágosította a bőgatyásokat: „Soros György olyan jótevője Magyarországnak, mint Széchenyi István volt”
😁😂🤣😁😀
A KSH korabeli árindexéből kiolvasható, hogy 1975-ben egy 125 literes hűtőszekrény 4390 forintba került. Ez ma kereken 340 ezernek felelne meg. Hasonló méretű, egyszerű, de ismert márkájú gép ma már 85 ezer körüli áron is kapható. Meglehetősen durva becsléssel ez úgy foglalható össze, hogy ha a fogyasztó ugyanannyi idő alatt négyszer cserél hűtőgépet, akkor még mindig a pénzénél van.