könnyen lehet, hogy ez volt Putyin utolsó dobása, „az ajtó már kezd bezáródni”
Egy szempillantás alatt tárgyalóasztalhoz ültethetik az orosz elnököt.
Az amerikai szenátus tagjainak hétnyolcada támogatja az orosz gazdaságot célzó súlyos szankciókról szóló törvényjavaslatot, ami lehetőséget ad Donald Trump elnök kezébe, hogy Oroszországot megfossza fontos olajbevételektől – jelentette ki Lindsey Graham, republikánus szenátor a javaslat egyik beterjesztője vasárnap.
A politikus a CBS televíziónak adott interjúban kifejtette, hogy Donald Trump hónapokon át nyitva tartotta az ajtót Vlagyimir Putyin orosz elnök számára egy tűzszünet elérése érdekében és
ez az ajtó kezd bezáródni”.
A szenátor az orosz kőolaj, és egyéb termékek fő vásárlói közül kiemelte Kínát, Indiát és Brazíliát, és hozzátette, hogy tőlük származó bevételből képes az orosz elnök folytatni a háborút.
Elmondta azt is, hogy a szankciós törvényjavaslat teljesen szabad kezet biztosít az amerikai elnök számára, hogy
az Oroszországgal kereskedő államokra akár 500 százalékos vámot vessen ki.
Egyben jelezte, hogy Donald Trump hétfői, Oroszországgal kapcsolatos bejelentése szólhat szankciókról, valamint az Ukrajna számára biztosított amerikai fegyvertámogatás jövőjéről, ami megvalósulhat fegyvereladás formájában is.
Richard Blumenthal, demokrata szenátor, a szankciós törvényjavaslat másik kidolgozója a CBS televíziónak adott interjúban arról számolt be, hogy európai részről sürgetik a szigorú szankciók bevezetését. Elmondta, hogy közelmúltbeli európai látogatásán személyesen tárgyaltak bizonyos európai partnerekkel, és a megbeszéléseken szóba került a háború kezdete óta lefoglalt orosz vagyonok felhasználása is Ukrajna javára.
A demokrata politikus egyben kifejtette, hogy „többrétű”, több eszközt tartalmazó megközelítésre van szükség annak érdekében, hogy Vlagyimir Putyint tárgyalóasztalhoz tudják ültetni.
Tom Cotton, a szenátus hírszerzési bizottságának republikánus elnöke a Fox News hírtelevíziónak vasárnap adott interjúban többi között arról beszélt, hogy a Kongresszus felsőházában azért övezi kétpárti támogatás a szankciós törvényjavaslatot, mert Oroszország tovább folytatja a polgári célpontok elleni támadásokat Ukrajnán belül.
Arkansas állam republikánus szenátora megállapította, hogy Donald Trump elnök számos lehetőséget adott az orosz elnöknek egy tűzszünet kitárgyalására, aki ugyanakkor azt mutatta meg a világ számára, hogy – legalábbis egyelőre – nem fűződik érdeke egy tűzszünethez.
Tom Cotton, hozzátette, hogy az amerikai elnök célja változatlanul a béke, de azt is biztosítani akarja, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát.
6 Responses
Nem értem. Milyen dobás? Putyin már háromszor meghalt.
Ja, hogy a 3. világháborúban, benne van a 4. világháború is?
Ez csak természetes, a leszármazotjaidra nézve
Az 1. világháború lezárásában is benne volt a 2. világháború
Másként, hogy lenne tengernyi szenvedés?
Ukrajna legyen semleges. Ennyit kért az orosz.
Az USA Mexikóban sem szeretne látni az orosz fegyver hegyeket
Lóf@sz köze van az „orosznak” ahhoz hogy ukrajna milyen…Lehet hazatakarodni.A magadfajta is mehet velük.Innen nem fogsz hiányozni…
Akkor a kubai válság nem úgy kezdődött, hogy az USA a Szovjetunió altestéhez közel
Törökországba rakétakat telepített. Nem kevesett ! Válaszul Hruscsov elvtárs meg vitt egy pár szovjet szivart Kubába. Kitört a balhé.
Hm?
Előbb tájékozodj, aztán hivatkozzál nagy eszedre.
Lóf@sz köze van az „amcsinak” ahhoz hogy Kuba milyen
Legfeljebb nem lesz ideje védekezni másodperceken belül
Hej, pedig amikor Jelcin slicce nyitva volt a fejlett világ markecolhatta volna Ukrajnát
Vagy nem ez történt a 90-es évek derekán?
Borisz Jelcin egyszer annyira berúgott egy elnöki csúcstalálkozó előtt, hogy alsógatyában találtak rá Washington utcáin, mert pizzát akart enni…
Mennyi embernek kell még meghalni egy második részeg Jelcin figuráért?
„Mearsheimer nem kertelt: szerinte az Egyesült Államok és szövetségesei provokálták ki az orosz inváziót azzal, hogy a NATO folyamatos keleti bővítésével Oroszország számára elfogadhatatlan biztonsági helyzetet teremtettek.
„Putyin inkább elpusztítja Ukrajnát, minthogy az a NATO tagjává váljon” – fogalmazott Mearsheimer Budapesten, hozzátéve: „Nem hiszem, hogy meg akarná és meg tudná hódítani egész Ukrajnát.”
A professzor szerint a háború a Nyugat stratégiai vakságának következménye: 2008 óta folyamatosan figyelmen kívül hagyták az orosz biztonsági aggályokat, miközben Ukrajnát de facto a NATO részévé tették, amerikai kiképzők és fegyverszállítmányok révén. Ez a folyamat 2022-re átlépett egy orosz „vörös vonalat”, ami a háborúhoz vezetett.
John Mearsheimer már a háború kitörése előtt figyelmeztetett arra, hogy Ukrajna NATO-tagságának erőltetése „egzisztenciális fenyegetést jelent Oroszország számára”, és valószínűleg megelőző katonai reakciót fog kiváltani. Egy 2024-ben publikált elemzésében pedig hét pontban cáfolta meg azt a nézetet, hogy Putyin imperialista tervekkel támadta volna meg Ukrajnát.
A főbb érvei a következők:
Nincs bizonyíték arra, hogy Putyin célja Ukrajna meghódítása lett volna. Sem szándékot, sem képességet nem mutatott erre.
Az orosz invázió létszáma (100–190 ezer fő) aligha elegendő egy ország teljes elfoglalásához.
Putyin többször is jelezte, hogy a fő cél a NATO-bővítés megakadályozása, nem pedig Ukrajna bekebelezése.
A háború előtt diplomáciai megoldást keresett, és a háború első heteiben érdemi tárgyalásokat folytatott.
Más kelet-európai országokat soha nem fenyegetett katonai eszközökkel, és nem tett előkészületeket egyéb inváziókra.
A nyugati mainstream narratíva csak 2014 után kezdte el „imperialistának” nevezni Putyint, miközben korábban még NATO-csúcstalálkozóra is meghívták.
Mearsheimer szerint a Nyugat háromirányú stratégiát követett:
NATO-bővítés,
Ukrajna EU-integrációja,
és színes forradalmak támogatása, hogy Ukrajna nyugati típusú liberális demokráciává váljons
Ez a három együtt túl sok volt Oroszország számára, és Putyin nem hagyhatta figyelmen kívül. A professzor a kubai rakétaválsághoz hasonlítja a helyzetet, mondván: ahogy az Egyesült Államok 1962-ben nem tűrt meg szovjet rakétákat a szomszédban, úgy Oroszország sem fogja elfogadni a NATO-t a határainál.
Szerinte a béketárgyalások esélye minimális, mivel az orosz követelések (semleges Ukrajna, a megszállt területek elismerése, demilitarizálás) elfogadhatatlanok Kijev és Európa számára. A Trump-adminisztráció ugyan próbálkozik egy kompromisszummal, de Mearsheimer szerint „Trump nem az egyetlen játékos”, és Európa támogatása nélkül nem lehet érdemi megállapodást kötni.
Ami viszont valószínű, az a fokozatos amerikai kivonulás Európából, a NATO gyengülése, és újabb háborúk lehetősége a kontinensen, ha az európai országok nem tanulnak meg önállóan gondolkodni a biztonságpolitikáról. És önálló gondolkodás alatt nem azt érti, amit az uniós elit most művel.”