DIÓSGYŐRI VÁR…
Éppen 100 éve hangzott el a segélykiáltás a híres, mértékadó történész, Dr Szendrei János szájából:
„Kevés esztendő kell hozzá, hogy eltűnjék”
És egy hosszabb, inkább valami mesebeli kívánság, kérdés is:
„Ábrándnak mondom, mert vajjon ki tudná megvalósítani a milliárdokba kerülő építkezést csak azért, hogy lássa azt, ami volt és nincsen többé”
Szerencsére az álma, vágya hamarosan mégis valóra válik! Mégis jött egy olyan kor, melynek számára fontos, hogy ismét hajdani fényében tündököljön nagy királyaink, királynéink egykor messzeföldön híres kastélya.
Tanulnunk kellene a nagy tudóstól és megbecsülni azt a kincset, amely „váratlanul” az ölünkbe pottyant !
(a vasárnap délutánomat arra szántam, hogy Angelos Siomos remek fotóiba „belarajzoltam” – a rendelkezésemre álló információk alapján – hogyan fog kinézni a rövidesen újjászülető Diósgyőri Vár. Nem tudom, hogy végül a cserépfedés milyen színű lesz, ezért egy alapszínt választottam a környezetből.”Elbontottam” az állványzatot és a darukat ,megrajzoltam a még hátralévő szerkezeteket. Bízom benne, hogy a látvány segíti a megértést és a „befogadást”!)
4 Responses
Botrányos ez a bugris giccsparádé!
Te meg biztosan egy sehonnai bitang hottentotta vagy !
Nézzük, mi van még abban a posztban:
„Annyival inkább fájlalhatjuk, hogy nem a múló idő, nem is az ellenség ádáz rohamai
döntötték le falait, hanem a tudatlanság,
amely nem ösmerte műépítményeinek művészi és tudományos becsét,
a nemzeti fásult közöny, amely annyi századon át nem tudott sem nemzeti önbecsének érzésére, sem fényes és dicsőséges hadi multjának ösmeretére ébredni,
amit csak növelt az utolsó századokban a felülről jövő lenézés minden iránt, ami magyar volt. S mindezekkel karöltve elpusztította ezeket az ezeréves falakat a kapzsiság, mely a hatalmas királyi fészek falait széthordta, hogy a törpe korhoz mérten kunyhókat építsen belőle.
Ha várunk multjával kapcsolatban ösmerjük hajdani jobbágyának, Miskolc városának történetét is s a történelem igaz mérlegével mérünk, akkor látnunk kell, hogy e város a multban nemcsak fokozatos jólétét, majd felvirágozását, sőt nem egy esetben fennmaradását is Diósgyőr várának köszönhette,mert hiszen a vár ide vonzotta hatalmas védőtornyaival és tündér tájékával legdicsőbb királyainkat, akik minden bajban segítő kezüket nyujtották s adományaikkal, privilégiumok egész sorával emelték fel mindég, ha az ellenség vagy a természet csapásai alatt roskadozott, hogy végül a jobbágyságból a királyi város szabad polgáraivá tegyék fiait. Az Avas hegyéről mindig ideláttak a miskolciak várunk bíztató, hatalmas négy tornyához.
Immár nem sokáig látják.
Kevés esztendő kell hozzá, hogy eltűnjék.
De hálás kegyelettel fognak bizonyára ezentúl is reá gondolni, mert hiszen, mint jelen fejezetünk bevezetésében mondottuk: amit az emberi lélek és szív magába zár, afelett az enyészetnek sincsen hatalma, mert az „emlékezés” örökkön él.
Ábrándnak mondom, mert vajjon ki tudná megvalósítani a milliárdokba kerülő építkezést csak azért, hogy lássa azt, ami volt és nincsen többé.”
Taba Benő féle történelemhamisítás 2.0
Benő meg és szellemi rokona rostásnak még mindig nem sikerült felfogni, hogy nem az lett volna a lényeg ,hogy mindegy, hogy milyen csak legyen „valamilyen” vár a régi helyén…