Tisztelt Polgármester Úr!
A képen Miskolc két tengelyének (É-D és K-Ny) találkozási pontja, az úgynevezett Villanyrendőr buszmegállójának burkolata, amely Szopkó-Hollósy koprodukcióban készült, és igazolja, hogy van élet a bányabéka ülepe alatt is, azaz nincs olyan szerény képességű városüzemeltetési alpol, akit ne lehetne egy még alkalmatlanabbra cserélni.
Mondja, kedves Tóth-Szántai Úr, ez a felvált járólapok helyét parciálisan kitöltő Mekk Elek féle barmolás Önnek tetszik? Ez jelzi, mire számíthatunk a következő négy évben? Biztos Ön abban, hogy egy olyan személy, aki pótcselekvés gyanánt roncsautókkal foglalkozik, miközben 160 rendész cigizget a kapualjakban munka helyett, aki kdnp színekben Ukrajna ellen uszít, aki munka helyett harcosok klubjába agitál, ami ismerjük be, se nem keresztényi, se nem demokratikus cselekedet, és annyit konyít a városüzemeltetéshez, mint hajdú a harangöntéshez, a legalkalmasabb egy megyei jogú város üzemeltetésére?
Ilyen bátor embert én még hályogkovácsok közt sem láttam, de ha Ön elégedett vele, ne restellje beismerni, ez a gány munka a referencia a jövőre nézve.
A körzet képviselője is igencsak elégedett lehet, nyilván csak messziről és kocsiból ismeri a belvárost. Önöknek ilyen megélhetési politikusokra van szükség a város iránt elkötelezett emberek helyett?
Üdvözlettel: Dr. Gáti Attila
22 Responses
Ukrajna ellen?
mármint melyik Ukrajna ellen?
amelyik megszavazta Zelenkszkij háborús bűnöst?
vagy 51%
vagy amelyik az orosz zsidó Zelenszkij ellen aktívan/passzívan szavazott
vagy 49%
te érted is amit idefosol? azt a felesleget ami túlcsordult itt a gyúlölettől elrohadt agyállományodból azt nyugodtan lehúzhatod a budin is
Értem.
„Nyugat-Ukrajnában és az ország középső részén az ukrán a leggyakrabban használt nyelv. Északkeleten az orosz felé billen a mérleg nyelve, és sokan használják a szurzsikot. Kelet- és Dél-Ukrajnában az ukrán használati aránya viszont igen alacsony, az orosz a használatos nyelv.
Világhírű sportolói – az ökölvívó Klicsko-testvérek, az olimpiai aranyérmes Jana Klocskova úszónő, az aranylabdás Andrij Sevcsenko – csak oroszul nyilatkoznak. A televízió- és rádióműsorok nagy része egyszerre ukrán és orosz nyelvű. A rádióban elhangzó zeneszámokat illetően az orosz nyelvű dalok fölényben vannak. 2015-ben készült felmérések szerint mindössze 10 százalék körüli az ukrán nyelvű sajtótermékek aránya, és a forgalomban lévő könyvek között is messze az orosz nyelvű kötetek vannak többségben. Az ukrán nyelv a digitális térben is korlátozottan van jelen. Az ukrajnai honlapok abszolút többsége orosz nyelvű, az ukrán nyelvű weboldalak arányát még a kétnyelvűek is megelőzik. A nyelvi helyzet legironikusabb példája, hogy az egyik önkéntes ukrán zászlóalj, a Dnipro-1 alakulat katonái számára ukrán nyelvtanfolyamokat kellett szervezni.
Az orosz nyelv pozíciói jobbak, mint az ukráné, hiába az utóbbi az állam hivatalos nyelve, és a lakosság többségének anyanyelve. Az ukrán nemzeti-értelmiségi elit előtt elrettentő példaként lebeg a szomszédos Fehéroroszország esete, ahol Lukasenko diktatúrájában az orosz államnyelv bevezetésének is köszönhetően a fehérorosz nyelvet már csak a lakosság töredéke használja. A fehérorosz kisebbségi nyelv lett saját hazájában.
Egy befolyásos kisebbség súlyos előítéleteket táplál az ukrán nyelv, kultúra iránt. Ők inkább a területi, mint nemzeti értelemben vett szovjet elit első számú leszármazottjai, és nagy vagyont halmoztak fel. (Jellemző, hogy az ukrán oligarchák közt egy sincs, aki a magánéletben ukránul beszélne.) A városközpontokat, a gazdasági kulcságazatokat, a fontosabb médiákat és a politikai arénát is oroszok vagy orosz anyanyelvűek uralják.
Az érem másik oldalát az orosz ajkú lakosság ukránosítástól való félelme jelenti, akik attól tartanak, hogy az ukrán nyelv védelmét felkaroló politikai erők többet akarnak annál, hogy az ukrán nyelv pozícióit őrizzék. Az orosz nyelvű délen és keleten attól tartanak, hogy az ukránosító politika létében veszélyezteti az orosz nyelvet és az oroszok nemzeti azonosságtudatát.
A rendszerváltás kezdete óta mindkét fél hangoztatja sérelmeit, s így Ukrajna már a függetlenség kikiáltásakor abban az ellentmondásos helyzetben volt, hogy mind az államalkotó nemzet, mind a legnagyobb nyelvi-etnikai kisebbség körében erős volt a nemzeti identitás elvesztése és a nyelvi asszimiláció miatti nyugtalanság.
Ezzel feladták a leckét a hatalmát átmentő egykori kommunista elitnek. A többségében orosz ajkú régi-új elitnek érdekében állt az ország függetlenségét erősíteni, hiszen anyagilag igen jól jártak Ukrajna létrejöttével. Ezért minimalizálni akarták annak a veszélyét, hogy Ukrajna újra Oroszország része legyen. És ehhez jött kapóra az ukrán nyelv támogatása. Viszont úgy kellett mesterkedniük, hogy az ukrán nemzeti büszkeség ne erősödjék meg nagyon, és ne forduljon ellenük. Vigyázniuk kellett arra is, hogy az ukrán és orosz ajkú lakosság között ne éleződjön ki annyira a viszony, hogy az majd az ország szétszakadásához vezessen. Azt a megoldást találták ki, hogy az ukrán anyanyelvű szavazókra támaszkodó egyik, illetve az orosz ajkú választókra számító másik politikai tábor váltógazdaság-szerű küzdelmet folytat a választási kampányok idején, de ügyeltek arra, hogy politikai manővereikkel fenntartsák a nyelvi téren kialakult status quót, s így elkerüljék az etnikai és nyelvi konfliktusokat. Az óvatosan egyensúlyozó nyelvpolitika taktikáját követte a független Ukrajna első elnöke, a hatalmát átmentő Leonyid Kravcsuk. Hivatali ideje (1991–1994) alatt nem erőltette az ukránosítást, de pozíciókat engedett át a nemzeti elkötelezettségű elitnek. Ez utóbbi jelentős eredményeket ért el az államigazgatás és az oktatás ukrán nyelvűségének kialakításában, de semmit sem tett a sajtó és a kulturális élet orosz dominanciája ellen. Az egyensúlyozó politika mestere volt két cikluson át (1994–2004) a következő elnök, Leonyid Kucsma, aki érdekei kívánta mértékben hol az ukrán, hol az orosz nyelvűek védelmezőjeként szerepelt. Hintapolitikájának jó példája az 1996-ban elfogadott alkotmány, melynek 10. cikkelye kimondja: „Ukrajna államnyelve az ukrán”; ám a következő bekezdés szerint „Ukrajnában szavatolt az orosz és a többi nemzeti kisebbség nyelvének szabad fejlődése, használata és védelme”.
A nyelvpolitikai egyensúly a 2004-es narancsos forradalom után hatalomra került Viktor Juscsenko elnöksége alatt borult fel. Választási kampányában még történelmi kompromisszumról beszélt, hatalomra kerülése után viszont már az ukrán nyelv és nemzeti identitás harcosaként lépett fel. Azt az ideálisnak vélt állapotot kívánta visszahozni, amikor az orosz csak egyike a számos kisebbségi nyelvnek, az ukrán ellenben államnyelvként az összes formális funkcióban egyeduralkodó. Ám Juscsenko bizonyult a legkevésbé eredményesnek az ukránosításban. A 2010-es elnökválasztás el is söpörte a narancsos elitet, és az a Viktor Janukovics nyert, aki a kampányban megígérte az orosz nyelv státusának rendezését. A 2012-ben elfogadott nyelvtörvény feljogosította a régiókat egy második hivatalos nyelv bevezetésére, amennyiben az azt beszélő kisebbség aránya elérte a tíz százalékot.
Az ukrán nemzeti érzelmű erők nem kompromisszumként, hanem oroszosításként élték meg az új törvényt.
Utcai demonstrációt tartottak a nyelvtörvény ellen. Ilyen előzmények után érthető, miért volt a 2014-es „forradalmi kormány” első lépése a nyelvtörvény eltörlése, főleg annak tükrében, hogy hatalomra jutását nem kis részben szélsőséges ukrán nacionalista csoportoknak köszönhette. Ezzel a lépéssel azonban felingerelte az ország orosz ajkú felének jelentős részét, megnyitva az utat a polgárháborúhoz.
A forradalmi ukrán kormány végül visszavonta ugyan a 2012-es nyelvtörvény eltörlését, a polgárháború kirobbanását azonban már nem tudta megakadályozni. Három évvel 2014 tavasza után világossá vált, hogy a szakadár területeket békésen nem lehet visszaintegrálni. Ezért logikus lépés volt az ukrán kormány részéről az ukránosításba belefogni: a szeparatistákat ez már nem befolyásolta, az ukrán nacionalistáknak pedig elégtétel volt. Az ingatag helyzetű Porosenko-vezetés számára belpolitikai szempontból ez volt a legjobb lépés, de külpolitikai szempontból elszámították magukat. A 2017-es új oktatási törvény aláásta Ukrajna nemzetközi jó hírét és „áldozati státuszát”, propagandafegyvert adott Oroszország kezébe, és sikerült olyan közép- és kelet-európai államokat is Ukrajna ellen hangolnia, amelyek elvileg a szövetségesei voltak.
A nem orosz kisebbségek és anyaországaik nem hajlandóak elfogadni, hogy az ukrán–orosz nyelvi háború járulékos vesztesei legyenek. Ennek egyik ékes példája a fagyos magyar–ukrán viszony, amely elmozdulhat a holtpontról a mostani elnökválasztással. „
ezzel mit akartál mondani, vagy csak bemásolásra kaptad, te ostoba pedofil hazaáruló?
Spöttle-művek…
tévedsz.
Háború előtt írták a Soros által pénzelt Kolozsvárott.
Ostort a kezébe, tejhatalmat Gáti doktornak;
„160 rendész cigizget a kapualjakban”
Kolozsvárt soros pénzeli?Mondj még ilyeneket,…):):)
Szintén egy szijjátó-déle lavrovcsicskéhoz van szerencsénk?
Na kiugrott a bokorból egy újabb fotelnáci. Primitív megnyivánulás egy primitív „embertől”!
Az ember szót szándékosan tettem idézőjelbe. Na, vajon miért? 😀
Ja, ja
Sokan vagyunk ilyen „állatok”, csak Európa érzékeny NŐI politikusai, édesanyái szentek és nagybetűs EMBEREK, Soroljam ezeket az ÉDESANYÁKAT?
egy férfi-állat hozzászoló írta 3 perce:
„Először is nem értem ezt az őrült paranoiát, ami eluralkodott Európán. A kutya nem akarja megtámadni, tehát lehetne lassabb tempóban is fejleszteni a haderőt, nem kéne tökig eladósodni miatta.
Másodszor bűnnek tartom, hogy Ukrajnát erőn felül támogatja, a saját biztonságának rovására is. Épeszű kormányok nem ganéznak ki maguk alól olyan mértékben, mint tették. Ez a háború NEM Európa háborúja, semmi közünk nincs hozzá. Már régen végetért volna, ha a nyugat nem avatkozik be. Valószínűleg el sem kezdődött volna, maradjunk annyiban!
Harmadszor…Ha már fegyverkezni akarnak, akkor saját erőből kéne, nem amerikai fegyvereket vásárolva az amerikai gazdaságot felpörgetni, az európait elszegényíteni.
Az én meglátásom az, hogy Európa vezetői teljességgel alkalmatlanok a posztjukra, nem Európa érdekeit tartják szemelőtt!!! Teljes őrület a szankciók tömegei, amelyek Európát teszik tönkre, nem a célországot, és ezt megfejelni még az USA-tól vásárolt fegyverekkel, az idegbajos zöldítéssel. A pusztulásba visznek minket. 😕
Ne vergődj már itt feleslegesen annyit szánalmas cseléd, ez így nagyon kevés, vagy rendesen dolgozzál meg a pénzemért, vagy húzzál mielőbb a retek luvnya után!!
Nekem már megvan mindenem.
A többit meg fizeti a kedves családod.
Fiatal drónkezelő zsenik klimatizált helységből csak küldenek otthonod felé
egy-két drónt. Manapság nem divat katonának meghalni, arra ott vannak
az ártatlan cívilek. Jobban mutatnak a médiában. Katonák imádnak kórházakba, iskolákba , csendes kertvárosi környezetbe beköltözni. Ideiglenes fedezéket jelentenek a koordináták megvásárlásáig. Judásokból meg annyi van, mint a pelyva.
Azt még értem, hogy napi gáti átment napi gúrba,
DE
Miért nem indult a polgármester választáson ez a közösségi ember?
Biztosan nyerne és akkor nem kellene ócsárolni, szapulni, mocskolni
a polgármestert vagy alpolgármestert.
csak tükörbe nézni
és olvasgatni a volt tanítványok dicséretét
A polgármesternek az a dolga, hogy dolgozzon a városért de a mostani nem azt teszi! Ha azt tenné nem így nézne ki a város! Jogos a kritika! Ha nem tetszik a polgi úrnak, adja át a helyét olyannak, aki tenni is akar, nem csak a fizetését felvenni! Az, hogy a belváros közepe így néz ki, szerinted kit minősít? A városházi takarítónőt, vagy a polgármestert??
Annak idején te is kussban voltál, vagy éppen röhögcséltél, amikor Gáti az előző polgármester, Veres munkáját kritizálta, de most látom, hogy személyesen érint a jogos kritika! Szánalmas!
Pazmeg! Ennyi idő alatt nem volt képes beelőzni Szegedet, Debrecent?
Hej pedig a VV-frakció belharca ( bánatos-mokesz egymásnak feszülés) csak úgy röpítette a Várost felfelé
NE NÉZZ MÁR HÜLYÉNEK! Gáti doktor notorikus levélíró mióta is „kritizál” ?
Kivel nem személyeskedett még?
Ami neked személyeskedés, az nekem (meg szerintem elég sok embernek még itt a fórumon) építő kritika. Bizonyíték erre, hogy az előző polgi is kapta rendesen az ívet.
Hogyne …hogyne
Észak-Magyarország, 2006. március (62. évfolyam, 51-76. szám)2006-03-07 / 56. szám
Gáti Attila polihisztor listát ad a KRESZ tábla anomáliákról
stb
stb
stb
Nem én hadováltam csekkbeváltásról, meg 2019-es menetrendről…Toca gazdádnál panaszkodj cseléd…
van még 5 év
a csekkbeváltásra, menetrendre.
nem lehet nagyon gyorsan elkölteni azt a qrva sok pénzt amit hagyott a VV-frakció maga után. Váratlan kiadások is jöhetnek.
Ugyan mogyoró…Civilfüggetlen toca a kampányban arról hadovált hogy nem túr halasztást azújraaszfaltozás, a biztonság, meg a menetrend…
Szembejött a valóság harcoskám?
Srdačan pozdrav svima koji čitaju ovu poruku i želim da znate da ova poruka nije slučajna ili slučajna. Kao uvod, iz Zagreba sam i nisam mogao vjerovati kako sam dobio kredit od 200.000,00 eura. Ponovno sam sretan i financijski stabilan i hvala Bogu što takve kreditne tvrtke još uvijek postoje. Znam da prevaranata ima posvuda i bio sam žrtva prijevare prije dok nisam upoznao ovu pouzdanu tvrtku koja mi je pokazala sve što trebam znati o kreditima i ulaganjima. Ova tvrtka me savjetovala i pomogla, pa ću savjetovati svima kojima je potreban kredit da iskoriste ovu priliku kako bi se izvukli iz financijskih poteškoća. Možete ih kontaktirati putem e-pošte (hybridalliantcreditunion@gmail.com). Brzo kontaktirajte (hybridalliantcreditunion@gmail.com) danas i ostvarite svoj kredit od njih uz kamatnu stopu od 3%. Obavezno kontaktirajte Alliant Credit Union Company i svi vaši financijski problemi bit će riješeni. Surađuju s odjelima za procjenu rizika, obradu, financiranje i drugim odjelima. Svaki od ovih timova dolazi s ogromnim bogatstvom znanja. To im omogućuje da steknu više znanja o kreditima i pruže bolje iskustvo članovima. Ostvarite svoju financijsku slobodu od njih danas i zahvalite mi kasnije. Jeste li u dugovima, trebate kredit, brz i pouzdan, ovo je mjesto za dobivanje vjerodostojnih kredita. Nude poslovne kredite, studentske kredite, stambene kredite, osobne kredite itd. Kamatna stopa kredita je 3%. Kontaktirajte nas danas. Imate priliku dobiti gotovinski kredit u iznosu od 2000 (€$£) – 5.000.000 – 100.000.000 (€$£) s mogućnostima otplate od 1 godine do 45 godina bez jamstva za nekretnine. Viber: +385915608706
WhatsApp: +385915608706
E-pošta: hybridalliantcreditunion@gmail.com
© 2025 Alliant Credit Union
Web stranica: https://www.alliantcreditunion.org
11545 W. Touhy Ave., Chicago, IL 60666
Broj usmjeravanja: 271081528